Ha a kormány törvénytelen, akkor mit keresnek itt?

image 6483441 (70)
Az Országgyűlés hétfői ülésén a napirend előtti felszólalások sorában a témák között szerepelt a Paksi Atomerőmű, a családpolitika, a bulinegyed, a költségvetés, valamint az uniós tagság is.

Keresztes László Lóránt azzal kezdte a napirend előtti felszólalások sorát, hogy súlyos felelőtlenségnek és önmagában is elfogadhatatlannak tartják, hogy Magyarország kormánya nem ad tisztességes tájékoztatást a Paks 2 projekttel kapcsolatban. Az LMP-s politikus szerint ideje lenne tájékoztatást adni arról, hogy mi a valós helyzete a beruházásnak, és fontosnak nevezte a világos beszédet arról, hogy milyen döntések születtek, vagy milyen döntéseket terveznek a jelenlegi blokkok üzemidő-hosszabbításával kapcsolatban.

Menczer Tamás válaszában kifejtette: a Külügyminisztérium minden jogszabályt betart a tájékoztatási kérdésekben, de a legfontosabb információ, hogy Keresztes László Lóránt felszólalásában szakmai mázba bújtatva, de a rezsicsökkentést támadta. Az államtitkár leszögezte: Paks nélkül nincs stabil magyar energiaellátás és rezsicsökkentés sem, ráadásul Brüsszelben is felismerték, hogy a nukleáris beruházásokat a fenntarthatósági szempontból támogatandó körbe kell sorolni. Menczer Tamás kitért arra is, hogy az atomenergia – ellentétben a gázzal és az olajjal – nem napi beszállítású ágazat, ezért sokkal nagyobb kiszámíthatóságot jelent. Az új blokkokat 2030-ra helyezhetik üzembe.

Előbb-utóbb fölszáll a páva a vármegyeházára

Mellár Tamás, a Párbeszéd-frakció országgyűlési képviselője napirend előtti felszólalásában arról beszélt: Orbán Viktornak óriási sokk volt, hogy 2002-ben elvesztette a választást, az eredményt igazságtalannak tartotta. Mellár Tamás szerint igaza volt, mert az 1998–2002-es Orbán-kormány az egyik legjobb kormányzás volt.

Az ellenzéki képviselő szerint ezután Orbán Viktor megfogadta: olyan rendszert épít ki, amelyben nem lehet legyőzni választáson, ez sikerült is neki, egyre kevesebben hisznek abban, hogy leváltható az Orbán-kormány választáson.

Mellár Tamás kifejtette: a Horthy-korszakban is így volt, és ezt a rendszert kezdte el visszaépíteni Orbán Viktor, de kapott néhány korszerű ötletet Putyintól is. A képviselő hozzátette: a főispáni státusz és a vármegyék visszahozatala is abba a sorba illik, hogy a kormány vissza akarja építeni a Horthy-korszakot.

Magyarország nem előre megy, hanem hátra

– jelentette ki Mellár Tamás. A politikus szerint azért baj ez, mert a Horthy-korszak nem tartozik az ország legjobb hagyományaihoz, amit át kellene menteni a jövő számára, hiszen több százezer ember hagyta el az országot, az egyik legismertebb magyar, Bartók Béla is. Azért mentek el a magyarok, mert nem tudtak az antidemokratikus, urambátyám világban élni. Most is sokan hagyják el az országot a kiszámítható életért, a demokratikus viszonyokért.

Mellár Tamás szerint a fejlett világhoz való felzárkózásunk esélye egyre kisebb és kisebb lett. De a felzárkózásnál is van egy súlyosabb probléma, az alkalmazkodás hiánya: a régi kormány ragaszkodik a régi receptjéhez és rögeszméihez. Ebből az fog következni, hogy egyre nagyobb lesz a konfliktus a világgazdasággal és a világpolitikával, stagnálás lesz egy lefelé menő spirállal. A politikus azonban úgy véli, ez csak az optimista forgatókönyv, mert ahol vármegyék vannak, ott vármegyeháza is lesz, amelyre „előbb-utóbb föl fog szállni a páva”.

Fürjes Balázs államtitkár szerint Mellár Tamás felszólalásának első része után vitatkozni lehetne azon, hogy melyik Orbán-kormány a legjobb, ugyanis az Orbán-kormánnyal csak egy másik Orbán-kormány versenyezhet. Azt is mondta, hogy az ellenzék ne legyen kishitű, példátlan ellenőrzés mellett valósultak meg a választások. Kádár Jánost idézte: a krumplileves legyen krumplileves, Fürjes Balázs ebből kiindulva – utalva a főispáni státuszra és a vármegyékre – hozzátette: a régi történeti intézményeket egyszerűbb a nevükön nevezni. Az államtitkár úgy véli, az ellenzék az ezeréves magyar történelmet tagadja meg, ugyanis nem a Horthy-korszakról szól ez, hanem Szent Istvánról kell beszélni, mert 950 évig éltek a történeti intézmények.

