Palkovics László szerint a Budapest–Belgrád-vasútvonal jóval gyorsabban megtérül, mint ezer év

Két és fél órás meghallgatás keretében kérdezték Palkovics László innovációs és technológiai minisztert szokásos éves beszámolóján, ahol egyebek között a Budapest–Belgrád-vasútvonal, a Fudan-ügy és az egyetemi modellváltás ügye is szóba került.

Az Azonnali tudósítása szerint Palkovics László nyitó előadásában gazdasági sikerekről és modernizációról beszélt, amit az ellenzék elmondásuk szerint nem vett észre. A miniszter prezentációjában dicsérte a 85 százalékban kínai hitelből megvalósuló, jókora túlárazással vádolt Budapest–Belgrád-vasútprojektet, amely szerinte

jóval gyorsabban megtérül, mint ezer év, úgyhogy célszerű ezeket a véleményeket visszaszorítani.

A mintegy 750 milliárd forintba kerülő vasútfejlesztés értelmét Palkovics László szerint egyebek közt az bizonyítja, hogy az Európai Unió részt vesz a görög és macedón szakasz finanszírozásában Pireusznál. Azt viszont nem árulta el, hogy ha nem ezer év alatt, akkor mennyi idő alatt térülne meg a vasútfejlesztés.

Az LMP-s Keresztes László Lóránt azt firtatta, hogy ha a magyar adófizetők számára olyan jó a projekt, akkor miért titkolják a magyar emberek elől a dokumentumokat , miért tűnik úgy, hogy másutt a vasútfejlesztést jóval olcsóbban kivitelezik, s hogy mi garantálja, hogy használni fogja a vasútvonalat a nemzetközi áruforgalom, ugyanis az LMP-s politikus szerint például Pireuszból inkább vízen szállítják Triesztbe a konténereket. Erre a miniszter úgy válaszolt, hogy szerinte a tengeri szállítás már nem olyan vonzó, emellett arra emlékeztetett, hogy nemcsak Kína partner, hanem Törökország is, ahol megsokszorozhatja a szállítási kapacitást a Boszporusz alatt megépült alagút.

A Fudan-üggyel kapcsolatban Keresztes egyebek között a kinevezett főigazgató felől érdeklődött, valamint arról, gondolkodnak-e olyan opcióban, hogy a kínai adófizetők fizessék a kínai egyetem kampuszát, és ne a magyarok. Bertáné dr. Bényi Krisztina kinevezésével kapcsolatban Palkovics László annyit felelt, hogy ő alkalmas a pozíció betöltésére, ezután kiemelte, hogy az egyetem egyelőre nem létezik, arról pedig, hogy ki és miért építi, semmiféle döntés nincs még.

Az LMP képviselője ezután a Párbeszéd frakciójában ülő Mellár Tamással karöltve az egyetemi modellváltás kérdésében fogalmazta meg bírálatait. Keresztes az egyetemi alapítványok kuratóriumainak függetlenségét vonta kétségbe, ugyanis a Pécsi Tudományegyetem kuratóriumi elnöke például Bódis József államtitkár, ráadásul a kuratóriumnak olyan tagjai is vannak, akik elmondása szerint sehol nem publikáltak semmit. Szerinte az egyetemeket közvetlenül a Fidesz alá szervezték be. Erre Palkovics László azzal indokolt, hogy nem ördögtől való, hogy egy kuratóriumi tagnak nincs publikációja, mert így például Csányi Sándor sem lehetne az agráregyetem kuratóriumi elnöke. Arra a felvetésre, hogy a közpénzeket miért a kuratóriumok kapják az egyetemek helyett, a miniszter annyit felelt, hogy „mert ez volt az ő kérésük”.

(via Azonnali)