A bűnözők advent idején sem pihennek

DBZOL20211128030
2021.12.05. 21:51
Naponta mintegy kétszázötvenen válnak bűncselekmény áldozatává Magyarországon. A bűnözők az adventi időszakban sem pihennek. Nagyobb eséllyel válhatunk a jogsértések szenvedő alanyaivá a karácsonyi kirakodóvásárokon, piacokon, bevásárlóközpontokban, valamint a jelentősebb tömegeket vonzó rendezvényeken. Milyen szubjektív és objektív okai vannak a sértetté válásnak? Mit lehet tenni azért, hogy ne legyünk áldozatok?

Cesare Beccaria (1738–1794), az olasz felvilágosodás, a modern büntetőjog kiemelkedő alakja már 1764-ben lefektette a büntetőpoli­tika két alaptézi­sét:

  1. A bűncselekményeket jobb megelőzni, mint bün­tetni.
  2. A büntetés célja nem más, mint megakadályozni, hogy a bűnös újabb károkat okozzon polgártársainak és másokat vissza­tartani attól, hogy hasonló károkat okozzanak.

És megfogalmazta a bűnmegelőzés lényegét is:

Meg akarjátok előzni a bűntetteket? Tegyétek, hogy a törvények világosak, egyszerűek legyenek, és hogy a nemzet egész ereje azok védelmére összpontosuljon, s egyetlen része se használtassék fel megsemmisítésükre. Tegyétek, hogy a törvények ne annyira az emberek osztályait, mint inkább magukat az embereket szolgálják. Tegyétek, hogy az emberek tartsanak tőlük. De csakis tőlük tartsanak. A törvényektől való félelem üdvös, de végzetes és melegágya a bűnöknek az embereknek embertől való félelme.

Áldozatsegítés, állami kárenyhítés

Napja­inkban az állam büntetőpolitikájában egyre nagyobb teret kap az áldozatvédelem, ami azt jelenti, hogy 

a korszerű büntető­jognak a megelőzés­ben, a bünte­tőeljárás során és a büntetés végrehajtásában is ki­emelt figyelmet kell fordítania a sér­tett helyzetének rendezésére, spe­ciális jogainak vé­delmére.

Az áldozatvédelem terén az elmúlt évtizedekben több intézkedés is történt Európában. Így az Európai Áldozatvédő Fórum javaslatára az Európa Tanács 1990-ben február 22-ét a bűncselekmények áldozatainak napjává nyilvánította. Az EU-országok kormányait képviselő tanács pedig 2012. október 4-én elfogadta azt a jogszabályt, amely a bűncselekmények áldozatainak jogait erősíti. A sértetteket érintő minimumszabályokról szóló uniós irányelvet a tagországoknak három éven belül kellett átültetniük nemzeti jogrendszerükbe.

Hazánkban a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 2006. január 1-jén lépett hatályba. A jogszabály alapján az áldozattá vált személyek egyebek közt ingyenes tájékozódhatnak arról, miként tudják érvényesíteni fizikai, társadalmi, anyagi káraik enyhítését. A törvény emellett meghatározza az áldozatok részére biztosított szolgáltatásokra (érdekérvényesítés elősegítése, azonnali pénzügyi segély, jogi segítségnyújtás) és az állami kárenyhítésre való jogosultság feltételeit, a támogatások körét, illetve azt is, hogy milyen szervezeti keretek között működik az állami áldozatsegítés.

A törvény alapján hozták létre Áldozatsegítő Szolgálatot olyan személyek támogatására, akik akár közvetlenül, akár közvetett módon, valamely bűncselekmény, illetve tulajdon elleni szabálysértés áldozataivá váltak.

Az Áldozatsegítő Szolgálat

  • felvilágosítást ad jogaikról, kötelezettségeikről, lehetőségeikről;
  • érzelmi támogatást nyújt;
  • jogi tanácsot ad és gyakorlati segítséget biztosít;
  • ügyvédi segítség igénybevételéhez is hozzásegít;
  • igazolja az áldozati státuszt;
  • krízishelyzet fennállása esetén azonnali pénzügyi segélyt adhat;
  • a személy elleni erőszakos bűncselekmények súlyos sérültjei és a halálos áldozatok hozzátartozói számára mindezen túl állami kárenyhítést is adhat.

