Bárhol, bármikor, előzetes bejelentés nélkül ellenőrizhetnék a szavazást áprilisban

2018-ban a Külgazdasági és Külügyminisztérium meghívta az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalát (ODIHR) a választások megfigyelésére. A szervezet március 5-én korlátozott választási megfigyelői csoportot küldött Magyarországra.

Később több mint harmincoldalas jelentésben részletezték tapasztalataikat, a vezetői összefoglalóban kifejtették, hogy az országgyűlési választásokat „az állam és kormánypártok anyagi forrásainak jelentős átfedése határozta meg, aláásva a jelöltek lehetőségét arra, hogy egyenlő feltételek mellett versengjenek. A választópolgároknak sokféle politikai választási lehetősége volt, ennek ellenére a megfélemlítő és idegenellenes retorika, a média elfogultsága és a nem átlátható kampányfinanszírozás szűkítette a valódi politikai vita terét, korlátozva a választókat abban, hogy teljes tájékozottság birtokában dönthessenek. A választások technikai kivitelezése szakszerű és átlátható volt.”

Ezzel együtt azt is leszögezték:

Az alapvető jogok és szabadságjogok általában érvényesültek, de kedvezőtlen környezetben.

Az EBESZ 2018-ban összesen 26 ajánlást tett, amelyből nyolcat a kiemeltek közé soroltak:

1. Minden szavazó és induló számára biztosítani kell a szabad részvételt a közéletben. A teljesen demokratikus lebonyolítás érdekében, „beleértve a felesleges, civil társadalmat sújtó korlátozások megszüntetését, a kormánynak felül kell vizsgálnia a jogszabályi kereteket”, hogy összhangba kerüljenek a szólás és egyesülés szabadságára, az információhoz való hozzáférésre vonatkozó nemzetközi kötelezettségekkel és normákkal.
2. Az általános bizalom erősítése érdekében a törvényi szabályozás nyilvános egyeztetést írhatna elő a Nemzeti Választási Bizottság jelöltjeinek személyével kapcsolatban.
3. Szem előtt tartva a választójog egyenlőségére vonatkozó kötelezettséget, a szavazás feltételeinek minden, külföldön élő állampolgár számára azonosaknak kell lenniük.
4. Az egyenlő esélyekhez lépéseket kell tenni a kormányzati szervek és a pártok által folytatott kampánytevékenység szétválasztására.
5. Elő kell mozdítani a kampányfinanszírozás átláthatóságát, az Állami Számvevőszéknek online, kereshető formátumban nyilvánosságra kell hoznia az egyéni, valamint az országos listán szereplő jelöltek bevételeiről és kiadásairól szóló tételes elszámolást.
6. Meg kell fontolni a közszolgálati műsorszolgáltató tényleges függetlenségének biztosítékait.
7. Lehetővé kell tenni a pártoktól független állampolgári választási megfigyelést.
8. Az érdemi nyilvános konzultáció biztosítása érdekében felül kell vizsgálni a jogalkotási szabályokat és eljárásokat, beleértve a választásokkal kapcsolatos törvényeket is. Felül kell vizsgálni továbbá azt a lehetőséget, mely szerint az egyéni képviselők által benyújtott indítványokat nem kell nyilvános konzultációra bocsátani.

Civil szervezetek és EP-képviselők levelei

A közelmúltban húsz magyar civil szervezet levélben fordult az EBESZ-hez, hogy ne korlátozott missziót küldjenek az áprilisi választások megfigyelésére, hanem teljes körűt, ami a szavazás napján nagyszámú rövidtávú megfigyelővel van kiegészítve.

A Helsinki Bizottság oldalán úgy fogalmaznak, hogy „a választási szabályok és a választókerületek a kormánypárt javára történt módosításai, az állami pénzek kormánypárti kampánycélokra fordítása, a megfélemlítő, idegen- és LMBTQ-ellenes retorika felfokozása, a médiapiac kormánypárti leuralása, a választási szervek megszállása, a bíróságok politikai befolyásolása, a koronavírus-járvány alatti autokratikus rendelkezések, valamint a véleménynyilvánítási és gyülekezési szabadság önkényes korlátozása mind arra figyelmeztetnek, hogy a korábbiaknál is nagyobb veszélyben lehet a választás tisztasága”. Azt is hozzátették, hogy egy kis létszámú, korlátozott misszió „bizonyosan nem lesz majd alkalmas a választás tisztaságának megfigyelésére”.

