Vasárnapi misén sem rendeznek rockkoncertet – reagált az ellenzék Kocsis Máté javaslatára

D KOS20220509013
2022.06.24. 17:50
Megkérdeztük a parlamenti ellenzéki pártokat, hogy támogatják-e az európai parlamenti és az önkormányzati választások ugyanazon a napon történő lebonyolítását. Van olyan párt, amely szerint nekik most nem a két év múlva esedékes választások technikai kérdéseivel kell foglalkozniuk, de olyan választ is kaptunk, hogy a következő lehet az utolsó EP-választás Magyarországon.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője kedden nyújtotta be az Országgyűlésnek az Alaptörvény tizenegyedik módosítására irányuló javaslatát. Az általános indoklásból kiderül, hogy pontosan miről van szó:

Az Alaptörvény tizenegyedik módosítása indítványozza, hogy a következő, 2024. évi helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását és az azt követő önkormányzati választásokat október hónap helyett április, május, június vagy július hónapban legyen szükséges megtartani, az európai parlamenti képviselők választásával egyidejűleg, vagyis a szavazásokat egy napra lehessen kitűzni.

Kocsis Máté szerint a 2022. évi országgyűlési választás és az ugyanazon a napon lebonyolított országos népszavazás igazolta a közös rendezés költségmegtakarító hatását, amely a konkrét esetben több mint tízmilliárd forint volt.

Most nem ez a fontos

A Momentumnál úgy gondolják, a Fidesz csak el akarja terelni a figyelmet a valóban fontos dolgokról, a párt ezek közé sorolta a gazdaság állapotát, az inflációt és azt, hogy „a kormány a jövő évre az elszegényedés költségvetésével készül”.

Nekünk most nem a két év múlva esedékes választások technikai kérdéseivel kell foglalkoznunk, hanem az emberek megélhetésével, egészségével, gyermekeink jövőjével. Bármikor is legyen az önkormányzati választás, mi ott leszünk, és addig is és azután is az emberek problémáinak megoldásával fogunk foglalkozni, őket fogjuk képviselni

– közölte az ellenzéki párt.

Hozzátették: Magyarországon az ellenzéki pártoknak folyamatosan adaptálódniuk kell a Fidesz által kialakított környezethez és körülményekhez.

Az látszik, hogy szükségük lesz arra az ellenzéki pártoknak, hogy koordináljanak a választásokon, azonban ennek a részletkérdéseinek a kidolgozása nem aktuális

– fogalmaztak kérdéseinkre a Momentum részéről.

Jön majd a brüsszelezés

Az MSZP érdeklődésünkre leszögezte: sem a szocialista pártot, sem a többi ellenzéki pártot nem futamítja meg, ha a Fidesz megszavazza, hogy azonos napon legyen az európai parlamenti és az önkormányzati választás. Úgy látják, hogy a kormány szempontjából ez egy taktikai javaslat, amelyet azzal fedeznek – ami tény –, hogy az egy időben végrehajtott két választás kevesebb pénzbe kerül.

Valójában e mögött az elképzelés mögött a kormány részéről éppen annak a kiküszöbölése áll, hogy a személyiség jöhessen előtérbe. Brüsszelezni fog, és el fogja mondani, hogy ugyan pénzt vár tőle, ugyanakkor ütköztetni fogja az általános magyar érdeket a brüsszeli érdekkel, nekünk nem ebbe a forgatókönyvbe kell belemenni

– tették világossá. Továbbá közölték: az MSZP-nek és az ellenzéknek az a feladata, hogy az önkormányzati választáson a helyi embereket, a helyi problémákat, a helyi közösségeket foglalkoztató ügyeket hozzák előtérbe.

Komoly jogi aggályokat vet fel

Az LMP-sek azzal kezdték válaszukat, hogy „értjük és mindnyájan érzékeljük a Fidesz választások utáni megszorító politikáját, azonban álláspontunk szerint nagyon komoly jogi aggályokat vet fel Kocsis Máté azon javaslata, amely szerint fél évvel a hivatalba lépések előtt tartanák meg az önkormányzati választásokat”.

A zöld párt részéről bővebben is kifejtették az aggályaikat:

A választások után teljesen általános jelenség, hogy egy új városvezetés átvizsgálja a korábbi szerződéseket, kötelezettségvállalásokat, és amennyiben visszaélésre utaló nyomot találnak, jelzik azt az illetékes hatóságnak. Sajnos nem példa nélküli, hogy egy bukott városvezető – nézzük csak Bácskai János példáját a 2019-es önkormányzati választások után – akár egy éjszaka alatt is ledaráltat és megsemmisít ellene feltételezhetően terhelő dokumentumokat. Amennyiben a hivatalban lévő városvezetések előre tudják, hogy fél évük van mindent elsimítani az átadás-átvétel előtt, teljesen szabad pályán mozognak, különösen a veszélyhelyzeti jogkörök miatt.

Az LMP szerint a változtatás lehet, hogy 9 milliárd forinttal csökkentené a költségvetés kiadásait, „azonban melegágyat képez a korrupciónak, a felelőtlen gazdálkodásnak és a totális átláthatatlanságnak”.

Két ellentétes műfaj

A Párbeszéd sem támogatja a két választás összevonását, amit így indokolnak:

Vasárnapi misén sem rendeznek rockkoncertet. Nyilvánvaló, hogy a demokratikus alapvetéseket módszeresen szétzúzó Fidesz a 2019-es, számára súlyos veszteségekkel járó önkormányzati választás miatt akar – jogilag is abszurd módon – egy platformra hozni két, műfajában teljesen ellentétes választást.

A Párbeszéd úgy véli, a kormánypárt célja az, hogy az önkormányzati szektort és az európai parlamenti politikát érintő kérdéseket összemossa, „és hazug, korlátlan pénzügyi és intézményi erőforrással megtámogatott propagandával két legyet üssön egy csapásra”.

Ezt azzal egészítették ki, hogy szerintük „két év múlva a jelenleginél is nagyobb válság lesz”, amiről a Fidesz nem akar majd az önkormányzati választás előtt beszélni, és azt gondolhatják, „hogy a két választás összetolása és a brüsszelezés megoldja a problémáikat”.

Ez lehet az utolsó EP-választás

A Mi Hazánk Mozgalom azt mindenképpen üdvözlendőnek tartja, ha valóban 9-10 milliárd forinttal olcsóbbá lehet tenni a 2024-es választást azzal, ha egy napon rendezik meg az EP- és az önkormányzati voksolást.

Ugyanakkor megjegyezték:

Egyedül az merül fel kérdésként, hogy valóban érdemes-e az EP-választáshoz igazítani az önkormányzati voksolást, hiszem az Unió jelenlegi állapotából és abból, ahogy hazánkhoz állnak Brüsszelben, akár az is következhet, hogy ez lesz az utolsó EP-választás Magyarországon.

Kérdésünkre a Jobbiktól és a Demokratikus Koalíciótól cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

(Borítókép: Kocsis Máté 2022. május 9-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)