Húszszázalékos béremelést akar a közszféra júliustól az infláció miatt

Noha a kormány bevallottan a közszféra bérein szeretne spórolni – jövőre például harmincmilliárd forintos megtakarítást várnak a létszámstoptól, illetve a leépítésektől, Varga Judit igazságügyi miniszter pedig megszorításokat emlegetve utasította el az igazságügyi alkalmazottak béremelési igényét –, az érintettek egyáltalán nem akarnak ebbe belenyugodni. Diplomás-minimálbért és azonnali, húszszázalékos fizetésemelést várnak a közszolgálatban dolgozók a magas infláció ellentételezéseként – legalábbis ezt a követelést fogalmazták meg a szakszervezetek az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) a választások utáni első ülésén.

Legutóbb egyébként hét hónapja hívták össze ezt a fórumot, és már akkor is a béremelés volt a fő fókuszban szakszervezeti oldalról, azóta azonban többszöri kormányzati ígéret ellenére sem ült össze az OKÉT. 

A szakszervezetek sérelmezték, hogy 2010 óta a közszolgálat egészét érintő bér- és munkaügyi intézkedésekről egyetlenegyszer sem született OKÉT-szintű megállapodás. Ahogyan azt is, hogy 

Ráadásul a 2023-as költségvetés tervezete szerint az illetményalapon továbbra sem kíván változtatni a kormány. Továbbá azt is sérelmezik, hogy a költségvetési intézmények dolgozóinak negyede csak a központi minimálbér- és a garantált bérminimum-emelés miatt kap keresetnövelést.

A Népszava tudósítása szerint a közszféra szakszervezetei szerint a több ágazatban beharangozott teljesítményarányos béremelést ígérő életpályarendszer megbukott. Különösen igaz ez a pedagógusokra, de a kormányzati igazgatásról szóló 2018-as törvény hatálya alá tartozók, főként a kormányhivatali dolgozók is rosszul jártak, az ügyfelekkel közvetlen kapcsolatban lévő ügyintézők nagy bérlemaradásba kerültek. A szociális ágazatnak nem jut elég pénz a tisztességes bérekre. Úgy látják, hogy a közszolgálat több ágazatában lényegében megszűnt a munkatársak garantált előmenetele, sőt sok helyen elfogadott a megállapított alapbérnél kisebb összeg kifizetése is, miközben például a parlamenti képviselők fizetése automatikusan emelkedik, ha nő az átlagbér.

A OKÉT munkavállalói oldalának tagjai egyhangúan támogatták a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) elvárását, hogy a közszférában a kezdő bér legyen azonos a minimálbérrel, és vezessék be a diplomás-minimálbért, mivel ez talán megállítaná az elvándorlást. Emellett azt is sürgetik a szakszervezetek, hogy a drámaian emelkedő infláció miatt júliustól minden önkormányzati köztisztviselő, szociális, kulturális és közgyűjteményi területen dolgozó, kormánytisztviselő, pedagógus, egészségügyi dolgozó, védőnő, rendvédelmi és honvédelmi alkalmazott tűzoltó 

Emellett arra is javaslatot tettek a közszféra szakszervezetei, hogy új rendszerű minimáltarifákat vezessen be a kormány. Azt várják, hogy

• a minimálbér bruttó 301 ezer, nettó kétszázezer forintra emelkedjen,
• a középfokú végzettséghez kötött garantált bérminimum bruttó 391 300, nettó 260 000 forint legyen,
• a felsőfokú végzettséghez kötött diplomás bérminimumot pedig bruttó 508 ezer, nettó 338 ezer forint összeggel vezessék be.

Azt is felvetették a kormánnyal folytatott egyeztetésen, hogy minden, közszolgálatban dolgozó kapjon egységes, központi költségvetésből finanszírozott cafetériajuttatást. 

De a szakszervezetek csak arra kaptak ígéretet, hogy javaslataikat látni fogja a kormány.

(Borítókép: Boros Péterné, az MKKSZ elnöke 2022. március 19-én. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)