Enerváltan spórol nyugdíjra a magyar

– nagyjából ez az enerváltság jellemző a magyarokra, ha hosszú távú öngondoskodásról van szó. Nagyjából mindenki tisztában van azzal, hogy fontos lenne tenni valamit annak érdekében, hogy ne nyomorgással teljenek a nyugdíjas évek, mégis kevesen és keveset takarítanak meg.

Fontos, de nem annyira

A magyarok 82 százaléka fontosnak tartja az öngondoskodást a K&H Biztosító kutatása szerint, ennek ellenére a legtöbben főként az állami nyugdíjban gondolkodnak a dolgos évek után. A megkérdezettek 15 százaléka csak ezzel tervez, 42 százaléka pedig kismértékben gondolja kiegészíteni az állami járadékot valamilyen megtakarítással. A megkérdezettek ötöde a nyugdíjas évek alatt is dolgozni szeretne – elsősorban a pénz miatt. Nagyjából minden harmadik megkérdezett gondolja úgy, hogy jól meg fog tudni élni a nyugdíjas évek alatt is – mondta Székely Pálma, a K&H Biztosító életbiztosításokért és saját értékesítési csatornákért felelős vezetője.

Akinek van is megtakarítása, az sem halmozott fel túl sokat. A kutatás szerint átlagosan 1,8 millió forintot halmoztak fel eddig a megkérdezettek, tipikusnak tekinthető a félmillió forint körüli felhalmozás. Ez persze pont 1,8 millió forinttal több a semminél, ám a kalulációk szerint

Fontos kitétel ugyanakkor, hogy nem mindegy, mennyi van még hátra az aktív évekből. Hiszen ez az 1,8 millió forint megtakarítása mást jelent 30 évesen és mást 50 évesen.

Konzervatív kamatkörnyezettel számolva a 21 millió forint harminc év spórolással egész kényelmesen összejöhet:

• ehhez harminc éven át minden hónapban nagyjából 35-40 ezer forintot kell félretenni – nem a befőttesüvegbe, hanem valamilyen megtakarításba;
• ha csak húsz évig takarékoskodnánk, akkor havonta 65 ezer forint a megtakarítandó összeg;
• ha pedig csak tíz évet szánnánk minderre, akkor már több mint 150 ezer forintot kell megtakarítani minden hónapban.

Bár ezzel elég sokan tisztában vannak – a kutatásban választ adók 60 százaléka –, a mostani helyzetben a rendszeres, kisebb összegű megtakarítások háttérbe szorultak. Különösen azok esetében lett másodlagos a nyugdíjkérdés, akiket valamilyen módon hátrányosan érintett a vírushelyzet.

(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Varga György / MTI)