Arra is emlékeztetett, hogy a rendszerváltás után az MDF is javaslatot tett a főispánok és a vármegyék visszahozatalára, Mellár Tamás pedig anno MDF-es volt. Fürjes Balázs azt is mondta: folytatni fogják a magyar hagyományok iránti tisztelet ápolását.

A családpolitikáról

Dúró Dóra arra hívta fel a figyelmet, hogy idén januárban olyan dolog történt, amire évtizedek óta nem volt példa: 20 százalékkal csökkent a születésszám az előző év azonos időszakához képest, és a termékenység is visszaesett, amire 2011 óta nem volt példa. A Mi Hazánk politikusa arról is beszélt, hogy kitolódott az anya életkora az első gyermek vállalásakor. Az első otthon megszerzését is nagy problémának nevezte, ezért állami bérlakásépítési program elindítását javasolják. Dúró Dóra szerint a családosok a munkaerőpiacon is hátrányban vannak.

A Mi Hazánk javasolja a gyermekmozgalom létrehozását is, illetve azt, hogy az állam vállaljon sokkal nagyobb szerepet a nyári időszakban is a gyermekfelügyelet megoldásában. Dúró Dóra arra is kitért, hogy a három gyermeket felnevelt nők 20 százalékkal alacsonyabb kezdő nyugdíjra számíthatnak, mint gyermektelen társaik.

Vitályos Eszter egyetért azzal, hogy nem lehet eleget beszélni a magyar családokról, és minden egyes forint, amit erre szánnak, befektetés a jövőbe. Az államtitkár kifejtette: a családpolitikát 2010-ben új alapokra helyzeték, de mélyről kellett kezdeni a munkát, a balliberális, „a családokat büntető” rendszer következményeként a mélypontot a 2011-es arányszám jelentette.

A kormánypárti politikus szerint még rengeteg tennivaló van, hogy minden vágyott gyermek megszülethessen, de csökkent a terhességmegszakítások száma, a tervezett gyermekekből több születik meg, és több intézkedést is megemlített: családbarát adórendszer, bölcsődefejlesztés, Erzsébet-táborok. Vitályos Eszter kijelentette, hogy 2023 a családok költségvetése, 450 milliárd forinttal több jut erre a területre, mint 2022-ben.

Hurráoptimizmus vs. béke és biztonság

Vajda Zoltán, az MSZP országgyűlési képviselője a költségvetéssel összefüggésben arról beszélt: a kormány haszonelvű, a költségvetési javaslata pedig fiktív, minimumproblémás, átláthatatlan és hurráoptimista. Ez utóbbiból fakadnak a kockázatok, itt kitért az infláció mértékére és az euróárfolyamra.

Az ellenzéki képviselő ezután arról beszélt, hogy az ellenzék, az MSZP és személyesen ő milyen költségvetési módosítókat nyújtott be. Ezek között felsorolta, hogy csökkenteni kellene az önkormányzatok terheit, továbbá pluszforrásokra lenne szüksége az egészségügynek, az oktatásnak és a szociális területnek. Saját javaslatai között említette, hogy 0 százalékos tömegközlekedési áfakulcsot kellene bevezetni. Bízik benne, hogy a kormány félreteszi a kétharmadot, és támogatni fogják a szakmai javaslatokat.

Tállai András államtitkár szerint Vajda Zoltán a felszólalásában 90 százalékban a saját maga által benyújtott költségvetési javaslatokról beszélt, azonban van a költségvetésnek egy részletes vitája, ott kell a módosító javaslatokat megérvelni és a többséget meggyőzni azokról.

Az államtitkár elmondta: vannak még páran a parlamentben, akik szerint több pénz kellene az önkormányzatoknak, az egészségügyre, az oktatásra, a nyugdíjasoknak, átalakítanák az adórendszert, szeretnének utat építeni, és a választókerületükben megépíttetni azt, ami még nem épült meg.

