Veszélyeztetik a Balatont az invazív fajok

Két előadó is felhívta a figyelmet erre a tavat fenyegető veszélyre a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) online szemléletformáló rendezvényén, amelyen kiderült, hogy a Balaton vízgyűjtőjén a három leggyakoribb idegenhonos halfaj az ezüstkárász, a kínai razbóra és a naphal.

A Balaton 68 halfajából 29 már idegenhonos

Az idegenhonos fajok azért nem kívánatosak sehol, mert kiszorítják az adott térségre jellemző őshonos fajokat, így eltűnik egy-egy terület élővilágának egyedisége – mondta Takács Péter, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, aki a Balatoni Futár beszámolója szerint példaként említette a lápi póc esetét, amely a Kárpát-medence vizeiben sokáig nagyon elterjedt volt, mígnem megjelent egy távol-keleti halfaj, az amurgéb, ami immár komolyan veszélyezteti a lápi póc állományait.

Evolúciós időskálán mérve ezek az inváziók döbbenetesen gyorsan történnek

– fogalmazott az előadó, aki azt is elmondta, hogy becslések szerint tízezer bekerülő idegenhonos fajból egy-egy olyan akad, amely képes alkalmazkodni a környezethez, szaporodik, és inváziós fajjá válik.

Ezeknek a folyamatoknak kedvez a klímaváltozás, az idegenhonos fajok átkerülését pedig meggyorsította a globalizáció, miközben

Az előadó elmondta, hogy manapság a magyarországi vizekben több mint hatvan idegenhonos halfajt észleltek már, és az utóbbi évtizedekben ezek száma körülbelül megegyezik az őshonos halfajok számával. Ami konkrétan a Balaton teljes vízgyűjtőjét illeti, 68 halfaj elődfordulásáról van adat, ezekből 29 idegenhonos.

A naphal már veszélyt jelent, a mosómedve még nem

Előadásában Bíró Éva, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa is felhívta a figyelmet az inváziós fajok terjedésének veszélyeire, rámutatva, hogy az Európai Unióban 36 növény- és 30 állatfaj került fel a veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok jegyzékébe, bár ezek többsége még nincs jelen potenciálisan veszélyt jelentő mértékben Magyarországon.

Bíró Éva figyelmeztetett arra is, hogy az idegenhonos fajok behurcolásában nagy szerepe van az akvarisztikának, a dísznövény- és a kisállat-kereskedelemnek, a halászatnak, a horgászatnak és a mezőgazdaságnak. Éppen ezért az invazív fajok visszaszorításáért sokat lehet tenni felelős gondolkodással és megfelelő tájékozódással.

(Borítókép: Egy horgász a Balatonnál, Révfülöp közelében 2021. október 6-án. Fotó: Vasvári Tamás / MTI)