Donáth Anna visszatér, és a DK elé vágna

image 6483441 (4)
2023.02.02. 12:00
Ki vezethet új útra minket? – teszi fel a kérdést a Momentum, amelynek már a válasza is megvan erre: Donáth Anna. Az európai parlamenti képviselő, a párt korábbi elnöke jövőértékelő beszéddel tér vissza a napi politikába, hogy kijelölje a Momentum irányát, amely egyúttal a Demokratikus Koalíció riválisává is teszi majd az ellenzéki térfélen.

Már az sem tűnik véletlennek, hogy a Momentum február 4-re tette a saját pártrendezvényét, egy nappal megelőzve Gyurcsány Ferenc évértékelő beszédét. „A DK és a Momentum közti pengeváltás vezeti majd fel a politikai tavaszt” – írta meg a Szabad Európa. A lap úgy tudja, hogy a két párt nyílt rivalizálásának nyitánya lesz Donáth Anna jövőértékelő beszéde, amelyben „várhatóan a DK-t is bírálja majd”.

A Szabad Európa forrásai szerint a két párt rendezvényének egybeesése „puszta véletlen”, amikor a Momentumban eldöntötték a dátumot, még nem tudtak a DK rendezvényéről. „De nem baj, legalább Dobrev Kláráék majd egyből reagálhatnak arra, amiket mi mondunk” – mondta a Momentum egyik képviselője a Szabad Európának. Az Index is úgy értesült, hogy a DK bírálására készül a Momentum, de ez a szerep inkább a Donáth Anna mellett felszólalóknak jut majd.

Tudatos építkezés

A Momentum még január közepén indította el a „Ki vezethet új útra minket?” felütéssel – titkolózó, de nem is annyira rejtélyes – kétrészes, országos óriásplakát-kampányát. Akkori közleményükben az első szakaszról azt írták: arra kívánják felhívni a figyelmet, hogy „súlyos gazdasági válság tombol az országban, amit mindannyian a bőrünkön érzünk”, a kormány megoldásai azonban „nem enyhítik, hanem súlyosbítják” a válságot, „növelik az inflációt, emelik a fűtésszámlát, elbocsátásokkal fokozzák a már így is kritikus tanárhiányt.”

Óriásplakátjaikkal azt üzenték, hogy „valakinek végre foglalkoznia kell” az ország jelene és jövője előtt álló problémákkal. „Mert ki kell mondani az igazságot, hogy 12 éve tévúton járunk, és ettől a kormánytól nem várható már irányváltás” – közölte a Momentum januárban. Azt is hozzátették, hogy február 4-én mindenkivel megosztják a választ: ki vezesse új útra Magyarországot.

Nem volt nehéz kitalálni, hogy kire gondolt az ellenzéki párt, és az egész magyar sajtó meg is „tippelte” a nevet. A momentumos plakátokon ugyanis elég egyértelműen Donáth Anna sziluettje volt látható.

Az európai parlamenti képviselő építkezése valójában már jóval előbb elkezdődött, évekkel ezelőtt is voltak előjelei annak, hogy Donáth Annát külföldön is alkalmasnak tartják vezetői pozícióra. Még Fekete-Győr András volt a Momentum elnöke, amikor három évvel ezelőtt az Economist négy magyar politikust nevezett meg Orbán Viktor lehetséges kihívójaként: Karácsony Gergelyt, Gyurcsány Ferencet, Dobrev Klárát és Donáth Annát.

A politikus 2016 óta oszlopos tagja a Momentumnak, 2018-tól 2020-ig a párt alelnöke volt, 2019 májusában nyert európai parlamenti mandátumot. Pártelnöknek 2021 őszén választották meg, miután Fekete-Győr András elnökségét maga alá temette az előválasztáson elért rossz eredménye: az utolsó helyen végzett az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek versenyében.

Az ellenzéki összefogás súlyos veresége a 2022-es országgyűlési választáson már Donáth Annával az élen érte a Momentumot. Bár a népszerűsége stabil maradt a párton belül, tavaly májustól mégis más elnöke van a Momentumnak. Donáth Anna bejelentette, hogy gyermeket vár, és ezért nem indult újra a párt tisztújításán, a helyére Gelencsér Ferencet választották meg. Papíron Gelencsér vezeti a pártot és a Momentum parlamenti frakcióját is, de a politikai irányt Donáth Anna fogalmazta meg.