Az azonnali pénzügyi segély célja a bűncselekményt (tulajdon elleni szabálysértést) követő nagyon rövid időn belül kialakult krízishelyzet orvoslása. A segély kizárólag a bűncselekmény elkövetésétől számított nyolc napon belül kérhető. Az azonnali pénzügyi segély a lakhatás, a ruházkodás, az utazás, az élelmezés, a gyógyászati költségek, illetve kegyeleti kiadások enyhítésére adható. Az azonnali pénzügyi segély nem kártérítés, hanem méltányossági döntés, és a rászorultság vizsgálata nélkül adható az áldozatoknak. A segély összegét az áldozatnak az őt ért cselekmény következtében kialakult helyzete, valamint az határozza meg, milyen hosszú ideig nem tudja önerőből megoldani anyagi problémáit. A segély maximális összege 2021-ben 158 168 forint.

Állami kárenyhítésben pedig az az áldozat részesíthető, akinek sérelmére szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekményt követtek el, és ennek következményeként testi épsége, egészsége súlyosan károsodott. Rajta kívül az ilyen sértett egyes közeli hozzátartozói, eltartottjai, és az is jogosult lehet, aki az elhunyt sértett eltemettetéséről gondoskodott. A kár összegét és a bűncselekménnyel való okozati összefüggést minden esetben bizonyítani szükséges. A kárenyhítés megállapítása iránti kérelmet a bűncselekmény elkövetésétől számított egy éven belül lehet benyújtan az Áldozatsegítő Szolgálat bármely területi szervénél. A kárenyhítés maximális összege 2021-ben 2 372 520 forint.

Az informális kontroll jelentősége

Korinek László akadémikus, kriminológus szerint a megszaporodott és erősen aszimmetrikus médiatudósítások félelmet, szorongást generálnak.

A bűnügyi tudósítások befogadói számára a bűnözés szinte kizárólag az erőszakos bűnözés, amiknek virtuális elkövetőjétől (a látottak mintája szerint) ő sem tudja magát megvédeni.

Kevésbé vigasztalja, hogy majd a talpraesett detektív ugyan felderíti az ügyet, de mint egy még soha nem próbált ismeretlen helyzettől, a bizonytalantól szorong, bizalmatlan az idegenekkel szemben, zárja a lakását, vagyis az egész társadalom a krimiéhségét mint egyfajta szellemi kábítószerezést a közösségi kapcsolatok lazulásával, atomizálódással, depriválódással fizeti meg. Korinek szerint a kriminálpolitikában is helytelen előítéletek forrása az ilyen bűnözésábrázolás.

Az akadémikus, aki a viktimológia (áldozattan) egyik legismertebb hazai kutatója, a közvetlen környezet (család, iskola, szomszédság) kontrolljának fontosságára hívja fel a figyelmet:

A népesség abban a mechanizmusban hisz, hogy az erősebb, jobban kiképzett és felszerelt rendőrség, súlyosabb büntetések, szigorúbb büntetés-végrehajtás a megoldás a bűnözéssel szemben. A lakosság alaposan túlértékeli a formális társadalmi kontroll lehetőségeit, az informálisét (család, iskola, szomszédság) viszont alulértékeli.

A sértetté válás okai

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szakértői szerint a sértetté válásnak szubjektív és objektív okai vannak. 

Szubjektív ok például

  • a kiszolgáltatottság,
  • a függő viszony,
  • az óvatosság hiánya,
  • a gondatlanság,
  • a szükséges vagyonvédelem elmulasztása,
  • a felelőtlenség,
  • a figyelmetlenség,
  • a tartós konfliktushelyzet,
  • valamint a védekezésre képtelen állapot.

Objektív ok különösen

  • a környezet közömbössége,
  • a terület elhanyagoltsága és kivilágítatlansága.

A rendőrségi szakértők szerint mindezen okok együttesen megkönnyítik a bűnelkövetők dolgát, és növelik az áldozattá válás kockázatát.

A nők sérelmére elkövetett bűnesetek jelentős része a családon belüli erőszak kategóriájába tartozik. Ezen bűncselekményeket elsősorban a jelenlegi vagy volt házastárs, élettárs, közeli családtag követi el. Miközben a családon belüli erőszak egyre nagyobb nyilvánosságot kap, még mindig magas a látencia. A nők gyakran válnak lelki bántalmazás, testi sértés, zaklatás, nemi erkölcs elleni bűncselekmény sértettjévé.

A gyermek- és fiatalkorúak főként családon belüli erőszak, iskolai erőszak és vagyon elleni bűncselekmények áldozatai lesznek. Gyakori a kiskorú veszélyeztetése, a tartás elmulasztása, a szemérem elleni erőszak, a testi sértés, a kényszerítés, a lopás, a zaklatás, a zsarolás, a rablás és a garázdaság. Tetteiket nagyobbrészt egymás sérelmére követik el.

