Kiderült, ki építheti a Budapest-Belgrád-vasútvonalat

Eredményesen végződött a Budapest–Belgrád-vasútvonal felújítására kiírt tender, kihirdették a győztest, egy kínai–magyar konzorciumot, a kínált ár elfogadható – nyilatkozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Pekingben.

Szijjártó a közmédiának elmondta: május 25-ig megkötik a kivitelezési szerződést, amely akkor lép hatályba, amint a kínai Eximbank és a magyar kormány közötti hitelszerződésről is sikerül minden részletben megegyezni, ami várhatóan nyár közepéig megtörténik. A hatálybalépéstől számított öt éven belül pedig a teljes beruházás lezárulhat. Szerinte a tervek szerint az év végén, 2020 elején kezdődhet a kivitelezési munka.

A miniszter szerint a Budapest és Belgrád közötti vasútvonal felújításával Magyarország kínálja majd a kínai áruk leggyorsabb szállítási útvonalát Délkelet- és Nyugat-Európa között. Magyarországnak nyitott gazdaságú, exportorientált országként alapvető érdeke, hogy a világkereskedelem minél szabadabb legyen. Mivel mára a világkereskedelem talán legerősebb szereplője Kína, a magyar gazdaság teljesítménye szempontjából kiemelt fontosságuk van a magyar–kínai kereskedelmi kapcsolatoknak – mondta.

Mint arról írtunk már korábban: kevés olyan érthetetlen és értelmetlen projekt van a magyar gazdaságtörténetben, mint a Budapest és Belgrád közti vasúti beruházás magyarországi szakasza.

A 160 kilométeres vasútvonalat a tervek szerint 750 milliárd forintból újítanák föl, ezzel ez lesz Magyarország eddigi legnagyobb vasúti beruházása. Bár a kormány szerint mindez nagyon jó üzlet hazánknak, leginkább a megnövekedett kínai áruforgalomnak köszönhető extra vámbevételek miatt, az Index korábbi számítása szerint úgy 130 évbe telhet , mire megtérül a beruházás. 

A Fonodo.reblog.hu korábban kikérte a projekt koordinálására alapított Kínai–Magyar Vasúti Nonprofit Zrt.-től (KMV), hogy a közbeszerzési dokumentációt hányan kérték el, és végül hányan jelentkeztek és kik azok. Ebből kiderült, hogy a dokumentációt 32-en kérték le, végül két konzorcium pályázott: egy CRE és egy Strabag–CCCC 2018 jelű konzorcium.

Nem árulták el, hogy pontosan milyen cégek vannak a nevek mögött, de az ismerős Strabag mellett a CCCC a China Communications Construction Co., Ltd. szokásos rövidítését takarhatja. Ez a tőzsdén jegyzett, de többségi állami tulajdonban álló társaság a legnagyobb infrastruktúra-fejlesztő a Kínai Népköztársaságban, írják róla. A KMV pedig annyit írt, hogy

mindkét nemzetközi konzorciumban jelen vannak magyar, európai és távol-keleti gazdasági szereplők is, továbbá komoly szakmai múlttal rendelkező alvállalkozókat vontak be a konzorciumi tagok.