Benne látják a reményt

Az országgyűlési választások óta rendszeresen publikált, nagy ívű írásokban fejtette ki gondolatait az ellenzékiségről, az ellenzéki útkereséséről. Közvetlenül a választási vereség után hét pontot határozott meg, amelyekre szerinte a jövőben alapozni kellene az ellenzéki politikát. Pontjai között szerepelt, hogy „kevesebb pártra van szükség az ellenzéki oldalon”.

Tavaly ősszel az Index interjút készített Donáth Annával, akitől többek között megkérdeztük: „A párt nem hivatalos társelnöke, vagy többről van szó, és az áprilisi választás óta széttöredezett ellenzéknek lenne egyfajta iránymutatója?”

A politikus azt válaszolta, hogy a Momentum nem egyemberes párt, hanem egy közösség, amelynek tagjai különböző területeken segítik és vezetik a közösséget. Közölte azt is, hogy a Momentum elnöke és parlamenti frakciójának vezetője Gelencsér Ferenc, de az ellenzéknek szellemi és szervezeti megújulásra van szüksége, ha valaha le szeretné váltani a kormányt. „A Momentum legismertebb politikusaként én erre a munkára vállalkoztam” – tette hozzá Donáth Anna.

Lapunkat arról is tájékoztatta, hogy a következő hónapokban anyaként gyermeke lesz az első, de amint ereje és lehetőségei engedik, vissza fog térni a politikába.

Felelősségem van az ellenzék újjászervezésében. Ebben a hosszú távú, nehéz, de elkerülhetetlen építkezésben szeretnék az ezt követő időszakban részt venni

– fogalmazott a politikus. Nem sokkal később a Facebook-oldalán azt írta:

Ahogy sokan bennem, úgy én a Momentum szervezetében látom a reményt egy emberségesebb és igazságosabb ország megteremtésére. Ehhez azonban sokat kell még dolgoznunk, és következetesen építkeznünk.

Donáth Anna gyermeke tavaly októberben született meg, és noha a nyilvánosságtól valóban visszavonult, novemberben óriásplakátra tette a pártja. Egy kéthetes „igazságkiállítást” indítottak: azokat az „igazságokat” hirdették, amelyeket Donáth Anna a választásokat követő publikációiban kimondott, „miközben a Fidesz elhallgatta azokat”.

„Donáth Anna és a Momentum legfontosabb üzenete az embereknek ezzel a kiállítással, hogy soha többé ne hagyjuk magunkat átverni. Ne féljünk az igazságtól, ne féljünk beszélni róla akkor sem, ha nehéz és bonyolult. Akkor sem, ha nem annyira kellemes, mint azok az illúziók és szemfényvesztés, amivel egyes politikai pártok próbálnak minket etetni” – közölte tavaly novemberben a Momentum.

Mélyülő árok

Az ellenzéki párt és a Demokratikus Koalíció közötti feszültség hónapok óta érlelődik. A viszonyuknak nem tett jót, hogy a közelmúltban több momentumos politikus is a DK-ba ejtőernyőzött (Gyurcsány Ferencék más ellenzéki pártokból is „átcsábítottak” politikusokat), illetve annak gravitációs erőterébe kerültek (Újpest polgármestere, Déri Tibor nem lépett be a DK-ba, de a Fővárosi Közgyűlésben a párt frakciójához csatlakozott).

A DK-ra amiatt is ferde szemmel néznek – a többi ellenzéki párttal egyetemben –, mert a Gyurcsány Ferenc vezette formáció nem titkolt célja, hogy az ellenzék közepe legyen, és gravitációs pontként rendezze össze a hat ellenzéki pártot. Erről Gyurcsány Ferenc beszélt a Partizánnak, miután Dobrev Klára vezetésével megalakult a DK árnyékkormánya.