Az idősek sérelmére elsősorban besurranásos-, betöréses-, trükkös-, zseblopásokat és trükkös csalásokat, rablásokat követnek el. Sokszor alkalmazzák velük szemben a házalással elkövetett csalásokat és lopásokat. Az ORFK szakértői szerint sokszor előfordul, hogy a korosztályhoz tartozó férfiak kocsmák törzsvendégeként, idegen nőkkel ismerkedve válnak az erre a körre specializálódott elkövetők áldozatává.

Tanácsok „az unokázos csalások” ellen

Elsősorban egyedülálló, idős hölgyek a célpontjai azoknak a csalóknak, akik az áldozatot az unoka, vagy más hozzátartozó nevében a késő esti órákban vezetékes telefonon hívják fel, majd különféle indokkal pénzt kérnek tőlük. Az elkövetők leggyakrabban azt mondják, hogy az unoka (hozzátartozó) balesetet szenvedett, és az okozott károk rendezése miatt pénzre van szüksége, vagy több millió forintos kölcsönt vett fel, amit sürgősen vissza kell fizetni. De már arra is hivatkoztak, hogy a hozzátartozót fogságban tartják, és csak pénzért cserébe engedik szabadon. A rendőrség tanácsai „az unokázos csalások” ellen:

  1. Ne beszéljenek idegenek előtt, nyilvános helyen magánügyeikről, ezeket az információkat a bűnelkövetők felhasználhatják.
  2. Ne bízzanak meg a váratlanul telefonon vagy személyesen jelentkező idegenekben!
  3. Ha gyanús telefonhívást kapnak, haladéktalanul vegyék fel a kapcsolatot unokájukkal, hozzátartozójukkal, mert ezzel tudják ellenőrizni a hívás valódiságtartalmát.
  4. Soha ne adjanak át pénzt, vagy más értéket idegenek számára!
  5. Bűncselekmény gyanúja esetén értesítsék a rendőrséget!

Adventi bűnmegelőzési tanácsok

Naponta mintegy 250 ember válik bűncselekmény sértettjévé Magyarországon.

A KSH adatai szerint 2020-ban 94 894-en, 2021 szeptember végéig pedig 58 323-an váltak áldozatokká. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint különösen sok bűncselekményt követnek el az esztendő utolsó hónapjában.

Az adventi időszakban az állampolgárok szubjektív közbiztonságérzetének javítása érdekében a rendőrség kiemelt figyelmet fordít a karácsonyi kirakodóvásárok helyszíneire, a piacokra, a bevásárlóközpontokra, valamint minden olyan jelentősebb tömegeket vonzó rendezvényre, ahol nagyobb eséllyel válhatunk jogsértések áldozataivá. A Csongrád-Csanád Megyei Rendőr-főkapitányság pár egyszerű, de fontos tanáccsal szeretné segíteni az advent biztonságát:

  • Bevásárláskor értékeinket – pénztárcát, bankkártyát, telefont stb. – biztonságos helyen, kabát vagy táska belső, zárható zsebében, rekeszében tároljuk!
  • Lehetőség szerint ne vigyünk magunkkal jelentősebb mennyiségű készpénzt! Iratainkat ne a pénztárcában, bankkártyánkat pedig ne a PIN-kód mellett tároljuk!
  • A gépkocsifeltörések elkerülése érdekében parkoláskor jól belátható, forgalmas, kivilágított és őrzött parkolókat válasszunk!
  • Parkoló gépjárműben – főleg utastérben, látható helyen – ne maradjon semmilyen érték!
  • A közösségi közlekedési eszközökön utazóknak nemcsak a járművön, de a le- és felszállásnál is különösen érdemes vigyázniuk értékeikre!
  • Ha a család forgalmas helyre megy, indulás előtt a kisebb gyerekekre adhatunk egy szülői elérhetőségeket tartalmazó biztonsági karszalagot. Ez hasznos segítséget jelenthet, ha a családtagok a tömegben szem elől tévesztenék egymást.
  • Az étteremben, kávézóban, várakozás közben lerakott kabátra, csomagra, bevásárlótáskára folyamatosan figyeljünk!

Amennyiben áldozattá vált, hívja az éjjel-nappal ingyenesen elérhető 06-80-225-225 telefonszámot, vagy közvetlenül is fordulhat az áldozatsegítő támogatások igénybevétele érdekében bármely fővárosi és megyei kormányhivatal áldozatsegítési feladatokat ellátó szervezeti egységeihez.

(Borítókép: Balogh Zoltán / MTI)