A Normafa tetejéhez is hozzányúlnak

Az elmúlt hónapokban a tervezett nagyparkoló építése borzolta a kedélyeket a Normafán, de más változások is készülődnek a hegytetőn, mégpedig olyanok, amik talán még a parkoló építésénél is alapvetőbb módon formálják át Budapest legnépszerűbb kirándulóhelyét. Míg a parkoló esetében egy peremterületről van szó, a Síház és környékének küszöbön álló átalakítása már magát a Normafa szívét érinti. Ez az a terület, aminek profitálnia kellene a jelentős fakivágásokkal járó út- és parkolóépítéséből, ugyanis a XII. kerületi önkormányzat kommunikációja szerint minden betonozással, növényirtással járó beruházás azért történik, hogy fent a hegytetőn több teret tudjanak visszaadni a természetnek. 

Igaz, a nagyparkoló építése egyelőre megakadt. December közepén a Konkoly-Thege út menti, erdős területsávot palánkokkal vették körbe, és a Pest Megyei Kormányhivatal fakivágást engedélyező határozata értelmében február 28-ig meg kell történnie a növényzet eltávolításának. Csakhogy a Védegylet Egyesület keresetet nyújtott be a határozat ellen, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság pedig január 10-én kelt végzésével azonnali jogvédelemként megtiltotta a fák kivágását. A civil szervezet azt mondja, ők ettől függetlenül szeretnének részt venni abban az egyeztetési folyamatban, amit az önkormányzat elindított, és aminek az a célja, hogy a parkoló tervét átdolgozzák - de addig sem szeretnék, ha kész helyzet teremtődne, és megtörténne a fák kivágása.

Bárhogy is alakuljon az új nagyparkoló ügye, arra azért nem látszik túl sok esély, hogy ne épüljön meg. Az önkormányzat kezdettől fogva azzal érvel, hogy ez – az új elkerülő úttal együtt – tulajdonképpen egy természetvédelmi célú beruházás, ugyanis lehetővé teszi, hogy megszüntessék a hegygerincen található jelenlegi aszfaltozott parkolót. A kocsikon kívül a buszjáratot is áthelyezik az új útszakaszra, így megszűnik a parkoló melletti buszforduló is, a régi Eötvös út pedig forgalomcsillapított sétánnyá válik. És mindez összefügg a hegygerinc meghatározó épületének számító egykori Síház meg a réteses-lángosos bódésor sorsával. A terület a legszűkebb értelemben vett Normafa – az a rész, ahonnan a meredek lejtő tetején állva a legszebb kilátás nyílik a városra, és ahol 1927-ig az egész környéknek nevet adó történelmi viharbükk állt.

Az eredetileg teljesen érintetlen, természetes állapotú hegytetőn több urbanizációs hullám eredményeként alakultak ki a mai viszonyok. A hegytető 1978 óta a Budai Tájvédelmi Körzethez tartozik, de ez nem jelentett hatékony védelmet, és kialakulhatott ez a helyzet:

A város felől az Eötvös út, Budakeszi-Budaörs felől a Konkoly-Thege út már a 19. század közepén feljött a hegygerincre nagyjából a mai nyomvonalon, de a kereszteződésüktől északra nagyon sokáig nem állt semmilyen építmény, a térképek erdős-ligetes területsávot jeleztek. Az 1920-as években a főváros elhatározta, hogy vámházat épít a hegytetőn, ugyanis itt húzódott a vámhatár is. Az elegáns, modern stílusú épület 1930-ra készült el, és mivel addigra a téli sportok nagyon népszerűvé váltak, a vámhivatalon kívül menedékház és síház funkciót is elhelyeztek benne. A síelők dolgát főként a síléc-raktár könnyítette meg: telente nem kellett a felszerelést mindig felcipelni a hegyre. Akkoriban egyébként nemcsak a meredek Kis- és Nagy-Norma-lejtőn, hanem azon a lankás területen is csúszkáltak az Eötvös út túloldalán, ahova most a nagyparkoló kerül. A Síház felépítése megváltoztatta a környék jellegét, mivel az épület előtt takaros díszparkot alakítottak ki, és addigra az Eötvös út is szilárd burkolatot kapott:

A Síház mellett a két háború közötti időszakban egy nyílegyenes, rövid allé futott, amely kivezetett az úttól a rét széléig, ahol az 1906-ban felállított Normafa emlék, egy díszes műkő váza - valamint Halmos János és Márkus József polgármesterek emlékköve - állt. Ez a kertészeti kialakítás a természeti tájba némi díszparki jelleget csempészett. Forgalom persze még nagyon sokáig nem volt, a hegytetőre felfutó betonút csak az 1970-es évektől vált problémává a forgalom növekedésével, illetve azzal, hogy a Konkoly-Thege út mentén a szocializmus idején egy sor nagy intézmény (Csillebérc, KFKI) települt meg, az út bal oldalán pedig új lakónegyed alakult ki a Széchenyi-hegy oldalában. Mindezeket csak az Eötvös úton keresztül lehetett megközelíteni, éles kanyart véve a Síház előtt. Az új elkerülő útszakasz építése ennyiben kétségtelenül logikus megoldás: megkönnyíti az autósok életét, mert gyorsabb és rövidebb, és mentesíti a forgalomtól a hegytetőt.

A korábbi rendezettséget a szocializmus idején kezdte felváltani a legrosszabb külvárosi buszvégállomás jelleg: kialakították a ligetes terület egy részének lebetonozásával a parkolót és a buszfordulót, BKV-bódék épültek a Jánoshegyi út mellé, az időközben étteremmé átalakuló Síház üzemeltetője pedig körbekerítette az épület mögötti területet, ami így átjárhatatlanná vált. A közkedvelt rétesbódé a lekerített rész mögött, a legszebb kilátást nyújtó gerincen 1978-ban települt meg, később a rendszerváltás után még két lángosos bódé települt melléje. A bódék természetesen fontos igényt szolgálnak ki, mert a Normafa látogatóinak többsége olcsón, a természetben szeretne enni-inni valamit.

