Alkotmányos-e a renitens képviselők többhavi fizetéselvonása vagy kitiltása?

Az Alkotmánybíróság az idei második, január 31-i teljes ülésén tűzi először napirendre azt az utólagos normakontrollra irányuló indítványt, amelyben ötvennyolc ellenzéki képviselő még 2020 februárjában kérte az országgyűlési törvény egyes rendelkezéseinek megsemmisítését.

Fizetéselvonás, kitiltás

A parlament a renitens képviselők szigorú büntetését lehetővé tévő törvénymódosításokat 2019. december 10-én fogadta el, és azok 2020. február 1-jén léptek hatályba.

A támadott szabályozás alapján a házelnök akár 6 hónapnyi fizetést is elvonhat a képviselőktől, amennyiben a képviselő fizikai erőszakot alkalmaz, vagy a képviselő az ülés, a vita vagy a szavazás menetét akadályozza, vagy az Országgyűlés ülésének résztvevőjét az üléstermi jogai gyakorlásában vagy kötelezettségei teljesítésében akadályozza. 

Ha a kizárt képviselő az ülést vezető elnök ülésterem elhagyására irányuló felszólításának nem tesz eleget, az ülést vezető elnök a képviselő azonnali hatályú kitiltását rendelheti el. A kitiltás a törvény értelmében a Parlament és a Képviselői Irodaház épületére is vonatkozik.

Emellett a jegyzőkre vonatkozó szabályok is szigorodtak. A jegyzői megbízatás megszűnhet, amennyiben adott országgyűlési cikluson belül az ülésnapról vagy ülésről kizárás fegyelmi intézkedést két alkalommal vagy a kitiltás fegyelmi intézkedést egy alkalommal jogerősen alkalmazták vele szemben. A jegyzőkre vonatkozóan az is szerepel a törvényjavaslatban, hogy „az ülés zavartalan lefolytatásának biztosítása és az Országgyűlés tekintélyének megőrzése érdekében” az ülést vezető elnök bármelyik, az ülésteremben tartózkodó jegyzőt felkérheti, hogy közreműködjön a rend helyreállításában. Ha a felkért jegyző az ülést vezető elnök kérésének nem tesz eleget, felmenthető jegyzői megbízatása alól.

Ocsmány szavak

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője 2019 novemberében a parlamentben történt „példátlan durvaságokkal” indokolta a törvénymódosítást, és megengedhetetlennek nevezte az ellenzék „vadabb” képviselői által tanúsított magatartást.

Ha például ellenzéki képviselők még egyszer megpróbálják megakadályozni a parlament rendes működését, és erőszakosan elállják a levezető elnök útját, akkor 6 havi tiszteletdíjukat is elbukhatják. Vagy ha Hadházy Ákos még egyszer felemeli ocsmány szavakat tartalmazó tábláját, akkor 4 havi tiszteletdíját vonják meg

– hangsúlyozta Kocsis Máté.

Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője viszont „szájzártörvénynek” nevezte a szabályozást, ami szerinte azt célozza, hogy megfélemlítsék, meghátrálásra kényszerítsék az ellenzéki képviselőket. Úgy vélekedett, hogy komoly alkotmányossági aggályok merülnek fel, mert a szigorítás az egész képviselői munka ellehetetlenítésére alkalmas lehet.

Szükségtelen és aránytalan korlátozás

Az indítványozók szerint az ülésen elmondottak, illetve az ott kifejtett egyéb, politikai akciónak tekinthető magatartás miatti szankciók a véleménynyilvánítási jog korlátozását jelentik. Hivatkoznak az Alkotmánybíróság 3207/2013. (XI. 18.) határozatára, amelyben a testület rámutatott, hogy a parlamenti szólásszabadság a véleménynyilvánítás szabadságának lényeges alkotóeleme, amely az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésének védelme alatt áll. A képviselői szólásszabadság tekintetében az alkotmánybírák szerint különbséget kell tenni a véleménynyilvánítás szabadsága és a véleménynyilvánítás megjelenítésének formája, módja között. A véleménynyilvánítás szabadsága alkotmányos alapjogként fokozott védelmet élvez, azt csak az emberi méltósághoz, a becsülethez és a jó hírnévhez való jogok védelme, valamint a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltósága – mint külső korlátok – korlátozhatják. 

Az ellenzéki képviselők szerint a kitiltás sérti a képviselői jogegyenlőséget, mivel alkalmas arra, hogy akár nyolc-kilenc hónapra, de még enyhébb jogsértések esetén is hónapokra ellehetetlenítse a képviselői jogok gyakorlását. Másrészt a kitiltás új értelmezése olyan szankciókat vezet be, amelyek szükségtelenek a parlament rendjének fenntartásához: semmilyen indok nincs arra, hogy az ülésről való kitiltáson túlmenően más helyszínekről is kitiltsák a képviselőt. Ezért szerintük a képviselőre az Országgyűlés ülésén folytatott magatartásával vagy felszólalásával összefüggésben kiszabható szankciók a véleménynyilvánítás szabadságát szükségtelenül és aránytalanul korlátozzák. Az azonnali hatályú kitiltás pedig nem arányosított, emellett a törvény meghatározza a tiszteletdíj csökkentésének legkisebb mértékét, ami a hatékony jogorvoslatot is lehetetlenné teszi – állítják indítványukban az ellenzéki képviselők.

(Borítókép: Ellenzéki képviselők tiltakoznak Orbán Viktor miniszterelnök előtt a Parlamentben 2018. december 12-én. Fotó: Bődey János / Index)