Sok milliárd forintnyi közpénzből csinálnak turistamágnest a Fertő tóból

Június, döglesztő meleg, a Fertő tó teljesen kihalt Fertőrákosnál. A büfék zárva, a part nagy részét drótkerítés zárja el a látogatók elől. Sokan mondjuk nem tévednek erre, lévén már a helyi buszjáratot is törölték az itt folyó gigaberuházás elkészültéig, csak a sétahajós dokkokon van némi mozgás.

A grandiózus fejlesztés, ami a tó partján zajlik, bekerülési érték alapján az elmúlt évek legjelentősebb turisztikai beruházása, a projekt teljes költsége a vonatkozó kormányhatározat alapján elérheti a 23,6 milliárd forintot. A tervek szerint a fertőrákosi partszakaszon új rekreációs park, strand, vízi játszótér, szálloda, parkoló, ökoturisztikai központ, kemping, étterem, és kikötő épül, méghozzá állami pénzből: a fedezetet a Sopronnak a Modern Városok Program keretében még 2015-ben kiutalt 325 milliárd forint biztosítja.

A tarolásig már eljutottak

A munkálatok már év elején megkezdődtek, igaz, ebből nem sok mindent észlel, aki nem ismerős a környéken, ugyanis a tereprendezés több hónap alatt csak a partmenti fák és a nádas egy részének letarolásáig jutott, ott jártunkkor (hétköznap napközben) sem dolgozott a területen egy ember sem, még munkaeszközöket vagy kotróhajókat sem lehetett látni.

Az Indexet a tavat rendszeresen használó források arról tájékoztatták, hogy a projekt hetekkel ezelőtt "megállt", de amikor megkerestük a fejlesztésért felelős Sopron – Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.-t (SFTFN), azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a munkálatok "a terveknek megfelelően, a szükséges hatósági engedélyek birtokában, rendben zajlanak", és hogy jelenleg "előkészítő munkák folynak a területen".

A cég a múlt hétre egy bejárást is szervezett, amelyen a Kisalföld beszámolója szerint az hangzott el, hogy elkezdődött a medertisztítás és a mederfenék feltérképezése, amelyet a Fertő Tavi Speciális Kutató- és Mentő Vízi Polgárőr Egyesület végez három szonárral felszerelt hajóval. A folyamat a tervek szerint június végén zárul, utána egy 3D-s térkép készül a Fertőrákosi-öböl érintett területéről.

Ugyanakkor érdekes, hogy a Közbeszerzési Hatóság honlapján közzétett tájékoztatókból az olvasható ki, hogy még nincs is meg, ki végezné az érdemi tereprendezési munkát a területen. Az előkészítési fázist több ütemre bontották, és az első kettőre már kiírták a közbeszerzést, ami a második ütem esetében eredményes lett. Ez a munka alapvetően a nádasirtást és a fakivágást foglalta magában, a nyertes nyílt eljárásban a TVG-INVEST Ingatlanbefektetési, Építési Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. lett, akik 117,4 millió forintért vállalták a munkát.

Az első ütemnek nevezett (valójában eszerint időben a második után következő) fázis - épületek bontása, kotrás, tereprendezés - viszont még nem kezdődhetett el, a 3,3 milliárd forintos keretösszegű munkáról szóló ajánlattételi eljárást ugyanis februárban visszavonták "egyéb okra" hivatkozva. Azóta nem jelent meg új kiírás, és amikor ezzel kapcsolatban érdeklődtünk az SFTFN-nél, csak annyit mondtak: "a vízépítési és közműépítési közbeszerzési eljárás kiírása az ütemtervnek megfelelően folyamatban van". Így nem kerültünk közelebb ahhoz, valójában van-e valami gond és ha igen, mi lehet az, mindenesetre a közbeszerzések állásából és az egymástól független helyi beszámolókból (például abból, hogy a korábban elküldött horgászokat és a hajózási cégeket utólag visszaengedték) az rajzolódik ki, hogy nem halad túl tempósan a munka, amelyet 2021 végéig be kellene fejezni. 

A part tehát jelenleg korlátozottan használható, a helyben érintettek – beleértve Fertőrákos vezetését, az itt vállalkozókat vagy sportolókat – pedig nem tudják, mi a helyzet, meddig marad a jelenlegi állapot. De mi ez az óriásberuházás, ami teljesen át fogja alakítani a tó magyar oldalának ma ismert arcát, és mi szükség van rá?