Ahogy beszámoltunk róla, 62 európai parlamenti képviselő is szigorúbb ellenőrzést szeretne. Varga Judit igazságügyi miniszter erre azzal reagált, hogy „zöldpárti és balliberális EP-képviselők egy csoportja” a magyar választásokba való beavatkozást sürgeti. A tárcavezető emlékeztetett, hogy az EBESZ az elmúlt években mindig küldött megfigyelői missziót Magyarországra, „nincs ebben semmi különös, ez bevett szokás”. Hangsúlyozta:

Ahogy az elmúlt években, úgy most is egy szabad és demokratikus választásról győződhetnek majd meg a nemzetközi szervezet küldöttjei.

Több opció van

Az EBESZ/ODIHR már jóval a választások előtt küld egy delegációt az adott országba. Január 18-án arról írtunk, hogy a küldöttség január 17. és 21. között tartózkodik Magyarországon, hogy az idei országgyűlési választásokat megelőző helyzettel és a voksolás előkészítésével kapcsolatban tájékozódjon.

A négytagú delegációt a választási megfigyelési főosztály irányítója, Meaghan Fitzgerald vezette, a szakértők több szervezettel, törvényhozási és kormányzati szereplővel is egyeztettek.

A választási megfigyelési tevékenységnek összetettebb és rövidebb verziói is léteznek, arról az EBESZ dönt, hogy ezek közül melyiket alkalmazza:

• teljes körű választási megfigyelés,
• korlátozott választási megfigyelés,
• választási értékelő misszió,
• vagy szakértői csoport alkalmazása.

A teljes körű misszió 6-8 hét, az alapvető különbség a korlátozott választási megfigyeléshez képest, hogy egyrészt hosszabb (a korlátozott 4-6 hét), másrészt átfogó választásnapi megfigyelést is tartalmaz.

A választási értékelő misszió 2-3 hét, és az elsődleges választással összefüggő kérdések elemzésére fókuszál. A szakértői csapat alkalmazása 1-2 hét, de ebben az esetben csak 2-3 területre összpontosítanak.

Mit jelent a teljes körű választási megfigyelés?

A teljes körű és a korlátozott megfigyelés a választási folyamat minden kulcsfontosságú szempontját követi, többek között: a jogszabályi kereteket, a jelöltek regisztrációját, a kampányt, a média szerepét, a választási adminisztrációt, a választásnapi eseményeket, vagy épp a szavazatszámlálást. A teljes körű verzió viszont átfogóbb választásnapi megfigyeléssel jár.

Minél szélesebb földrajzi lefedettséget biztosítva küldenek megfigyelőket a szavazóhelyiségekbe, ahol váratlanul jelennek meg, nem hozzák előzetesen nyilvánosságra, hogy hova mennek. A választási megfigyelői kézikönyvben azt is hangsúlyozzák: a megfigyelés nem versenyfutás a legtöbb szavazóhelyiség meglátogatására, ezért akár úgy is dönthetnek, hogy visszatérnek ugyanarra az állomásra, ahol már egyszer voltak, különösen akkor, ha potenciálisan olyan problémák adódhatnak, amelyek fokozott figyelmet érdemelnek.

A szavazóhelyiségeken kívül és belül is megfigyelést végeznek, vizsgálják például, hogy van-e nyoma kampánytevékenységnek a közelben, észlelhető-e megfélemlítés vagy nyomásgyakorlási kísérlet, beavatkoznak-e illetéktelen személyek a folyamatba, üres és megfelelően zárt-e az urna a szavazás kezdetén, hogyan rögzítik a szavazott választópolgárok nevét, a jogosultnál több szavazólapot kapnak-e az emberek, van-e nyoma többszöri szavazásnak, vagy az urnában nagyobb számú szavazólap van-e, mint a választói névjegyzékben találhatók száma.

2018-as jelentésükben így foglalták össze a választás napját:

Az ODIHR-misszió a választások napján zajló eljárások megfigyelését a korlátozott választási megfigyelési missziók bevett gyakorlatával összhangban nem szisztematikus vagy átfogó módon végezte. A választás napján felkeresett korlátozott számú szavazóhelyiségben a választásnapi eljárások lebonyolítása általában véve szervezetten és jogszerűen történt, a szavazatszámlálást is ideértve.

Az eredmények közzétételével nem zárul le a misszió, a választás napját követő időszakban is maradhatnak a megfigyelők, akik végül egy zárójelentést állítanak össze a tapasztalataikból, ami ajánlásokat is tartalmaz.

(Borítókép: Leadja szavazatát egy nő 2019. október 13-án. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)