Most kiderülhet, mit ér a türk vonzódásunk: 17 milliárd dolláros kazah fejlesztés indul

Magyarország a keleti nyitás programjával évek óta igyekszik kínai, orosz, kazah és azeri gazdasági kapcsolatokat építeni. Orbán Viktor karizmatikus népszerűségének egyik izgalmas mérőszáma lehet, hogy vajon sikerül-e a nagy terv, hogy a magyarok számára különösen kellemetlenül csengő elnyomók, az oroszok vagy a törökök elfogadható partnerré válnak-e, ha a miniszterelnök ezt népszerűsíti.

Ez persze sokszor kínos

Mindez mostanában elsősorban a törökök kurdok ellen indított offenzívájának tükrében kellemetlen nemzetközileg is, de azért korábban is okozott kínt az azeri kapcsolat (baltás gyilkos kiengedése), vagy akár csak az a kazahokkal történő barátkozás. A kazah személyi kultusz legviccesebb megnyilvánulása, hogy Kazahsztán fővárosa immár nem Asztana, hanem Nur-Szultan, vagyis Nurszultan Nazarbajev kazah vezető nevét viseli.

Nem maga a politikus döntött így, utódjának volt az egyik első intézkedése. Az természetesen nem valós veszély, hogy Karácsony Gergely egy gyors döntéssel Budapest nevét Istvánra keresztelje, ráadásul Nazarbajev országvezető volt, nem is csak városvezető.

Kazah program

Hamarosan kiderülhet mindenesetre, hogy mennyit ér az örökös magyar–kazah barátkozás, mert Bejbut Atamkulov kazah ipari és infrastruktúra-fejlesztési miniszter kedden a kazah kormány ülésén bejelentette, hogy nagymértékben fejlesztik a tömegközlekedést,

• 10 ezer kilométernyi utat korszerűsítenek,
• 11 ezer kilométernyit helyreállítanak,
• 16 repülőteret építenek a bővülő belföldi légi forgalom kiszolgálására,
• 64 új repülőgépet is beszerez az állam

– írja az MTI.

Kazahsztánnak van a legerősebb gazdasága a közép-ázsiai köztársaságok között, de az ország megsínyli az olajár esését és első számú kereskedelmi partnere, Oroszország gazdaságának lassulását. Az elmúlt években a szomszédos Kína lett Kazahsztán legnagyobb befektetője, de egy sor kínai nagyüzem és gyár megtelepedése tiltakozásokat váltott ki a lakosság körében, amely a hazai ipart félti a növekvő kínai befolyástól.

Türk Tanács

Hogy Magyarország miként fog részt venni ebben a nagy programban, az természetesen még a jövő kérdése,  de tervek biztosan vannak. Orbán Viktor nemrég éppen Nur-Szultanban lepte meg a magyar közvéleményt, amikor bejelentette, hogy sok magyarban folyik kipcsak vér.

De nemcsak ő, hanem Varga Mihály pénzügyminiszter és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is aktív kazah vonalon. Utóbbi például azért, mert Magyarország megfigyelő a Türk Tanács geopolitikai szervezetben (tagjai Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Törökország és Üzbegisztán).

Erősödő kapcsolatok

Varga pedig azért, mert rendszeresen arról beszél, hogy Kazahsztán és Magyarország gazdasági együttműködése évről évre erősödik, amelyben a következő szintet a kölcsönös beruházások és a magyar–kazah vegyesvállalatok létrejötte jelenti.

 A Magyarország és Kazahsztán közötti beruházási kapcsolatokról szólva a tárcavezető legutóbbi látogatása során kifejtette: hazánk uniós átlag feletti növekedést, képzett munkaerőt, csökkenő adóterheket és kiváló logisztikai elhelyezkedést kínál a kazah vállalatok számára.