Egyéves a bevándorlási különadó, egyetlen forint sem folyt be

Nem valószínű, hogy létezik a világon még egy olyan adónem, amely közel egyéves fennállása alatt egyetlen peták bevételt sem termelt – írja mai cikkében a Hvg.hu.

Egy nap híján egy évvel ezelőtt fogadta el az Országgyűlés a bevándorlási különadóról (bevka) szóló törvényt. Az új, 25 százalékos adónem 2018. augusztus 25-én lépett hatályba, az azóta eltelt 11 hónap alatt azonban egyetlen fillér sem folyt be ilyen címen a költségvetésbe. A csak Soros-adóként emlegetett bevándorlási különadónak van nyomtatványa és bevallási határideje is, mint egy rendes köztehernek. A Magyar Államkincstár havonta közzétett államháztartásimérleg-táblázatában minden egyes hónapban üresen árválkodik a vonatkozó sor. A lap szerint az adót csak azért vezették be, hogy legyen, vagyis propagandacélból.

A magyar adószabályok körében valójában nem teljesen ismeretlenek a nulla vagy nullaközeli bevétellel járó adók. Emlékezetesen béna kísérlet volt, amikor a kormány az otthoni munkában alkalmazott takarítónők, bejárónők számára kidolgozott kis kék könyvvel (egyszerűsített adózással) próbálkozott.

Ez annyira sikertelen volt, hogy állítólag egy számjegyű esetben alkalmazták, a fáma szerint Kiss Péter akkori munkaügyi miniszter például becsületből kiváltotta, de ezzel szinte egyedül volt az országban.

Hasonlóan nulla bevétellel járnak a nulla kulccsal megmaradt adónemek. Az ugyanis egyáltalán nem ugyanaz, hogy nincsen adó, vagy van, de annak a kulcsa 0 százalék. Ezt egy kicsit ugyan más esetben, de hasonló kontextussal a hazai bankok tanulhatták meg. Amikor a hazai banki szabályok megtiltották az egyoldalú feltételmódosítást, sokkal nehezebb helyzetbe kerültek azok, akik reklámjaikban egy adott költségtípusnál nullaszázalékos költségnemekkel operáltak, mert azt nehezebb volt megemelni, mint egy új termék esetében új költségelemeket érvényesíteni.