Természetközeli pusztulatból ipari turistamágnes

A fertőrákosi partszakaszon semmi nem mutatja, hogy 2019-ben járunk, az elmúlt 30 évben leginkább az enyészet hagyott nyomot a területen. Sokak szerint a romantikáját is ez adja, de azért a többség egyetért abban, hogy némi modernizálás nem ártana tópartnak.

Így volt ezzel a soproni önkormányzat képviselőtestülete is, amikor 2017-ben elfogadta a Fertői Vízitelep fejlesztését lehetővé tevő Szabályozási Tervet és Helyi Építési Szabályzatot. Ezt még a testület ellenzéki tagjai is támogatták, a szabályzat 2018. októberi módosítását viszont már a fideszes többség szavazataival vitték át. 

Ez többek között arról szólt, hogy a Natura 2000-es védettségű részen eredetileg beépítésre nem szánt zöldterületet minősítettek át beépíthető területté, megnövelték az építhető szálloda magasságát 10-ről 11,5 méterre, a beépítésre nem szánt ökopark területén lehetővé tették állatkert kialakítását és azt is, hogy a cölöpökre felépítendő szálláshelyek mentén parkoló épülhessen. A módosított terv a beépíthetőséget csak 10 százalékkal növeli az üdülőházas területen, de

Ingó vagy ingatlan cölöpházak

Ahogy a Hvg.hu a fejlesztésről szóló cikksorozatában beszámolt róla, a cölöpházak ügye önmagában kisebb felzúdulást és jogi hercehurcát okozott, mert a tulajdonosok úgy érezték, a projekt kedvéért egy törvény nyakatekert értelmezésével átgázolnak rajtuk.

Ezek a jellegzetes, nádtetős építmények 1966 óta állnak a vízen, hozzátartoznak a Fertő-part mai arculatához. Anno állami nagyvállalatok üdülőiként szolgáltak, ma is van köztük, ami a partot ma még üzemeltető Vízműveké, a Postáé, vagy a helyi nemzeti parké, de nagyobb részük már magánkézben van. A házak közül 2 évvel ezelőtt több mint tíz leégett, amikor az egyik felújítása során egy kipattanó szikra lángra lobbantotta a nádtetőt, az erős szél pedig szétterjesztette a tüzet.

A háztulajdonosok közül beszéltünk olyannal, aki 30 millió forintért felvásárolta egy leégett ház helyét azzal a szándékkal, hogy újra felhúzzon rá egy épületet, erre azonban már nem lesz lehetősége: a soproni képviselőtestület által megszavazott tervmódosítás értelmében a házak nem építhetők újjá.

(mint például olyan esetekben, amikor az állam egy építkezés miatt valakinek a telkét sajátítja ki), mivel egy háztulajdonos és az adóhatóság közötti korábbi per kapcsán jogerős Kúria-ítélet van arra vonatkozóan, hogy a házak illetve házhelyek nem minősülnek ingatlannak - legalábbis ebben az értelemben.

A tulajdonosok azt mondják, más szempontból az állam igenis ingatlanként kezeli a cölöpházakat, például építési engedélyt kell kérni rájuk, véleményezi őket az összes szakhatóság és ingatlanadót is kell fizetni utánuk az önkormányzatnak.

A leégett házak tulajdonosai fontolgatják a közös jogi fellépést, bár nehéz dolguk van az adóügyes legfelsőbb bírósági ítélet miatt. Jelenleg azonban az építkezés megtorpanása miatt ők is csak várnak, ugyanis még mindig nem kapták meg a belengetett felszólítást a cölöpök saját költségen történő elszállítására, az ügyvédjük pedig azt javasolta, ezt próbálják majd megtámadni. Ha végül tényleg nem épülhetnek újjá a házaik és kárpótlást sem kapnak, az jelentős anyagi kárt jelent, mérettől és állapottól függően 70-140 millió forintért lehetett az utóbbi években házhoz jutni a tavon.

Pénzes osztrákoktól tartanak a horgászok

De nem csak azok húzzák a szájukat a gigaberuházásra, akiknek konkrét anyagi káruk származik belőle. A helyi horgászok, akik most elképesztően olcsón, évi 10 ezer forintért bérelnek csónakhelyet az üzemeltető Vízművektől, aggódva várják, mi lesz ebből az egészből. A tónál évtizedek óta horgászó kalauzunk azt mondta, a nekik tartott tájékoztatáson az SFTFN Zrt. ügyvezetője (egyben a helyi KDNP alelnöke), Kárpáti Béla modern, öltözővel és közművekkel ellátott, 500 férőhelyes csónakkikötőt ígért a mostani kikötő helyett, ám arról nem tudott mondani semmit, mennyiért lesz elérhető mindez.

