Megérkezett az ország energiaszámlája, megapasztotta a költségvetést

GettyImages-475824026
2022.05.09. 14:45
Márciusban az export euróban számított értéke 8,7, az importé 22,6 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A külkereskedelmi egyenleg 1,354 milliárd euróval romlott és 503 millió euró deficitet mutatott – közölte hétfőn első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Márciusban 503,4 millió euróra (közel kétszázmilliárd forint) hízott a hiány a külkereskedelemben a januári 117 millió euró (közel 45 milliárd forint) deficitet követően. Az ipari termelésnek és az ipari árak növekedésének köszönhetően 8,7 százalékkal nőtt az export euróértéke, ugyanakkor az erőteljes belső kereslet, a kiugróan dráguló nyersanyagok és az emelkedő energiaárak miatt 22,6 százalékkal nőtt az import euróértéke. Az egyenleg 3,446 milliárd euróval (jelenlegi árfolyamon 1320,5 milliárd forinttal) romlott a tavaly január–márciusi adathoz képest.

A külkereskedelmi egyenleg 1354 millió euróval romlott az egy évvel ezelőtti, 851 millió euró többlethez képest.

Az áruforgalmi egyenleg összességében érdemben ronthatta az első negyedéves GDP-t, amit csak részben ellensúlyozhatott a szolgáltatási egyenleg javulása, azonban a belső kereslet kifejezetten erős lehetett – derül ki Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzőjének kommentárjából.

Az export nem teljesít tragikusan

„Ha megnézzük az elmúlt kilenc hónapban a havi külkereskedelemi termékforgalom egyenlegét, az folyamatosan mínuszos volt, és importértékben végig felülmúlta az exportot” – mondta el az Index megkeresésére a friss adatokról Virovácz Péter, az ING vezető makroközgazdásza.

Ez szerintem egyértelműen párhuzamba hozható azzal, hogy mikortól indult el érdemben fölfelé az energiaár

– nyilatkozta a szakértő, aki szerint gyakorlatilag tavaly nyár óta gyors ütemben nőttek az energiaárak, és ezzel a folyamattal megegyezően folyamatosan romlott a magyar külkereskedelmi egyenleg is. Virovácz Péter szerint a márciusi adatok mögött természetesen az energiaárak jelentős emelkedése húzódik meg.

Gyakorlatilag az ország energiaszámlája egyre vaskosabb. Az okokat abszolút külső tényezőkben kell keresni, azon belül is elsősorban az energiaárak felelősek. Ha mélyebben megvizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy az export nem is teljesít tragikusan, még növekedés is volt benne. Ebből az látszik, hogy a háború nem ütötte még meg a magyar ipart. Minden drágul, így vélhetően az energiaárak mellett más termékek is rontják a mérleget

– összegzett a közgazdász.

Az ellátási láncok döntő tényezők 

Alkatrészek hiánya, az ellátási láncok szakadozása és a szűk szállítási kapacitások jelentősen hátráltatják a folyamatos termelést. Az elemző szerint ha hirtelen véget érne a háború, viszonylag gyorsan megnyugodnának a piacok.

Nagyobb lenne az ellátásbiztonság, de nyilván meg fog maradni a szankciós politika, és tartós lenne az orosz energetikai leválás is. Most extrém magas árak vannak, ebből biztosan lenne visszapattanás

– zárta elemzését Virovácz Péter.

(Borítókép: Villanyoszlopok a Novovoronyezsi Atomerőmű mellett Oroszországban 2015. június 3-án. Fotó: Andrey Rudakov / Bloomberg via Getty Images)