Ennyi most a havi törlesztője egy 10, egy 20 és egy 40 millió forintos lakáshitelnek

2019.11.20. 05:02
A csapból is az folyik mostanság, hogy egyre csökken a lakáshitelek kamata, vagyis mind olcsóbban lehet kölcsönhöz jutni. Mi most azt néztük meg, hogy pontosan mekkora havi törlesztőre számíthat az, aki 10, 20 vagy 40 millió forint hitelt venne fel.

Az MNB rendszeresen kommunikálja a hitelkamatok szintjét, ám csak több hónapos késéssel. Ha valaki lakáshitelt venne föl, akkor viszont az aktuális kamatokra van szüksége, hogy számára most mennyibe kerül a banki kölcsön. Konkrét példákon keresztül mutatjuk be az alábbiakban, hogy a 14 hazai bank aktuális ajánlatait feldolgozó Bankmonitor Lakáshitel Kalkulátor adatai alapján mekkora a havi törlesztője és a teljes visszafizetése egy 10, egy 20 és egy 40 millió forint összegű, 20 évre felvett lakáshitelnek különböző kamatperiódusok esetén.

A táblázatból látható, hogy a THM minden vizsgált hitelösszeg esetében csaknem azonos, vagyis a hitel „árát” az igényelt kölcsönösszeg nagysága nem befolyásolja érdemben. A THM azért mutatja meg a kamatnál pontosabban egy hitel árát, mert ez a kamaton felül tartalmazza többek között az értékbecslés, a hitelbírálat, a tulajdoni lap és a folyósítás költségét is, vagyis jobban mutatja a hitellel járó tényleges kiadásokat. (Hogy pontosan mi van, illetve mi nincs benne ebben a mutatóban, arról itt olvashatsz részletesen.)

A másik fontos tény, hogy egyre szűkül a rés a jelenleg legnépszerűbb, 10 éves kamatperiódusú és a változó kamatozású (éven belül változó kamatú) hitelek THM-e között, azaz egyre csökken a “biztonsági felár”. A kamatperiódus hossza azért lényeges, mert ezen idő alatt a bank egyoldalúan nem módosíthatja a hitel kamatát, így a havi törlesztő is kiszámítható marad.

b3

Más kérdés a sikeres hiteligényléshez szükséges minimálisan elvárt, bank felé igazolt jövedelem nagysága, amit az úgynevezett JTM korlát szabályoz. A JTM korlát azt határozza meg, hogy a havi törlesztők legfeljebb mekkora részét tehetik ki a nettó jövedelemnek. Ez a százalékos érték függ a hitel típusától (hogy személyi kölcsönről vagy jelzáloghitelről van-e szó), a kamatperiódus hosszától (5 évnél rövidebb, legalább 5 éves, vagy legalább 10 éves), valamint attól, hogy a hiteligénylő jövedelme eléri-e vagy sem a nettó 500 ezer Ft-ot. Sokakat meglep, de a JTM-be 5%-os aránnyal beleszámít a meglévő hitelkeret, mégpedig akkor is, ha abból egyetlen forintot sem használt fel az igénylő.

Bár 500 ezer forint nettó havi jövedelem felett egy 10 éves kamatperiódusú lakáshitel esetében a havi törlesztő akár a nettó jövedelem 60%-áig is elmehet, számolni kell azzal, hogy a bankok legfeljebb az ingatlan forgalmi értékének 80%-áig hiteleznek, ám reálisabb a 60-70%-os aránnyal számolni, mert a hitelintézetek az ingatlanárak gyors emelkedése miatt óvatosabbak lettek. 70%-os aránnyal számolva ez egy 30-40 millió forintos jelzáloghitelnél 9-12 millió forint önerőt jelent, ami legfeljebb akkor csökkenthető – akár nullára is –, ha a hitelbe pótfedezetként másik ingatlant is bevonnak. (Ilyenkor az összes bevont ingatlan együttes értékének 60-80%-áig hiteleznek jellemzően a bankok.)

A cikk az Index és a Bankmonitor közötti szponzorált tartalmi együttműködés része.

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.

Indamedia Csoport