Az érintettek attól tartanak, a mostani - kicsit lepukkant, de bárki számára hozzáférhető - állapot helyett egy drága, felsőkategóriás szolgáltatásokkal teli tópartot kapnak vissza, a tervek alapján az ingyenes hajókikötésre alkalmas sólya is megszűnik. A horgászok között

Állítólag a tó osztrák oldalán már tele vannak a vitorlás- és csónakkikötők, viszont ott ilyesféle nagyberuházásra és bővítésre nem lehet számítani a part mentén, így van egy réteg, aki szívesen venne igénybe szolgáltatásokat a mi oldalunkon akár a magyar viszonyokhoz mérten drágán is.

Amennyiben ezek a félelmek nem felelnek meg a valóságnak, az SFTFN Zrt. könnyen elejét vehetné a rémhíreknek a konkrét tervek közlésével, de az egész helyzetre jellemző módon erről sem kommunikálnak semmit. "Nem azt mondom, hogy nem fizetnék többet 10 ezer forintnál, de 100 ezer forint feletti bérleti díj sem reális" mondja kísérőnk, miközben a csónakjából mutogatja a kivágott szomorúfűzek helyét a parton.

Napi több ezer látogató nem ökoturizmus

A csónakosok a terület természetközeliségét is féltik, és ezzel nincsenek egyedül. A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság hivatalosan nem emelt kifogást a tervezett beruházás ellen, de a nemzeti park egy névtelenül nyilatkozó munkatársa a háttérben totális őrületnek nevezte azt, ami a parton készül. Mint mondta, az osztrák vízügyesek úgy jellemezték a projektet, hogy “náluk ilyesmi nem valósulhatna meg”, és bár elvileg ökoturisztikai célú hasznosítást terveznek, már pusztán a volumenből adódóan kétséges, mennyire lehet mindezt az ökológiai szempontok figyelembevételével üzemeltetni. A látogatóközponttal, vízisportteleppel, száz szobás szállodával, kempinggel, állatkerttel ellátott partszakaszt

A tó ökoszisztémáját és adottságait jól ismerő nemzeti parki dolgozó arról is kétkedve beszélt, hogy arányos mértékű erőfeszítések egyáltalán lehetséges fenntartani azt a fajta hasznosítást, amit a projekt megálmodója elképzelt.

A Fertő egy 310 négyzetkilométeres, erősen iszapos, szikes tó, amelynek a nagyobb része nem is nálunk, hanem Ausztriában fekszik. Az iszap vándorol benne, a széliránynak megfelelően északról délre, vagyis ami Ausztriában termelődik, az is a magyar felén köt ki.

Ennek megfelelően szerinte folyamatosan kotorni kéne a magyar oldalon a medret, nem elég a mostani építkezést előkészítő tereprendezéskor megcsinálni ezt - az osztrákok nyilván nem fogják a saját oldalukon kotorni az iszapot, ha egyszer azt úgyis áthordja víz és a szél a magyarokhoz.

“A Fertő soha nem lesz egy Balaton, hiába akarnak belőle azt csinálni” - fogalmazott forrásunk, aki inkább egy természetközelibb, limitáltabb, biciklisbarát, kulturális- és ökoturisztikai hangsúlyú felhasználást látna szívesen.

A hvg.hu cikke szerint a környezet egyes műszaki részletek miatt is veszélybe kerülhet, a Megyei Mérnöki Kamara például írásba is adta az önkormányzatnak, hogy “a víz-, a szennyvízelvezetés tervezése, alapossága megkérdőjelezhető”, illetve bizonyos meg nem nevezett vízügyi szakértők szerint ha a helyszínen nem biztosítják megfelelően a víz mozgását, a tóból hamar mocsár lesz, ráadásul a természetes növényzet rohadni kezd, melynek következtében tűzveszélyes metángáz képződik.

