Navracsics Tibor: Az euró bevezetése nem szükségszerűség

A magyar államháztartás hiánya is erősen megugrott az elmúlt időszakban, a központi költségvetés 2669,7 milliárd forintos deficitet mutatott május elejéig. Ebben pedig nagy szerepe van annak, hogy az idei évben akadozik az Európai Uniótól érkező támogatások lehívása.

Az új, Orbán Viktor vezette kormányban ezt a problémát kellene megoldania Navracsics Tibor EU-ügyi miniszternek, aki számára a legnagyobb kihívás az lehet, hogy megkösse a 2021–2027 közötti időszakra szóló, hétéves költségvetés forrásainak lehívásához szükséges partnerségi megállapodást, valamint a helyreállítási és ellenálló képességi eszköz eurómilliárdjainál is elfogadtassa a magyar terveket. Az Európai Bizottság megindította a jogállamisági mechanizmust is, amelyben a korrupciós kockázatokat, valamint a gazdasági versennyel kapcsolatos brüsszeli aggályokat kellene eloszlatnia a tárgyalásokon.

Navracsics Tibor a VG-nek adott interjújában arról beszélt ennek kapcsán, hogy még a 2014–2020-as ciklus sem lezárt fejezet. „Ne feledjük, hét plusz hároméves az elszámolási időszak, azaz a jövő év végéig kell minden egyes fejlesztési számlának és eurócentnek a helyére kerülnie. Ha a legutóbbi számokat nézzük, az előző hét évből 7,1 milliárd eurót kell még hazahoznunk, ami a teljes, 27,15 milliárd eurós forráskeret 26 százaléka” – fogalmazott a miniszter.

Azt is elmondta, hogy mivel a tagállamok harmada írta még csak alá a partnerségi megállapodást a hétéves költségvetés lehívásához, így Magyarország nincs lemaradva semmiről. Arról is beszélt, hogy az újjáépítési források bebiztosítása is ugyanolyan fontos, itt több a politikai feltétel, élen a jogállamisági vitával.

Még áprilisban küldött levelet erről a magyar kormánynak Brüsszel, a válaszadási határidő június 27-én jár le, fontos, hogy a válaszunk hiteles legyen az Európai Bizottságnak, olyan, amely építi, és semmiképp sem rombolja a tárgyalási alapot

– tette hozzá Navracsics Tibor az interjúban.

Azt is elmondta, az, hogy hozzá se jussunk a forrásokhoz, reményei szerint csak elméleti lehetőség. „Ha a két nagy forráscsoportot vizsgáljuk, mint uniós tagországnak éppúgy jár nekünk a 2021–2027-es operatív programok alapján a 21,7 milliárd euró kohéziós támogatás (MFF), mint a 15,5 milliárd euró a Covid-válság utáni újraindítást szolgáló Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből (RRF)” – ismertette a számokat.

Erre nem érdemes bárkinek is építenie. Egyrészt a tervezési árfolyamot időről időre felülvizsgáljuk, már előkészítés alatt áll a 350-es szint felhúzása közel 375-re. Bár az árfolyammozgások következtében nominálisan több forint érkezik, azt el is viszi az infláció, hiszen jól tudjuk, májusban éves alapon már 10,7 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. Ráadásul a magyar ipar jelentős alapanyagimport-igénye miatt sokszor inkább visszaüt a drága euró, vagyis amit nyerünk a réven, azt elveszítjük a vámon.

„Ha az év második felében valóban célba érünk, az új ciklus első uniós támogatásai már az év végén megérkezhetnek. Az extraprofitadó meghatározásakor is törekedtünk arra, hogy inkább szolgáltató cégeket érintsen, termelőket pedig kevésbé, ennek a körnek az előremenekülését segítve a magyar költségvetés is megelőlegez újabb forrásokat beruházásra, fejlesztésre” – nyilatkozta a tárgyalások várható lezárásáról, valamint a különadók kapcsán. Reméli, hogy még az idén kiírhatnak új EU-s pályázatokat, hogy élénkítsék a gazdaságot, segítsék a termelő cégeket.

A magyar válságkezelést jónak tartja, amelynek erősíteni kell a befektetői bizalmat, aminek irányába már most több lépést is tett a kormányzat, például a hiány kordában tartására tett erőfeszítésekkel. „A magyar gazdaságpolitika leginkább a határozottságával rendhagyó, többek között az árstopok rendszerének bevezetésével az infláció letörése érdekében. Azoknak az országoknak furcsa ez, ahol a piaci megoldásokat minden tekintetben előnyben részesítik, az elmúlt hónapok eseményei mégis indokolttá tették ezeket a sokaknak drasztikusnak tűnő lépéseket” – fogalmazott Navracsics Tibor.

Később pedig arról is beszélt, hogy bár a forint árfolyama sokat gyengült az elmúlt időben, benézve a 400 forintos váltási szint fölé, a pályázatok lehívásánál ez érdemben nem jelent többletösszegeket, amelyeket befektethet. Szerinte az infláció ennek egy részét fel is emészti, másrészt jelenleg is folyik a korábbi uniós támogatások kifizetése esetében a 350-es árfolyam átszámítása a 375 forintos szintre.

„Nem szükségszerű a bevezetés, van olyan ország, amely vígan él tovább a saját valutájával, azt viszont az euróhoz kötötték, és ezzel lényegében bent is van a zónában, meg kint is, miközben megőrzi a nemzeti szimbolikát” – mondta el az uniós ügyekért felelős miniszter az euró bevezetéséről. Szerinte enyhén túldimenzionált az euró magyarországi bevezetésének kérdése, mert fontos, hogy milyen árfolyamon vezetik be, valamint hogy milyen pénzügyi manőverek kísérik a folyamatot. Fontos és tisztázandó kérdésnek tartja, hogy az árfolyam-politika eltűnése az eszköztárból hogyan hat a gazdaságra.

Számomra teljesen elfogadható és vállalható a magyar kormány álláspontja, hogy most nem kell az euró

– összegezte véleményét Navracsics Tibor a magyar euróról.

(Borítókép: Navracsics Tibor 2022. május 30-án. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)