Tállai András arra hívta fel a figyelmet, hogy a költségvetés háború, válság, egy elhibázott uniós szankciós politika, illetve inflációs nyomás idején készült. Még sincs visszalépés az adózásban, a munkavállalók jövedelmének a növekedésében és a rezsicsökkentésben sem. Európában itt védik meg csak a családokat. Csökkenni fog a költségvetés hiánya, Európa középmezőnyében vagyunk. Csökken az államadósság szintje és a mértéke is. A gazdasági növekedés mértéke meg fogja haladni jövőre is a 4 százalékot, növekedni fog az ország katonai biztonsága, erre jó a honvédelmi alap. Tállai András szerint a költségvetés békét és biztonságot ad az ország számára.

Ürülék, hányás, szemét

Tompos Márton a bulinegyed helyzetének szentelte felszólalását, ottani lakosként végignézte, ahogy „a két körút egybenőtt, éttermek, kocsmák, szórakozóhelyek hálózata alakult ki”. A Momentum képviselője szerint ennek elsődleges oka, hogy a környező kerületekben szigorú záróraszabályok vannak, a belső erzsébetvárosi részre rá lett tolva a budapesti bulizók jelentős része.

Tompos Márton hangsúlyozta, hogy ottani lakosként nem feltétlenül boldogok ettől a helyzettől.

Ürüléket, hányást és szemetet kell kerülgetni mindennap.

Tompos Márton a felügyeleti díj ügyében kérte a kormánypárti képviselők segítségét, hozzátéve: segítsenek abban is, hogy azok a helyek, amelyek normálisan viselkednek, nyitottak az önkormányzati javaslatokra, hajlandók beszélni a lakossággal, jól járjanak, de azok, amelyeket nem érdeklik a szabályok, zárjanak be, vagy működjenek együtt.

Fürjes Balázs azzal kezdte válaszát, hogy

talán egy megkésett erzsébetvárosi kampányfelszólalást hallottunk.

Az államtitkár ezzel a tegnapi időközi választásokra utalt, ahol többségében a kormánypárti jelöltek nyertek.

A politikus hozzátette: ezt az interpellációt Karácsony Gergelynek kellett volna címezni, mert gyalázatos állapotok vannak a fővárosban, amióta nem Tarlós István a főpolgármester, a város esik szét, nő a mocsok, romlik a köztisztaság állapota, romlik a közlekedés helyzete. Fürjes Balázs világossá tette, hogy nem fognak adóemeléseket bevezetni, és a főváros eladósítását sem támogatják.

Mi a közös a Jobbikban és a vármegyékben?

Lukács László, a Jobbik országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy mi a közös az M7-es autópálya és a főváros utcáiban: mindkettőn dugón van. A jobbikos politikus szerint mindkettőt meg lehet oldani. A fővárosban meg kell győzni Karácsony Gergelyt, hogy ne zárja le az autósok előtt a rakpartot. Az M7-esen való nyári torlódást pedig úgy lehet megszüntetni, hogy ki kell szélesíteni az autópályát.

Lukács László az autópálya-matricák ügyében azt mondta: 10 napos helyett kerüljön bevezetésre az 1 napos, azok számára, aki csak egyszer, egyedi alkalomra vennék igénybe, ezzel „méltányos használatot lehetne elérni”. A jobbikos politikus hozzátette: ez a lakosság számára könnyítés lenne.

Ugyanakkor egy tippet is ajánlott azoknak, akik nem akarják most megfizetni a 10 napos autópálya-matricát: menjenek a Tisza-tóhoz, mert oda nem kell matrica, a táj pedig gyönyörű.

Ez utóbbiban egyetért a jobbikos politikussal Dömötör Csaba, az államtitkár szerint azonban Lukács László úgy szólalt fel, és mondott oda baloldali politikusoknak, mintha nem egy baloldali szövetség tagjaként indult volna a Jobbik.

Az államtitkár kiemelte: a kormány a közlekedésfejlesztéseknél mindig figyelembe veszi a közlekedési szokásokat és a helyben élők érdekeit, illetve igényeit. Dömötör Csaba szerint az elmúlt évtizedben a legjelentősebb útfejlesztésekre került sor, és nincs már messze, hogy minden egyes megyeszékhely kapcsolódjon a gyorsforgalmi úthálózatba.

Budapesten a kormánynak is van hiányérzete, mert a fejlesztések nincsenek összehangolva, abból pedig közlekedési káosz lesz. Dömötör Csaba megjegyezte: Tarlós István idején ilyen őskáosz nem volt. Azt is a városvezetés szemére vetette az államtitkár, hogy megpróbálnak egymás ellen hangolni társadalmi csoportokat, például a kerékpárosokat és az autósokat.

