Mutatjuk, melyek a lakástűz leggyakoribb okai

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) közölte, az első félévben 4136 lakástűzhöz riasztották a tűzoltókat, ez 321-gyel haladja meg az előző év hasonló időszakában történt esetszámot. A napokban történt debreceni lakástűz legutóbbi áldozata egy csecsemő volt.

A lakástüzekben 298-an megsérültek, többségük füstmérgezést szenvedett. Az égő épületekből 210 embert mentettek ki a tűzoltók, 345 ezer négyzetméternyi terület vált a lángok martalékává.

A lakástűz leggyakoribb okai

A legtöbb lakástűz nyílt láng használata, elektromos vagy fűtési hiba, illetve főzés vagy dohányzás miatt keletkezett. A lángok leggyakrabban kéményben vagy konyhában csaptak fel, de nem ritka, hogy hálószobában, tárolóban, illetve nappaliban lobbantak fel a lángok. Tűzvizsgálati eljárást 173 esetben folytattak, melyből kiderült, hogy

194 épület oltásakor gázpalackok nehezítették a katasztrófavédelem tűzoltó egységeinek munkáját. Felhívták a figyelmet arra, hogy a lakástüzek megelőzése érdekében „éljünk az ingyenes kéményseprés lehetőségével, évente egyszer ellenőriztessük a fűtőeszközeinket, régi építésű ingatlanban pedig rendszeresen érdemes felülvizsgáltatni az elektromos hálózatot is”. A konyhába, hálóba, nappaliba tanácsos füstérzékelő elhelyezése – fűzték hozzá az MTI szerint.

Az első fél évben 571 alkalommal riasztották szén-monoxid miatt a tűzoltókat. A múlt év első fél évéhez képest ugyan csökkent a sérülések és a halálesetek száma, de még így is 88 ember szenvedett valamilyen fokú szén-monoxid-mérgezést, nyolc ember pedig meghalt. Egy kandalló, cserépkályha, vaskályha, vegyes tüzelésű kazán, sőt egy fali vízmelegítő is veszélyforrás lehet, ha működtetése közben nem biztosított a megfelelő levegő-utánpótlás.