Ahhoz, hogy rendezettebb viszonyok alakuljanak ki, és az hegytetőről elkerüljenek az oda nem való létesítmények, nemcsak a sokszor hangoztatott parkolóáthelyezés a kulcskérdés, hanem a Síház hasznosítása is. Az elmúlt tíz évben a ház nagyobb részét a Normakert étterem foglalta el (a bal oldali szárnyban néhány éve a téli sportok bázisa működik), amely a vagyonkezelő Pilisi Parkerdőtől bérelte az épületet. A Normafa-törvény viszont előirányozta, hogy a Síház is átkerüljön a kerületi önkormányzathoz, hogy egységes kezelésben legyen a Normafa összes létesítménye. Ez azonban kínos lassúsággal bonyolódott, az épület a parkerdőtől előbb az MNV Zrt-hez vándorolt, és még 2019 őszén is folyamatban volt az átadás-átvétel. A Normakert viszont szeptember 3-án bezárt, utolsó Facebook-bejegyzésükben azt írták, "a Normakert Vendéglőben műszaki karbantartási munkálatok zajlanak, melyek befejeztével éttermünk már nem nyitja ki kapuit."

A XII. kerületi önkormányzat így végül egy már kiürített épülethez jutott hozzá tavaly december 3-án (a Normakertet tehát nem ők tették ki, a bérlő előbb távozott). Az önkormányzat kérdésünkre megerősítette, hogy most már valóban ők a Síház vagyonkezelői. "Tekintettel arra, hogy a Normafára látogatók igénylik a területen az étkezési, melegedési lehetőség biztosítását, az önkormányzat célja továbbra is az étterem funkció megtartása. A tervek között szerepel az ingatlan korszerűsítése is" - írták kérdésünkre.

A Síház körül most felbukkant a belvárosban több vendéglátó- és szórakozóhelyet üzemeltető Budapest Essentials Kft. A Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság a december 18-i ülésén döntött az egykori étterem 135 négyzetméterének átmeneti, 90 napos határozott időtartamra történő bérbeadásáról a cégnek, amit azzal indokoltak, hogy szeretnék elkerülni, hogy az épületben állagromlás következzen be a kihasználatlanság miatt. Erről most az önkormányzat azt mondja, a bérleti szerződés megkötése folyamatban van, és az átmeneti periódusban készítik majd elő az étteremrész hosszútávú hasznosításának tervét.

Azáltal, hogy az önkormányzat birtokba került a Síháznál, semmi akadálya nem lehet többé az évtizedek óta elkerített terület megnyitásának. A kerítés lebontására a XII. kerület ígéretet is tett, és azt mondják, hogy a terület az étteremhez kapcsolódó funkciót kap a jövőben. Ennél nehezebb dió lesz a bódésor elköltöztetése, bár a büfék szintén az önkormányzat vagyonkezelésében lévő területen állnak.

"Az Önkormányzat vagyonkezelésébe bérlővel terhelten került az ingatlan. A korábbi vagyonkezelő Pilisi Parkerdő Zrt. és a Réteskert Vendéglátó Bt. között létrejött bérleti szerződés határozatlan időtartamra szól.

Hosszútávon az önkormányzat a büfék lebontását tervezi

- írják a tervekről.

Logikus lépésnek tűnik a réteses-lángosos büféket – nyilván a mainál civilizáltabb formában, a Libegő felső állomása melletti új pavilonokhoz hasonló bódékkal – átköltöztetni a megszűnő parkoló felszabaduló területére. Ennek a sávnak a rehabilitációja kulcskérdés abból a szempontból, hogy lesz-e ténylegesen jelentős természetvédelmi nyeresége a Normafán zajló rengeteg építkezésnek. Itt kellene visszapótolni mindazt a zöldet, ami a Konkoly-Thege út mellől eltűnik, és erre még a három-négy büfé áthelyezése mellett is bőven kellene maradjon megfelelő terület.

A burkolt felületek aránya, az új zöldterület természetes-ligetes jellege azért meghatározó kérdés, mert ha ide egy túlépített, kortárs park kerül, akkor tulajdonképpen nincs számottevő természetvédelmi haszna a sokszázmilliós projektnek (miközben kára egyértelműen van - még az áttervezett parkoló is rengeteg fa kivágását jelenti). Az önkormányzat egyelőre nagyon szűken méri az információt azzal kapcsolatban, hogy sikerül-e ellenállni a szokásos kísértésnek, kérdésünkre csak annyit válaszoltak, a parkoló helyén "büfé, őshonos fafajták ültetésével park, közösségi tér jön létre, mindezek tervezése jelenleg tart." A "közösségi tér" szófordulatból nem bükkfákra és rétre asszociálunk, de ne legyen igazunk.

A Síház környékén kívül van egy másik érzékeny terület, ahol a közeljövőben jelentős változás várható: a Disznófői-tető, vagyis az évtizedek óta bezárt Sport Hotel környéke, de arról egyelőre nagyon keveset tudni, hogy mi lesz a sorsa. A szórványos sajtóhírek szerint a szálloda nagyobb részét lebontanák, ami nyilvánvalóan kedvező, de lehet, hogy ide kerülne az a lombkoronasétány, aminek csak a tervezésére egymilliárd forintot biztosított a Magyar Turisztikai Ügynökség a kerületnek, és ami az aggódók szerint elfogadható mértékű zavaró hatással lehet a nemzeti park élővilágára.