Ennyi pénzből juthatott volna máshova is

A több tízmilliárd forintnyi közpénzből megvalósuló beruházással kapcsolatban az is szöget üthet az olvasó fejébe, hogy ha létre is hozzák a Fertő-tónál az áhított mini-Balatont, ki fogja azt üzemeltetni? Az államnak nem szokása ilyesmivel foglalkozni, így kézenfekvő, hogy

A soproni ellenzéki képviselők szerint "sötét ló", kinek a biznisze lehet végül mindez, részben ez is volt az oka, hogy a szállodaépítést is lehetővé tevő tavaly őszi módosítást az MSZP-sek már nem szavazták meg. A hvg.hu úgy hallotta, Sopron-szerte olyan pletykák terjednek, hogy az utóbbi években a hazai turizmusban megkerülhetetlenné váló Orbán Ráhel többször járt a helyszínen, bár ezt ott jártunkkor nem erősítette meg nekünk Fertőrákos polgármestere, Palkovits János.

A terület tulajdonosi-szabályozási háttere miatt a fertőrákosi vezetés még a soproni önkormányzatnál is kevesebbet tud arról, mi zajlik a saját települése határában (már az 1970-es évek óta nem tulajdonosa a partszakasznak a helyi önkormányzat, ezzel Fertőrákos az egyetlen olyan tóparti település, aminek egy darabja sincs a tóból jogilag). A tópart az államé, az üzemeltetését pedig a nagyobb részt a Sopron város tulajdonában álló soproni vízművek látja el már néhány éve, míg a szabályozási tervbeli jogosítványok az önkormányzatnál vannak.

Palkovits azt mondta az Indexnek, a beruházás kapcsán az egyik szemük sír, a másik nevet, abban ugyanis mindenki egyetért, hogy a tópart renoválásra szorul, de közben azt is látják, hogy a mostani tervek megvalósulásával a természetközeli jelleg el fog veszni. Szerinte egyként ha már ennyi pénz (20-30 milliárd forint) jut a környékre, lenne néhány dolog, amit még érdemes lenne helyrehozni, vagyis ők el tudnának képzelni jobb helyet néhány százmillió forintnak. A bicikliút kivitelezése például úgy valósult meg, hogy egyszerűen kihúztak egy sárga csíkot a hepehupás aszfaltút szélére, 

falán egy kőtábla hirdeti, hogy utoljára az 1960-as években lett felújítva. A polgármester azt mondta, ők is úgy érzékelték, hogy az utóbbi időben megállt a beruházás, de illetékesség híján részleteket nem tudnak, csak hogy híresztelések szintjén az terjed, szeptemberig már nem történik semmi. 

Pangás, tanácstalanság

Ugyanez a tanácstalanság jellemzett mindenkit, akivel a helyszínen találkoztunk, és a beruházásról kérdeztünk. Az egy dolog, hogy a csónakhelyeket bérlőket egyesével nem avatják be a részletekbe, de a turistahajózással foglalkozó két cég, a Drescher és a Fertő-tavi Hajózási Kft. munkatársai is csak a vállukat vonogatták arra vonatkozóan, meddig maradhatnak a mostani helyükön. A Hvg.hu vonatkozó cikke szerint eredetileg február végével el kellett volna hagyniuk a helyszínt, ám a csúszás miatt végül még mindig üzemel a két móló – hogy meddig, az nem világos, a dolgozók sem tudtak semmit erről.

A szezon teljes kiesésére úgy 8 millió forintos veszteséggel számolt a Fertő-tavi Hajózási Kft. vezetése, ez így nyilván kisebb lesz, de azért túl nagy forgalomra nem lehet számítani a letarolt, félig elkerített parton. Pláne, hogy busz sem jár az építkezésre való tekintettel, az éttermeket pedig bezáratták, és a vitorlásokkal-csónakosokkal és a hajózási cégekkel ellentétben a büféseket nem engedték vissza nyárra, így nem lehet rendes ételt kapni a parton. A Mazsola büfé egykori üzemeltetői telefonon szomorúan csak annyit mondtak érdeklődésünkre, 21 évet húztak le a parton, de egyik napról a másikra szóltak nekik, hogy menniük kell, akiknek saját tulajdonú bódéja volt, azt bontásra is kötelezték.

Szóval a nyár elején még lemennek az iskoláscsoportok, akik jó előre hajóutat foglaltak és különbusszal jönnek, de aztán teljes kihaltság vár a partra, ahol a hajózási kft. dolgozói szerint már most is csak napi egy-két hajó fut ki. Úgy fest, az érintetteknek a szezonra marad a pangás és a várakozás az információs vákuumban, hogy utána mi lesz, és ki fog vele jól járni, arra pedig mindenki szabadon tippelgethet.

(Borítókép: Pavel Bogolepov / Index)