Nagyon fáj a fogorvosoknak a koronavírus-járvány

shutterstock 1765821977
2020.10.28. 16:43 Módosítva: 2020.10.29. 15:02
Amíg a légitársaságok, vagy a vendéglátás nehézségeivel mindenki tisztában van, a fogászati turizmusról alig olvasni. Pedig az iparág az elmúlt évek egyik legnagyobb gazdasági sikertörténete volt, majd jött 2020, és a szektor gyakorlatilag eltűnt a térképről.

Az implantátumok koronaországa

Már a rendszerváltást követően, az 1990-es években érkeztek Magyarországra német, angol, francia és norvég betegek. Egészségturizmusunk később az egész európai piacon vezetővé vált, mivel a magyar orvosok, de különösen a fogorvosok a nyugati árak harmadáért, esetenként annál is olcsóbban oldották meg ugyanazokat a beavatkozásokat.

A 2020-as gazdasági válság előtt a fogászati turizmus átlagosan egymillió vendégéjszakát eredményezett éves szinten,

2010-től pedig nem volt olyan esztendő, hogy ne növekedett volna a hazánkba látogató fogturisták száma. 

Egy tavalyi tanulmány szerint

2017-ben például 417 millió dollárt költöttek el egészségügyi céllal Magyarországra utazó külföldiek, ami az összes turisztikai költés 6,7–7,2 százalékát tette ki. 

Válság után

A hosszú felívelést követően, 2020-ban hetek alatt zuhant be a szektor, mivel a tavaszi első hullám alatt a fogorvosok nemhogy külföldi, de hazai betegeket sem fogadhattak. Az Index több, fogászati turizmusban dolgozó vállalkozóval beszélt a jelenségről. Bánfi Viktor, a Hungarodental betegkoordinátora lapunknak elmondta: a nyár folyamán a betegek Bécsen keresztül próbáltak eljutni a magyar fővárosba, hiszen Ausztria a hazai járványügyi besorolás szerint zöld országnak számított.

Mivel azonban Nagy-Britannia a piros zónába esett, nagyon sok ügyintézéssel járt egy-egy beteg ellátásának a megkezdése

– mondta az egészségügyi szakember. Bánfiék főleg a brit és ír páciensekre specializálódtak, ezen belül is implantátumokra. Elmondta: legtöbb betegüknek félbemaradt a kezelése a járvány miatt,

A LEGSÜRGŐSEBB ESETEKBEN MÉLTÁNYOSSÁGI KÉRELEMMEL ÉS KORONAVÍRUSTESZTEKKEL SIKERÜLT EGY-EGY PÁCIENST BEJUTTATNI AZ ORSZÁGBA.

„Általános tapasztalat volt, hogy nem mertek beutazni azok sem, akiknek az első hullám félbeszakította a kezelését” – tette hozzá Bánfi Viktor. Pedig a fogászati turizmus azért is jövedelmező üzletág, mert egy kezelés általában több alkalomból áll, vagyis több repülőjegy-értékesítést, szállodai éjszakát és éttermi fogyasztást eredményez. Ezért az, hogy Magyarországon gyakorlatilag megszűnt a fogászati turizmus, nagyban hozzájárult ahhoz, hogy munkahelyek ezrei kerültek veszélybe.

A legrosszabbul persze a fogászati turizmusban közvetlenül érintett mintegy 800 fogorvos és 5000 fogászati munkatárs járt.

Ez a Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kar Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézet egyik korábbi tanulmányából derül ki, a 2018-as publikáció alapján azonban valószínűsíthető, hogy az egészségügy egykor kiemelkedően jövedelmező iparága azóta további szakembert vonzott. 

A magyar páciens még jól is járhat

Menekülőút lehet, ha a fogászati turizmusra szakosodott cégek ráfordulnak a magyar piacra. Ez az átrendeződés már észlelhető, ami jó hír lehet a hazai pácienseknek: a külföldiek eltűnését jelentős árcsökkenés követheti. Bár ez tompítja majd a szektort ért gazdasági sokkhatást, az Indexnek nyilatkozó érintettek szerint a következő időszak nagyon sok vállalkozásnak fájni fog, további alkalmazottak elbocsátása várható.

A szigorítás feloldása után érzékelhető volt egy kisebb roham, főleg a magyar páciensek részéről – ezt már Ásztai Lili és Siteri Gergő, a magánpraxisok növekedésére szakosodott Silicium Egészségügyi Marketing ügynökség vezetői nyilatkozta az Indexnek. Ennek hátterében a karanténidőszak alatt előjött, kezeletlen problémák okozták, azóta azonban újabb visszaesés tapasztalható.  „Sok a lemondott időpontfoglalás, különösen az idősebb korosztály körében” – folytatták, hozzátéve, hogy a járvány miatt sokan továbbra sem mernek rendelőintézeteket látogatni. 

A belföldi és külföldi kereslet csökkenése ráadásul magasabb marketingkiadást követel meg a rendelőktől. Ásztai Lili és Siteri Gergő elmondták, az online kampányok a mérsékelt érdeklődés következtében jelentősen megdrágultak, egyetlen érdeklődő elérésének költsége kétszeresére, háromszorosára növekedett.

A legtöbb ügyfelünk folytatta a külföldi páciensekre célzó online kampányokat a járványügyi szigorítások lazításakor. Már akkor érezhető volt, hogy drágább lett egy-egy kattintás ára, de felverte az árat az is, hogy valamennyi konkurens vállalat is újraindította kampányait

– tették hozzá.