Négy óra gyaloglás napi 500 milliliter vízért 50 fokban

PAP 8913
2022.05.23. 19:44
Kinyitjuk a csapot, és jó minőségű ivóvíz folyik belőle, fürdünk benne. – Mi, magyarok el sem tudjuk képzelni, milyen, ha órákat kell gyalogolnunk, hogy a szomjunkat oltsuk. A dél-szudáni határnál fekvő etiópiai településen napi 20 kilométeres utat kell megtenni az életet jelentő vízért. A folyó nemcsak szennyezett, de a vödrüket bemerítőkre krokodilok is leselkednek. Az Ökumenikus Segélyszervezet többek között ivókutat adott át a négyezer fős afrikai falunak a Hungary Helps támogatásával. Az etiópiai tapasztalataikról beszélt az Indexnek a szervezet kommunikációs igazgatója, Gáncs Kristóf és önkéntesük, az olimpiai bajnok úszó, Gyurta Dániel.

„Egy segélyszervezet munkája sajátos keveréke a tervezett feladatoknak és a váratlan kríziseknek. Ukrajnában már 25 éve jelen vagyunk, de a háború kirobbanása óta természetesen ezen a területen van a legtöbb pluszerőforrásra szükség a részünkről. Az országon belüli menekültek ellátásában nemcsak Kárpátalján segítünk, de a Lvivben létrehozott új központunk közreműködésével egyre több távolabbi régióban is” – mondta el az Indexnek Gáncs Kristóf, az Ökumenikus Segélyszervezet kommunikációs igazgatója.

Eddig mintegy 50 kamionnyi humanitárius segítséget juttattunk be az országba, ami többek között élelmiszer- és gyógyszerellátmányokat is magában foglal. A hozzánk érkezőket többek között a BOK-csarnokban is fogadják munkatársaink. De nem szabad elfeledkeznünk a világban zajló más, a háború miatt kevesebb figyelmet kapó, de egyre égetőbb krízisekről sem

– tette hozzá.

Etiópiában már 2011 óta vannak jelen, akkor az országot sújtó súlyos aszály miatt alakítottak ki projektet a vízellátási problémák megoldására, kutakat rehabilitáltak, víztározót építettek, ami akkor ötezer ember élethelyzetén javított. „A többi nemzetközi szervezettel együtt Magyarország már akkor is kivette a részét a krízis megoldásából” – fogalmazott Gáncs Kristóf. 

Most Afrika második legnépesebb országát, a 115 millió fős Etiópiát több válság is sújtja: északon Tigré tartományban 2020 óta polgárháború dúl, ami belső menekülthullámot indított meg, emellett az ország jelentős részén szárazság van, ennek következtében pedig ivóvíz- és élelmiszerhiány lépett fel. Az orosz–ukrán háború itt is érezteti hatását: gabonaexportjuk közel 70 százaléka az ostrom alatt álló Ukrajnából érkezett.

A konfliktus világpiaci következményei miatt már 40 százalékos az infláció a legnépesebb kelet-afrikai államban.

Ezek a problémák egymást erősítik, és hatalmas humanitárius krízissel fenyegetik az élelmiszer- és ivóvízellátásban legelmaradottabb régiókat. 

Az Ökumenikus Segélyszervezet munkatársa kiemelte: elsődleges céljuk a lakosság helyben való boldogulásának elősegítése, ahol ez megoldható. Emiatt kezdtek bele tavaly Etiópia egyik legelmaradottabb térségében hosszú távú fejlesztésekbe. A Hungary Helps 125 millió forintos támogatásával, az etiópiai evangélikus egyházzal együttműködve ivókutat, mechanikus gabonaőrlő malmokat és iskolát adtak át egy egyéves projekt lezárásaként.

Május elsején érkeztek meg a Budapesttől a több mint négyezer-ötszáz kilométerre fekvő fővárosba, Addisz-Abebába az olimpiai és többszörös világbajnok úszóval, Gyurta Dániellel együtt, onnan pedig kétórás repülőúttal jutottak el Gambellába. A régió 90 százaléka a szárazság által fokozottan sújtott mezőgazdaságból tartja fenn magát. A négyszázezer lakosú tartományi központba nagyjából ugyanennyi menekült érkezett, ami az egyébként is nehéz körülmények között élő helyiek életét jelentősen befolyásolja, sokan ugyanis itteni rokonaik ellátására szorulnak.

A tartományi fővárostól kétórás autóútra található dél-szudáni határ közelében, Tierkodiban egy 4 tantermes iskolát építettek fel, Itangban pedig egy négyezer ember ivóvízellátását nyújtó fúrt kutat adott át az Ökumenikus Segélyszervezet.

„Tánccal és énekkel fogadtak minket a helyiek, hihetetlen volt látni, hogy mennyire örülnek. Korábban 4 óra utat kellett megtenniük elsősorban a nőknek a család napi ivóvízszükségletéért. A folyónál, ahova bemerítették a medrüket, krokodilokat is láttunk, és a víz, amit magukkal hoztak, szennyezett volt” – fogalmazott az Indexnek Gyurta Dániel, aki a Segélyszervezet munkájában már közel tíz éve vesz részt.

