Az Alkotmánybíróság elkaszálta Karácsony Gergely népszavazási kérdéseit

image 6483441 (8)
2022.05.18. 13:47
Az Alkotmánybíróság Alaptörvény-ellenesnek minősítette és megsemmisítette azokat a kúriai végzéseket, amelyekben helybenhagyta a Karácsony Gergely által kezdeményezett népszavazási kérdések hitelesítését. A testület öt, illetve hat különvéleménnyel úgy döntött, hogy a Fudan Egyetem ügyében a nemzetközi szerződés miatt, az álláskeresési járadék esetében pedig a költségvetés érintettsége miatt nem lehet országos népszavazást tartani.

Mint arról beszámoltunk, Karácsony Gergely főpolgármester még 2021 nyarán népszavazást kezdeményezett az alábbi két kérdésben:

  • Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvényt?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap legyen?

Az NVB hitelesítette, a Kúria helybenhagyta

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) tavaly augusztus végén hitelesítette a népszavazásra javasolt kérdéseket. Ezt követően az NVB határozatai ellen felülvizsgálati kérelmeket nyújtottak be a Kúriához, amely december 8-án mindkét határozatot helybenhagyta.

A kitöltött ajánlóíveket 2022. január 21-én adták le. A Nemzeti Választási Irodának (NVI) hatvan napja volt, hogy megszámolja az aláírásokat. Az NVB március 9-én megállapította, hogy a népszavazáshoz összegyűlt a legalább kétszázezer érvényes aláírás. Márpedig az Alaptörvény szerint 

legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendel el, az érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés a parlamentre kötelező.

Május 2-án Kövér László házelnök megerősítette, hogy az érvényes aláírások száma mindkét kérdésben meghaladja a kétszázezret, ezért kijelölte az Igazságügyi bizottságot az országos népszavazás elrendelésére vonatkozó határozati javaslat elkészítésére és benyújtására.

Varga Judit alkotmányossági aggályai

A két népszavazási kérdést időközben megtámadták az Alkotmánybíróságon, amely május 3-i teljes ülésén soron kívüli eljárásban megkezdte a kínai Fudan Egyetem, illetve az álláskeresési járadék ügyében hozott kúriai döntések ellen benyújtott alkotmányjogi panaszok vizsgálatát.

  1. A Fudan-népszavazás kapcsán több indítvány érkezett a Donáti utcába. Az indítványozók elsősorban arra hivatkoztak, hogy az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontja alapján nem lehet országos népszavazást tartani nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről.
  2. Az álláskeresési járadék ügyében is több alkotmányjogi panasz futott be. Az indítványozók érvelése szerint a Kúria végzése azért Alaptörvény-ellenes, mert nem fordított kellő figyelmet a népszavazási kérdésből fakadó jogalkotási kötelezettség alkotmányossági szempontú értékelésére, és csak a kérdés egyértelműségét, illetve azt vizsgálta, hogy nem ütközik-e tiltott tárgykörbe. Utóbbiról egyébként megállapította, hogy az álláskeresési járadék – mint felülről nyitott előirányzat – módosítása nem eredményezi a költségvetési törvény módosítását.

Az Alkotmánybíróság az álláskeresési járadékról szóló népszavazási kérdéssel kapcsolatban megkereste az igazságügyi minisztert. Varga Judit válaszában hangsúlyozta:

egy olyan népszavazási kérdés alkotmányosságának vizsgálatakor, amely költségvetési tétel módosítására irányul, nem csupán formális, hanem tartalmi vizsgálatot is szükséges lefolytatni, amely során a népszavazási kérdést tágabb kontextusban, az alkotmányjogi forgalomrendszert segítségül hívva szükséges górcső alá venni.

Amennyiben a vizsgálat során kiderül, hogy egy népszavazási kérdés a költségvetési tétel tartalmának megváltoztatására irányul, az szükségszerűen maga után vonja a költségvetési tétel mértékének módosítását is, amely az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontjába ütközik, ilyen tárgykörben népszavazás nem tartható – szögezte le Varga Judit.

Többségi vélemények és különvélemények

Az Alkotmánybíróság május 18-án közzétett közleménye szerint a testület úgy döntött, hogy 

egyik kérdésben sem lehet országos népszavazást tartani, ezért mindkét kúriai végzést megsemmisítette.

A Fudan-népszavazás ügyében a testület határozatában megállapította, hogy az alaptörvényi tilalom szempontjából annak van jelentősége, hogy a népszavazási kérdéssel hatályon kívül helyezni kért törvény a Kínai Népköztársasággal kötött nemzetközi szerződés végrehajtását célozza. Márpedig nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség teljesítését végrehajtó törvény hatályon kívül helyezése az Alaptörvény alapján nem tartozik népszavazási útra.

Az Alkotmánybíróság ezért megállapította, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés jelen esetben

az Alaptörvény tiltott tárgykörébe tartozó kérdésnek minősül.

A Kúria döntése ez alapján Alaptörvény-ellenes, ezért megsemmisítették.

Öt alkotmánybíró különvéleményt fűzött a határozathoz. Juhász Imre úgy vélte, hogy a többségi határozatból nem állapítható meg, hogy a feltett kérdés tilalmazott népszavazási tárgykörbe esne. Salamon László szerint a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelme kizárólag az eljárásjogi szabályok alkotmányjogi súlyú megsértésével valósulhat meg. Schanda Balázs különvéleménye szerint – amelyhez Szalay Péter is csatlakozott – az indítványt vissza kellett volna utasítani, míg érdemi elbírálás esetén elutasítani. Szabó Marcel pedig egyszerűen megszüntette volna az eljárást.

Az álláskeresési járadék ügyében hozott határozatban az Alkotmánybíróság megállapította, hogy

a kérdés tiltott tárgykörbe ütközik, mivel érdemben és számszakilag változtatna a központi költségvetésen, illetve annak végrehajtásán, így közvetlenül és jelentősen érintené az ország éves költségvetéséről szóló törvényt.

Ehhez a határozathoz is több különvélemény született. Czine Ágnes szerint nem volt helye a panasz érdemi vizsgálatának, mivel az indítványozó nem vett részt a megelőző bírósági eljárásban, másrészről nem hivatkozott olyan indokra, amely a Kúria döntésével összefüggésben a contra constitutionem (Alaptörvény-ellenes) jogértelmezés kételyét felvetné.

Hörcherné Marosi Ildikó – a hozzá csatlakozó Szalay Péterrel együtt – szintén azt tette szóvá, hogy az indítványozó a panasz benyújtását megelőzően egyáltalán nem vett részt az eljárásban, márpedig így szerintük fogalmilag kizárt, hogy egy, az eljárásban részt nem vevő személy tisztességes eljáráshoz való jogát a Kúria megsértse. Schanda Balázs ugyancsak az indítványozó érintettségét kérdőjelezte meg, míg Szabó Marcel a másik határozathoz csatolt különvéleményével megegyezően az eljárás megszüntetése mellett érvelt.

(Borítókép: Karácsony Gergely 2022. január 21-én. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)