Csökkent Magyarország adósságrátája

Finanszírozási többlettel zárta az államháztartás a harmadik negyedévet - írja az MTI. A második negyedéves 73,8 százalékról 72,8 százalékra csökkent az államháztartás brittó névértéken számított GDP-arányos adóssága - közölte hétfő reggel az MNB az előzetes pénzügyi számlák adatai alapján. Ezzel a 2017 év végi szint alá esett a mutató, így várhatóan az év végén is csökkenéssel zár. A jó eredmény a növekedésnek köszönhető, mert az adósság összege  a harmadik negyedévben is nőtt.

A harmadik negyedévében az államháztartás finanszírozási oldalról számított nettó többlete 52 milliárd forintot, a negyedéves GDP 0,5 százalékát tette ki. A tavalyi első negyedév óta először zárt finanszírozási többlettel az államháztartás. A szeptember végén zárult egy évben az államháztartás finanszírozási igénye 913 milliárd forint, a GDP 2,2 százaléka volt - közölte hétfőn a pénzügyi számlák előzetes adatai alapján a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A négy negyedéves hiányból egyedül a tavalyi negyedik negyedév 800 milliárd forinttal részesedik.

Az államháztartás névértéken számításba vett konszolidált bruttó adóssága a harmadik negyedév végén 28 927 milliárd forint, a GDP 70,9 százaléka volt. A harmadik negyedévben a tranzakciók 277 milliárd forinttal növelték, az átértékelődések pedig 92 milliárd forinttal csökkentették az adósságot. Az Eximbank adósságát is figyelembe véve az államháztartás maastrichti adóssága 1,9 százalékponttal magasabb, a GDP 72,8 százaléka volt, 0,5 százalékponttal alacsonyabb a tavaly év véginél és 1,4 százalékponttal az egy évvel korábbinál.

Az államháztartás nettó tartozása 23 436 milliárd forint, a GDP 57,4 százalékát tette ki a harmadik negyedév végén. Ráadásul a most közölt előzetes adatokban még csak becsült GDP-számmal kalkulált az MNB, a múlt héten megjelent hivatalos adatok szerint pedig a vártnál jobban teljesített a magyar gazdaság.

A harmadik negyedévében a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 35 milliárd forint volt és társadalombiztosítási alapok nettó finanszírozási igénye is 35 milliárd forint volt. Ezzel szemben a helyi önkormányzatok nettó finanszírozási képessége 121 milliárd forint volt a harmadik negyedévben. A szektor pénzügyi eszközei jelentősen növekedtek, elsősorban a központi kormányzatnál, kisebb részben a hitelintézeteknél elhelyezett betéteik emelkedtek.