Nekiestek a magyar kormánynak az Európai Parlamentben, de lesz-e következménye?

A vita előtti sajtótájékoztatón a magyar jogállamiságról jelentést készítő francia Gwendolin Delbos-Corfield, valamint árnyék-jelentéstevő társai többek között arról beszéltek, hogy a tanácsnak el kellene halasztania a magyar elnökséget.

Javaslatuk mellett több érvet is felsorakoztattak, Delbos-Corfield például a státusztörvény miatt kritizálta a kormányt, míg a luxemburgi Isabel Wiseler-Lima a jogállam hanyatlását és az unió alapértékeinek semmibevételét emelte ki.

A holland Thijs Reuten szerint Orbán Viktor pénzautomatának nézi az Európai Uniót, és vétóival akadályozza a közös külpolitikai fellépést. A holland Sophie In't Veld arra szólította fel az Európai Unió Tanácsát, hogy tegyenek valamit a soros magyar elnökség ellen, majd kilátásba helyezte, hogy az EP a legminimálisabb együttműködéssel fogja akadályozni a magyar elnökség munkáját.

A svéd Malin Björk a jogállamisági kritikák mellett megemlítette a magyar kormány Oroszországgal ápolt kapcsolatát is, szerinte az ukrajnai háború idején nem lehet olyan vezetője egy uniós intézménynek, ami nem támogatja teljes mellszélességgel Ukrajnát.

A jogállamiságról szólt a vita

Peter Kullgren nyitotta az Európai Parlamentben a vitát, beszédében hangsúlyozta, az EP fontos szerepet játszik a jogállamisági elvek fenntartása érdekében. A soros svéd elnökség nevében, a svéd kormány képviseletében azt mondta, hogy a jogállamiság részeit, alapjait mindenképpen meg kell védeni és szükséges, hogy éljenek azokkal az eszközökkel, amelyekkel meg lehet azokat védeni.

A Magyarországgal szemben indított hetes cikkelyes eljárás keretében tovább folyik az egyeztetés. Tegnap volt egy meghallgatás, amelyen elhangzott, hogy a magyar helyreállítási tervek finanszírozásáról már döntöttek, de ehhez teljesíteni kell a kijelölt szupermérföldköveket. Kitért arra is, hogy a magyar hatóságok konstruktívan együttműködnek a bizottsággal. Értékelik, hogy a magyar intézkedések megfelelőek-e és ezek nyomán dönteni lehet majd a korlátozások megszüntetéséről.

Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetési biztosa felhívta a figyelmet, hogy több milliárd eurónyi forrást zároltak Magyarország elől, kiemelve, hogy közérdekű vagyonkezelő alapítványok addig nem kaphatnak forrást, amíg összeférhetetlenség áll fenn. A tanács decemberi döntése óta a Bizottság folyamatosan kapcsolatban állt a magyar kormánnyal, és szinte minden érintett témakörben nagyon konkrét módon vitatták meg a függőben lévő kérdéseket. Felszólalását azzal zárta, senki sem állíthatja, hogy a felek nincsenek tisztában a kérdésekkel, mivel hónapokon keresztül tárgyaltak, és nyilvánosan is többször kommunikáltak az elvárásokról.

Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyekért felelős biztosa azt mondta, hogy az eddig elfogadott változtatások nyomán a részleteket is ki kell dolgoznia Magyarországnak és be kell nyújtania a teljesítést az elért szupermérföldkövek esetében. Értékelni fogják az igazságszolgáltatásra vonatkozó változtatásokat, majd ha ezeket a bizottság pozitívan fogadja, akkor jöhet a gyakorlati végrehajtás.

Petri Sarvamaa, az Európai Néppárt (EPP) politikusa fontosnak tartotta megjegyezni, a kondicionalitási eljárás fő célja nem az, hogy kioktassanak egy tagállamot, hanem hogy ellenőrizzenek. Mint fogalmazott, az uniós forrásokat tisztességes és elfogulatlan módon kell elosztani az unió pénzügyi érdekei mentén. Emlékeztetett, nemrég Magyarországon jártak, ahol jó néhány hiányosságra bukkantak – példaként a hirtelen törvényváltozásokat és költségvetési változásokat említette. Közölte azt is, hogy

soha nem látott időket élünk, fontos, hogy a tanácsot olyan ország vezesse, ami képes a tagállamok közötti együttműködést és döntéshozatalt elősegíteni, például Oroszország elleni szankciók vagy Ukrajna támogatása terén.

