A farkaslét nagy kérdése: tud-e családot alapítani a magányos állat?

shutterstock 1076752976
2023.03.24. 08:01
A Svájcban befogott és jeladóval ellátott „M237” hím farkas elérte a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területét, jelenleg Nógrád vármegye keleti felén tartózkodik – közölte a Park.

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, Nógrád vármegyében jár a Svájcban befogott farkas, amely mostanra elérte a Bükki Nemzeti Park területét. Az állat a Dunát átúszva, a Naszály mellett folytatja útját.

Hosszú utat tett meg a Svájcban befogott és jeladóval ellátott M237 hím farkas, amely március 16-án még Budapest környékén kóborolt.

Mint az Index is megírta, a farkas egy év alatt a svájci Graubünden kantonban található Surselva régióból először egészen Budapestig vándorolt. Az állat akkor légvonalban több mint 700 kilométert tett meg.

A jeladóval ellátott farkas már ezer kilométert haladt, és az InfoRádiónak nyilatkozó szakértő szerint jó esélye van arra, hogy családot alapítson nálunk.

Nem igazán meglepő, hogy átúszott a Dunán, mert ezek az állatok valahogyan át tudnak jutni a nagy folyókon, még a medve is

– mondta Szemethy László, a Pécsi Tudományegyetem Biológiai Intézet állatszervezettani és fejlődésbiológiai tanszékének egyetemi tanára. Hozzátette: a fiatal hím farkas amiatt úszhatott át a Dunán, mert kereste a szaporodási lehetőséget.

A Vértesben és a Pilisben nem talált más farkasokat és kutyát sem, mivel egyébként hajlamos a párzási időszakban kutyával is összeállni. A farkas nem tudja előre, merre menjen. Nyilván megtetszett neki a túloldal, szagot is foghatott, és ezért megpróbált abba az irányba mozogni. A szakértő szerint

a Bükki Nemzeti Park területére beérve előbb-utóbb össze fog találkozni az ott élő farkasokkal, és az lesz a nagy töréspont. Ha olyan területre kerül, ahol amúgy is csak fiatal állatok jelennek meg, akkor van esélye rá, hogy meg tud maradni és esetleg még családot is tud alapítani. Mivel már itthon is szaporodik a farkas, vannak olyan fiatal egyedek, amelyek leválnak a családról, és a széli területek felé húzódnak. Elképzelhetőnek tartom, hogy egy ilyen kolbászoló fiatal nősténnyel összeakad, és akkor még talán egy üres területet el is tudnak foglalni

– tette hozzá Szemethy László. Az egyetemi tanár azt mondta, hogy különösen izgalmas lesz a tudósok számára, ha ez az állat itt szaporodik, hiszen az különböző genetikai és egyéb kérdéseket vethet fel.

(Borítókép: Shutterstock)