A Jobbikkal kapcsolatban kitért rá, hogy Jakab Péter azt kommunikálta: a Fidesz nem győzte őt le. Dömötör Csaba hangsúlyozta: a kormánypártoknak nem az a legfontosabb, hogy vele hadakozzanak, Jakab Pétert egyébként a saját támogatói győzték le, akiknek elegük van abból, hogy „mamuszonként milliós fizetést biztosít” az embereinek, illetve olyan emberrel kampányol, aki erőszakoskodott egy fiatal nővel egy jobbikos rendezvényen. Az államtitkár kijelentette: a jobbikos támogatóknak és tagoknak is sok, hogy Gyurcsányékkal kötött szövetséget a párt.

Dömötör Csaba szerint az a közös a Jobbikban és a vármegyékben, hogy

mind a kettőt a kommunisták tették tönkre, de míg a vármegyék még visszaállíthatók, addig a Jobbikot csak a balsors várja, és ezért magukat okolhatják.

Kövér László figyelmeztetett

Sebián-Petrovszki László felsorolta: naponta kapunk híreket a gyenge forintról, a diákhitel kamatának emelkedéséről, az extraprofitadó átterheléséről vagy az élelmiszerárak emelkedéséről. A DK képviselője szerint a kormány következő terve, hogy kivezessék Magyarországot az Európai Unióból, erre abból a javaslatból következtet, amely szerinte évtizedekkel vetné vissza az EU fejlődését, és itt írtunk róla.

Orbán Viktornak mostanra az uniós tagság tehertétellé vált, nem előnnyé.

A DK-s politikus törvénytelennek nevezte a kormányt, Kövér László ezután kikapcsolta mikrofonját, és közölte, hogy az ellenzéki képviselő átlépte a parlamenti házszabály írott és íratlan kereteit, „ennek megfelelő elbánásban részesül majd”.

Dömötör Csaba először a „törvénytelen kormány” kifejezésre reagált:

Ha ön azt mondja, hogy a parlament vagy a kormány törvénytelen, akkor mit keresnek itt, miért indultak el a választáson?

Az államtitkár ezután rögzítette, hogy az uniós tagság nemzeti érdek, és egyetlen párt volt, amely a tagság ellen érvelt, az a Jobbik, a DK szövetségese. Dömötör Csaba elmondta, hogy kiállnak az uniós tagság mellett, de ez nem azt jelenti, hogy ne emelnék fel a szavukat, ha valami nem felel meg az ország érdekeinek. A kormánypárti politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy az inflációval szemben négyféle árstopot vezettek be, a globális minimumadót sem támogatják, mert az sok százezer munkahelyet sodorna veszélybe.

Kapcsolat a valósággal

Nacsa Lőrinc, a KDNP országgyűlési képviselője a költségvetés általános vitájáról beszélt. Szerinte a baloldal elvesztette a kapcsolatot a valósággal, miközben minden fontos területre több pénz fog jutni, a 2010 előtti kormány volt az, amely megszorító intézkedéseket hozott.

A KDNP-s politikus szerint látni kell, hogy nehéz a helyzet egész Európában, ezért a legfontosabb feladat, hogy az ország békéjét és biztonságát megőrizzék, feszes költségvetésre van szükség, amelynek elemei: a rezsivédelem, a haderőfejlesztés, a családok támogatása és a foglalkoztatottság megőrzése. Az ellenzék valótlanságokat állít a költségvetésről.

Menczer Tamás államtitkár elmondta: itt van az infláció, a gazdasági válság, az energiaválság, tehát indokolt, hogy a következő költségvetés a honvédelem és a rezsivédelem költségvetése legyen. A választók április 3-án igent mondtak a rezsicsökkentésre, a békére szavaztak, tehát a kormánypártokra.

A rezsiről

Németh Szilárd arról beszélt, hogy Európában évek óta a magyar rezsiárak a legkedvezőbbek, a kormány célja továbbra is az, hogy ellátási gondok nélkül legyen megfizethető energia. A kormánypárti politikus szerint a négy stop nélkül 6-7 százalékkal is magasabb lenne az infláció, a rezsicsökkentés fenntartásáért pedig küzdeni kell Brüsszellel, a nagy energiaszolgáltató multikkal, a háborús uszítókkal és a hazai baloldallal is.

Válaszában Koncz Zsófia államtitkár elmondta: a rezsivédelmi intézkedések nem engedik, hogy az elszállt árakkal szembesüljön a lakosság, ha megszűnnének a hatóságilag rögzített árak, az áramé háromszorosára, a földgázé öt és félszeresére emelkedne. 

(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)