Orbán Viktor megfújta a harci kürtöket

MG 9109
2023.11.21. 08:59
Orbán Viktort a Fidesz szombati kongresszusán újra a párt elnökének választották, a miniszterelnök ezt követően beszédet is mondott. A politikai elemző úgy látja, hogy a kormányfő „átélhető, megragadható szóképekkel” képes tematizálni, ugyanakkor volt egy gyenge pontja is a szónoklatnak.

„Szinte lehetetlen elképzelni a Fideszt Orbán Viktor nélkül, aki valóságos szavazóautomata: ezalatt azt kell érteni, aki választásról választásra szavazók millióit képes meggyőzni a Fideszre való szavazásra, egy személyben képes összetartani ezt a hatalmas, többféle gondolkodású emberből álló szavazói konglomerátumot és nagy pártszervezetet” – kezdte lapunk kérdésére Nagy Attila Tibor Orbán Viktor szombati, kongresszusi beszéde után.

Erősen kérdéses, ha Orbán Viktor bármilyen okból kiesne a politikából, egy Orbán nélküli Fidesz képes lenne-e folytatni a sikersorozatot. Nem látni jelenleg Orbán mögött olyan politikust, aki olyan hatást tudna gyakorolni a tömegekre, mint ő

– fogalmazott a politikai elemző, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy Orbán Viktor pár éve érzékeltette, gondol a későbbi időkre, „elmondta, nem véletlenül vontak be a kormányzati munkába relatíve fiatal politikusokat, pont azért, ha eljön az idő, legyen, aki át tudja venni a stafétabotot. Reményei szerint a Fidesz akár 2060-ig is kormányon maradhatna, tehát akkor is, amikor ő már nem lesz kormányfő.”

A váltás ideje azonban még nem jött el, Orbán Viktor már a beszéde elején figyelmeztette a potenciális trónkövetelőket: továbbra is a legjobb korban van, sőt, úgy tervezi, hogy 2025-re is a legjobb korban, a legjobb karban lesz. Nagy Attila Tibor szerint szokatlan, hogy erről ilyen nyíltan beszélt az újraválasztott pártelnök, „üzent ezzel vélhetőleg például Lázár Jánosnak, még ha a nevét nyíltan nem is mondta ki. Ám ettől vannak érdekes jelek: számos fideszes politikus lelkesen posztolt a kongresszusról a Facebookon, vagy osztotta meg Orbán beszédének fő üzeneteit – nos, Lázár szombaton semmit sem írt saját pártja kongresszusáról, ami elgondolkodtató.”

„Átélhető, megragadható szóképekkel tematizál”

Nagy Attila Tibor szerint a pártelnök kongresszusi beszéde – legalábbis egy időre – más szempontból is emlékezetes marad: „A környezetvédelem eddig nemszeretem téma volt a Fidesz számára, még ha pár éve a kormányzati politikában elmozdulás volt megfigyelhető, így több szó esett a körforgásos gazdaságra való áttérésről, ám a Fridays for Future mozgalmát erőteljes gyanakvás fogadta, a Fidesz-kormány a munkáltatók, a vállalatok érdekét előrébb tartotta a környezetvédelmi szabályok sokaságánál.”

A politikai elemző úgy látja, a kormányfő korábban nem szeretett klímapolitikai kérdésekről beszélni, „ám a mostani beszédében hangsúlyosan szerepelt a zöldenergia megtermelése és tárolása. Érzékeltette, a zöldideológiát továbbra is elveti – bár nem részletezte, ezalatt mit ért –, ám a zöldenergia termelésében nagy kitörési esélyt lát az ország számára. Egyszer sem ejtette ki kongresszusi beszéde alatt a száján az »akkumulátorgyár« szót, de a kontextusból – több településnevet említett, ahol akkumulátorgyárak vannak, lesznek – nyilvánvaló, hogy a helyi lakossági ellenérzésekre akart egy értelmezési keretet felvázolni Orbán Viktor.”

Abban is tehetséges a kormányfő – vagy a beszédírói –, hogy képes átélhető, megragadható szóképekkel tematizálni, ilyen a „nindzsakormány” kifejezés is. A beszéd erősen konfrontatív jellege alá is támasztja a Fidesz legújabb szóképét, a „Brüsszel” elleni harci kürtök megfújása a beszéd jelentős részét meghatározta. Az Európai Unió egy vesztébe rohanó entitásként jelent meg, szembeállítva azt a józan ész talaján maradó Magyarországgal, amelyet persze ő és csapata sikerrel vezet

– foglalta össze Nagy Attila Tibor.

Az elemző kitért arra is, hogy a 2022 tavaszán kezdődött parlamenti és kormányzati ciklus eddig a miniszterelnök által is elismert számos bajjal, nehézséggel járt: háború, vágtató infláció, az uniós pénzek befagyasztása – „ám a beszéd 2024-től már érzékelhető javulást ígért a választóknak. Az alapvetően pozitív jelen és a pozitív jövőkép visszatérő elem Orbán beszédeiben, mert úgy véli, hogy a pesszimizmusra hajló magyar választóknak is szükségük van olyan vízióra, amelyben hinni lehet. Vagyis az ellenfelek – »Brüsszel«, Soros György, az ukrán kormányzat, a hazai ellenzék – ostorozásán túl szélesebb perspektívába helyezi a miniszterelnök Magyarország helyzetét. Évek óta megfigyelhető, hogy a hazai ellenzéket kevésbé véli veszélyesnek a kormányfő a hatalmára nézvést, mint a külföldi ellenfeleit, Márki-Zay Péterről igencsak lesajnálóan beszélt.”

„Az Orbán-ellenességet sem ártana tompítani”

Nagy Attila Tibor a beszéd gyenge pontjaként említette,

hogy miközben az uniós pénzek hazahozatala érdekében megegyezésre van szükség az Európai Bizottsággal, és az Európai Parlament többségében meglévő Orbán-ellenességet sem ártana tompítani, az orbáni retorika kifejezetten „ellenségbarát” kategóriában maradt, követve Carl Schmitt szemléletét. A politikai zsarolás a magyar kormány eszköztára „Brüsszellel” szemben, ami ugyanakkor nem zárja ki, hogy a zárt ajtók mögött Orbánék mégsem lesznek olyan merevek, mint ahogy azt a kongresszusi beszéd sejteni engedte.

Az elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy „az Oroszország elleni szankciókat – igaz, olykor felpuhítva – eddig a magyar kormány megszavazta, és a miniszterek tanácsaiban sem ad le állandóan »nem« szavazatot. Amennyiben legalább a 13 milliárd eurónyi pénz utalásának egy részét végre engedélyezné az Európai Bizottság, akkor az Ukrajnának juttatandó újabb eurómilliárdok ügyében is puhulhatna a magyar kormány álláspontja, ám ezen taktikai játékok részleteit már nem osztotta meg Orbán Viktor a személye iránt lelkesedő kongresszusi küldöttekkel.”

(Borítókép: Németh Kata / Index)