Több olyan EP-képviselő is volt, aki a magyar kormány védelmében emelt szót, például Jadwiga Wisniewska, az ECR-ben helyet foglaló, lengyel PiS EP-képviselője beszédét arra hegyezte ki, hogy szerinte az Európai Bizottság túlmegy a saját kompetenciáján, ezért módosító indítványt nyújtanak be, amivel a szerinte „politikailag motivált támadásokat és a pénzügyi zsarolásokat” fognák vissza.

Beszédét azzal zárta, hogy az uniós intézményeknek korlátozott kompetenciái vannak, és nem minden esetben szólhatnak bele a szuverén tagállam döntéseibe. Ezenkívül felszólította a tanácsot, hogy hagyja abba a hetes cikkelyes eljárást mind Magyarország, mind Lengyelország esetében.

A vitán a magyar képviselők közül felszólalt Gyöngyösi Márton (Jobbik-Konzervatívok, független), Hidvéghi Balázs (Fidesz, független), Donáth Anna (Momentum, Renew), Molnár Csaba (DK, Szocialisták és Demokraták), valamint Hölvényi György (KDNP, Európai Néppárt).

A vitán közel harminc felszólalás hangzott el, percről percre közvetítésünket itt találja. Az Európai Parlament csütörtökön szavaz a magyar kormányt elítélő határozattervezetről.

Lesz következménye?

A vitát megelőző cikkünkben Gát Ákos Bence, a Danube Institute kommunikációs és külkapcsolati vezetője, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója leszögezte, nincs jogi jelentősége az Európai Parlament állásfoglalás-tervezetének.

Az állásfoglalás-tervezet gyakorlatilag az Európai Parlament politikai véleménye, nem kötelező erejű a tagállamokra és az intézményrendszer többi tagjára, így az Európai Bizottságra és az Európai Unió Tanácsára nézve sem

– húzta alá a kutató, hozzátéve: az állásfoglalás egészen pontosan azt kérdőjelezi meg, hogy Magyarország hitelesen el tudná-e látni az unió soros elnökségét, amely megfogalmazás „már önmagában politikai véleménynyilvánítást mutat. A parlamentnek nincs olyan jogköre, hogy megtiltsa a soros elnökséget.”

Szent-Iványi István volt országgyűlési és európai parlamenti képviselő, 2010–2015 között Magyarország ljubljanai nagykövete, a 2022-es ellenzéki összefogás külpolitikai kabinetvezetője akkori cikkünkben rámutatott, ez egy politikai nyilatkozat az Európai Parlament részéről, aminek közvetlen jogi hatása nincs, viszont a tanács minősített többséggel dönthet arról, hogy elveszi egy tagországtól a soros elnökséget.

A volt nagykövet összességében nem látja nagy valószínűségét annak, hogy tagállami szinten komoly többség alakulna ki a soros elnökség elvétele mögött. Szent-Iványi István megjegyezte, ez egy újabb fejezet a magyar kormány és az Európai Parlament többsége közötti politikai ellentétnek,

ebben minőségi előrelépés történt. Legalább ennyire erős lépés utoljára a Sargentini-jelentés elfogadása és a hetes cikkelyes eljárás kezdeményezése idején volt.

Varga Judit: Az Európai Parlamentnek nem osztottak lapot

Varga Judit Facebook-posztjában leszögezte:

Tisztázzuk: az uniós elnökség nem jog, hanem kötelezettség. Amit vállaltunk, azt tisztességgel teljesíteni fogjuk, ezt nem veheti el tőlünk senki. Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagja. Már korábban is ellátta az EU Tanácsának soros elnökségét, és így lesz ez 2024-ben is. Jól haladunk az uniós elnökség előkészítésével, és olyan fontos, a bevándorláspártiak számára nemkívánatos témákat kívánunk napirendre venni, mint az európai demográfiai kihívások, a migráció helyett a családpolitika.

Az igazságügyi miniszter jelezte, „de van egy olyan prioritásunk is, amitől az Európai Parlament igazán tarthat: szeretnénk megerősíteni az uniós intézmények fölötti jogállamisági vizsgálat rendszerét. A szerződések jogállami kitételei ugyanis az unióra és annak intézményeire is vonatkoznak.”

Varga Judit később arról is beszélt, hogy „az Európai Parlament nem tiszteli sem a demokráciát, sem a jogállamot, hiszen olyan kezdeményezéssel szeretne élni ezen a héten, ami egyértelműen szembemegy az európai uniós szerződésekkel”, az EP-nek pedig „nem osztottak lapot abban a kérdésben, hogy ki tölti be az unió tanácsának soros elnöki pozícióját”.

(Borítókép: Az Európai Parlament plenáris ülése Brüsszelben 2023. május 31-én. Fotó: Dursun Aydemir / Anadolu Agency / Getty Images)