Sokan adnak kölcsön ismerősöknek, de gyakran nem kapják vissza a pénzt

konyvelo4
2024.03.29. 10:28
A válaszadók több mint fele adott már kölcsön pénzt közeli barátainak, ismerőseinek, de csak kevesebb mint egyharmaduk kapta azt vissza a megbeszélt határidőre – derült ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara online felméréséből. Sokan nincsenek tisztában a magánkölcsön szabályaival, például azzal, hogy rokonoktól is lehet jogszerűen kamatot szedni.

Az infláció és a magas banki kamatok miatt többen fordulnak ismerősökhöz magánkölcsönért. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) ezért online felmérésben kérdezett rá a magánkölcsönökkel kapcsolatos ismeretekre és szokásokra. Több mint százan töltötték ki a kérdőívet, többségük már adott kölcsön pénzt rokonoknak, barátoknak, ismerősöknek, és csak kevesebb mint harmaduk mondta azt, hogy semmi esetre sem nyújtanának kölcsönt senkinek.

Azoknak azonban, akik segítették már ki ismerőseiket, csupán szűk egyharmaduk kapta vissza a pénzét a megbeszélt határidőre, egyötödük pedig késve. A többiek ugyanakkor semmit vagy csak egy részét látták viszont a kölcsönadott összegnek.

Bizalmatlanságnak tartják a szerződést

A felmérés szerint sokan nincsenek tisztában a magánkölcsönökre vonatkozó szabályokkal, és az esetek majdnem felében még írásos nyoma sem volt a kölcsönnek. Az ismerősöknek nyújtott kölcsönök esetében ugyanis gyakran kényes kérdés, hogy írjanak-e szerződést. A kitöltők csaknem fele nyilatkozta azt, hogy nem készítettek írásos dokumentumot a pénz átadásáról, mert véleményük szerint ez barátok és rokonok között bizalmatlanságnak tűnne.

Az is meglepő, hogy a válaszadók közül szinte senki sem fordult ügyvédhez, közjegyzőhöz, holott a jogász közreműködése garancia arra, hogy a kölcsönszerződés megfelel a formai és tartalmi követelményeknek.

Akár közeli rokon vagy jó ismerős kér kölcsön, írásban érdemes szerződést kötni, és nagyobb összeg esetén mindenképpen hasznos jogász – közjegyző vagy ügyvéd – előtt szerződni.

Ha közjegyző készíti a szerződést, akkor az közjegyzői okiratnak minősül, és ha határidőre nem fizet az adós, a hitelező rögtön végrehajtást kezdeményezhet, nem kell bírósághoz fordulnia. Az ilyenfajta kölcsönszerződés ugyanakkor az adóst is védi, mert nem követelhetnek tőle többet vagy korábban, mint amennyiben és ahogyan megállapodtak.

A közjegyzői okirat egyfajta biztosíték arra, hogy az adós a megállapodás szerint törlessze vissza a kölcsönt. Ha ugyanis nem fizet, a hitelező, hasonlóan egy banki hitelhez, akár végrehajtást is indíthat a pénze visszaszerzése érdekében. Ugyanakkor a közjegyző által írt szerződés védi az adóst is, mert csak azt kérhetik tőle számon, amiben megállapodtak. Ráadásul a közjegyzőnek kötelessége megtagadni a közreműködést a szerződéskötésben, ha azzal a jogszabályokat akarják megkerülni, vagy eleve jogszabályba ütközik

– hívta fel a figyelmet Szécsényi-Nagy Kristóf közjegyző, a MOKK jogi ügyvezetője.

Magánszemélyként is szedhető kamat

 A magánkölcsönök kapcsán az egyik legnagyobb tévhit, hogy nem lehet jogszerűen kamatot kérni, azaz magánszemélyek közötti szerződésben tilos a kamatot kikötni. Ezt tükrözte a kamara felmérése is, amelyből kiderült, hogy csupán a válaszadók szűk harmada volt tisztában azzal, hogy

magánszemélyként is lehet kamatot kérni, ezt semmilyen jogszabály nem tiltja.

A többség tévesen úgy tudta, hogy csak a bankok szedhetnek kamatot. Azt azonban már a kitöltők több mint háromnegyede helyesen gondolta, hogy magánszemélyként bármekkora összeget kölcsön lehet adni, nincsen erre vonatkozó korlát.

Nos, lehet kamatot kikötni, de csak akkor, ha egy egyszeri kölcsönről van szó. Ha a kölcsönadó rendszeresen és többeknek kölcsönöz pénzt, akkor az már üzletszerű tevékenységnek minősül, amely kizárólag hatósági engedéllyel végezhető.

Hogyan szerezhető vissza a pénz?

Az is tanulságos, hogy a válaszadók alig több mint egyharmada volt csak tisztában azzal, hogy hogyan szerezheti vissza a pénzét, ha az adós nem rendezi a fennálló tartozását a megbeszélt határidőre.

Amennyiben a tartozás nem haladja meg a hárommillió forintot, csak fizetési meghagyást lehet kezdeményezni, nagyobb összegnél pedig bírósághoz is lehet fordulni.

A közjegyző által készített szerződés mellett van egy másik lehetőség, amellyel a kölcsönadó szükség esetén rövid idő alatt és egyszerűen hozzájuthat a pénzéhez. A kölcsönadás feltételéül szabhatja, hogy az adós tegyen egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot egy közjegyző előtt, amelyben elismeri a tartozást, illetve kötelezettséget vállal annak visszafizetésére. Ez a nyilatkozat éppúgy közvetlenül végrehajtható, mint a kétoldalú szerződés.

Kötelezettségvállaló nyilatkozatot kölcsönadás után is lehet tenni, ami lehet a szerződés biztosítéka vagy gesztus a kölcsönadó felé, hogy az adós komolyan gondolja a tartozás rendezését.

Ha pedig az adós esetleg átmeneti pénzzavarba kerül, de később szeretne törleszteni, a nyilatkozatban tudja vállalni, hogy ha késve is, de törleszt. Ilyenkor a kölcsönadó megnyugodhat, hiszen amíg közjegyzői okirat nélkül akár hosszas pereskedés is várhatna rá, addig az egyoldalú nyilatkozattal biztosítékot kap: amennyiben az adós a módosított törlesztési rendet sem tartja be, közvetlenül végrehajthatóvá válik a tartozás.

(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)