Azelőtt napi fél litert ivott egy ember a nagy páratartalmú, közel 50 fokos hőségben. Most a 70 méter mély fúrt kút segítségével már a kisgyermekek kezét és arcát is naponta mossák – korábban ez luxus volt –, így jobban elkerülhetik a fertőzéseket. Ez óriási dolog, hisz a legközelebbi kórház órákra van onnan. A négyezer fős közösség életét változtatta meg egyetlen kút

 – részletezte a korábbi úszó, aki már hivatásnak tekinti a segélyszervezetnél való önkénteskedést. A mostani projektnél elmondása szerint nem volt kérdés, hogy útnak indul, mert kiemelten fontosnak tartja, hogy aktív résztvevője legyen olyan nemzetközi projekteknek, ahol a víz van a fókuszban. 

Gáncs Kristóf hozzáfűzte: a fejlesztéseik során mindig szem előtt tartják a helyi viszonyokat. „A konfliktusok megelőzése érdekében egyszerre segítünk a szomszédos, más törzsek által lakott településeknek is, ezért a 400 gyerek oktatását biztosító 4 tantermes iskolát Tierkodiban építettük fel” – ismertette a segélyszervezet képviselője. 

Elmondásuk szerint korábban a gyerekek egy bambuszból összetákolt épületben tanultak, amit elleptek a termeszek, és bármelyik pillanatban beomolhatott. Az új épület mellett meghagyták a régit egyfajta mementónak. „Elképesztő volt látni a különbséget, ha nem mondták volna, nem hittem volna el, hogy az a kártyavárszerű építmény egy iskola” – tette hozzá Gyurta Dániel. 

A gyerekek az új épület előtt egy hatalmas magyar zászlóval fogadták őket. A sportoló akkor ünnepelte a születésnapját, amely így elég rendhagyóra sikeredett.

 Látva a gyerekek örömét, nem is kaphattam volna szebb ajándékot

– mondta az olimpiai bajnok. Hozzátette: „Számomra is fontos az oktatás, ez kiugrási lehetőség számukra, az iskola elvégzésével majd ők is tovább dolgozhatnak saját szülőföldjük fejlődéséért”. 

Mindkét területen átadtak egy-egy gépesített malmot – korábban a nők döngölték porrá egy bambuszrúddal a gabonát hosszú órákon keresztül. „Most ez öt perc alatt megoldódik, így a felszabadult idejüket a családjukról való gondoskodással tölthetik, vagy foglalkozhatnak a gazdálkodással” – értékelte a segélyszervezet képviselője.

Emellett vetőmagokat osztottak ki, haszonállatokkal, kecskével, báránnyal, kiskérődzők kiosztásával segítették a közösségek önfenntartását. Egy család napi ellátását fogja biztosítani a két liter tej, amit a felnevelt állatok biztosítani fognak. Gáncs Kristóf kommunikációs vezető elmondása szerint kiemelten fontos volt, hogy olyan segítséget nyújtsanak, amit a lakosok a sajátjuknak tudnak tekinteni, és önellátóvá tegyék őket. A halászhálók és a kenuk átadása is ezt a célt szolgálja, emellett megtanították őket az átadott eszközök használatára, a saját szükségleteiken kívül még eladásra is elegendő mennyiséget tudnak halászni. Helyi csoportok alakultak, amelyek a jövőben is felügyelik a folyamatok zavartalan működését.

Egy segélyszervezet munkája mindig arról kell, hogy szóljon, hogy helyben kapjanak lehetőséget az emberek az előrelépéshez, hogy fenntartható módon segítsük a megélhetésüket, és növeljük a szülőföldjükön való boldogulás esélyét

– emelte ki a szervezet képviselője. Hozzátette: ezzel elkerülhető, hogy az önfenntartási problémák miatt elhagyják az otthonukat, egy kényelmesebb élet reményében, amit például Európa tud nyújtani. Hiszen ha az ipari forradalom sok tekintetben nem is érkezett meg Afrika legelmaradottabb térségeibe, az információs forradalom már jelen van. Az általunk meglátogatott területeken ugyan még nincs villanyáram, vezetékes víz, de az internet mindenhol elérhető, mindegyik törzsnél találkozni olyan emberrel, akinek van okostelefonja, értesülnek arról, hogy mi zajlik a világban, vagy hogy máshol hogyan élnek az emberek. 

Az Ökumenikus Segélyszervezet kommunikációs vezetője elmondta: hosszú távú terveik között van még több rászoruló etiópiai település vízellátási problémáinak megoldása, de az a jelenleg zajló felméréseik alapján fog eldőlni, hogy hol folytatják tovább ezt a munkát. 

Az ukrajnai segítségnyújtással kapcsolatban kiemelte: a szervezetnek több évtizedes tapasztalata van a krízisövezetekben. Mivel többek között az afganisztáni és az iraki háború után is részt vettek az újjáépítésekben, tudják, hogy ha véget is ér a konfliktus, az ő munkájuk akkor is folytatódni fog. A legutóbb Kijevben létrehozott új humanitárius központjuk is ezt a célt szolgálja, mivel a fővárosban már most érkeznek a visszatelepülők. Ha a fegyverropogások véget érnek, már vannak terveik többek között a lerombolt iskolák újjáépítésére is.

(Borítókép: Gáncs Kristóf és Gyurta Dániel. Fotó: Papajcsik Péter / Index)