Donáth Anna az árnyékkormánnyal kapcsolatban az indexes interjúban úgy fogalmazott: Magyarország következő kormánya nem ma és nem holnap fog felállni, ezért a tagjairól sem most fog döntés születni. Azt is megjegyezte, hogy legyen bármilyen erős, egy kisebbség nem fog kormányt váltani. Továbbá arra hívta fel a figyelmet, hogy április 3-án világos üzenetet kaptak az ellenzéki pártok: nem áll választói többség a jelenlegi ellenzék mellett.

Nem tartották sem elég hitelesnek, sem elég meggyőzőnek ezt az alternatívát. A többség támogatása nélkül pedig csak a vesztesek között lehet valaki a legerősebb

– közölte a momentumos politikus, majd azt is leszögezte, hogy az ellenzéknek szervezetileg és a politikusok szintjén is meg kell újulnia.

Gelencsér Ferenc még egyértelműbben fogalmazott, amikor a Facebook-oldalán azt írta: „Nem árnyékkormányra van szükség, hanem kormányváltás után valódira.” Az ATV-ben pedig kifejtette, hogy az árnyékkormány bejelentése megbontja az ellenzéket, miközben a választók túlnyomó része azt szeretné, hogy az ellenzéki pártok valamifajta együttműködésben dolgozzanak tovább.

Pártok harca

Kovács János politikai elemző, Az elemző szemével című blog szerzője korábban az Indexnek azt mondta, hogy a Demokratikus Koalíció árnyékkormányának megalakítása leginkább az ellenzéki versenytársaknak szóló kihívás, mint az Orbán-kormány „megizzasztásának” eszköze. „A DK már régóta keresi a kisebb, gyengébb ellenzéki szereplők szabad vegyértékeit, és maga a pártelnök is többször hangoztatta korábban, hogy egy nagy, baloldali-centrista demokrata párt építésében érdekelt” – nyilatkozta az elemző.

A Momentum és a DK rivalizálásáról szintén beszélt már az Indexnek, véleménye szerint az áprilisi országgyűlési választás után egyértelművé vált, hogy újabb fejezet következik az ellenzéki térfélen. Ismét előtérbe került az autonóm politizálás igénye, az ellenzéken belüli versengés és dominanciaharc. Azt is megjegyezte, hogy az ellenzéki pártok közül a DK mellett még a Momentum mutat komolyabb életjeleket.

A törzsszövetség felbomlását követően a klánok háborúja zajlik, és egyelőre nyitott kérdés, hogy kinek a vezetésével egyesülhetnek ismét ezek a szereplők, egyáltalán szükség van-e mindenkire

jelentette ki lapunknak az elemző még tavaly december közepén.

Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ projektigazgatója ugyancsak decemberben az Indexnek azt mondta, hogy a Momentum és a Demokratikus Koalíció lehet az ellenzék két gravitációs pontja, de ez még nem lefutott kérdés.

„A Momentum hosszabb távú, mérsékeltebb vonalat képvisel. Mélyebbre mennek a választási kudarc elemzésében, Donáth Anna cikkeiből az derül ki, hogy egy szervesen újjáalakuló ellenzéki szerepet próbálnak kialakítani, ez nyilvánvalóan egy hosszabb kifutású stratégia. A DK a radikális ellenzéki szerepet forszírozza, jelenlegi helyzeti előnyét próbálja kimaxolni, a napi politikában akar domináns szerepet elérni. Lépéseket tesznek a tömbösítés felé is, azokat a politikai aktorokat, akik erre hajlandóságot mutatnak, annektálni fogják, az elmúlt tíz évben elsősorban az MSZP-t tekintették káderdonornak, mostanra egyik párt sem érezheti biztonságban magát” – fejtette ki Novák Zoltán.

A közvélemény-kutatások már hónapok óta azt mutatják, hogy az ellenzéki térfél legerősebb ellenzéki pártja a Demokratikus Koalíció. Az Idea Intézet 2022. december 31. és 2023. január 11. között készített reprezentatív felmérése szerint míg a teljes népesség körében a DK 12 százalékon áll, addig a Momentum csak 4 százalékon.

(Borítókép: Donáth Anna 2022. március 15-én. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)