Macskabundát árultak a karácsonyi vásárban Győrben, a rendőrség állatkínzás vétség gyanúja miatt büntetőeljárást indított.

A Magyar állatvédők csoportja Facebook-oldalán adta hírül vasárnap délután, hogy macskaszőrméket árultak Győrben az adventi vásárban, a helyi rendőrök intézkedtek az árusokkal szemben; a bejegyzést viszont azóta töröltek.

Az Index kereste a Győri Rendőrkapitányság sajtóosztályát, ahonnan az alábbi tájékoztatást kaptuk:

az ügyben a Győri Rendőrkapitányság állatkínzás vétség gyanúja miatt büntetőeljárást indított. Az eljárással kapcsolatban további információt nem áll módunkban adni.

Mint megírtuk, az országgyűlés novemberben tárgyalta az állatvédelmi törvényeket szigorító javaslatcsomagot; a kormánypárti kezdeményezést az ellenzék is támogatta.

Ovádi Péter, a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos az Agrárminisztériumon keresztül válaszolva korábbi kérdésünkre kiemelt néhány pontot a csomagból:

• Három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető az, aki az eltiltás ideje alatt követ el állatkínzást. Ha különös visszaeső, vagy méreg kihelyezésével több állatot elpusztít, öt évig büntethető, ahogy a méreg kihelyezésének előkészülete is jogi lépést von maga után.
• A javaslat egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetné azt, aki az állatkínzást szaporítással összefüggő haszonszerzési cél érdekében tíznél nagyobb számú, kedvtelésből tartott állatra a jó gazda gondosságának elmulasztásával követi el.
• Az állattartástól való eltiltás esetében az a jelenlegi gyakorlat, hogy mivel a büntetőbíró nem szabhatja ki ezt a büntetést, így az ügyész külön polgári peres eljárásban kezdeményezheti. Az új javaslat lényege, hogy amennyiben a büntetőügyben eljáró bíróság arról értesíti az állatvédelmi hatóságot, hogy állatkínzás vagy tiltott állatviadal szervezése bűncselekmény miatt az állattartót jogerősen elítélte, az állatvédelmi hatóság a bíróság értesítése alapján hatósági ellenőrzést folytat. A benyújtott előterjesztés szerint aki állatviadalon vesz részt, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntethető.
• Az állattartástól való eltiltás a Közigazgatási szankciók nyilvántartásába kerül, amelybe az állatvédelmi hatóság betekinthet. A javaslat szerint az állat büntetőügyben történő elkobzása esetén az állatvédelmi törvényben foglaltaknak megfelelően kell eljárni. A lefoglalás esetében az lenne a módosítás célja, hogy a büntetőeljárás során a lefoglalt állatokat csak a legszükségesebb ideig lehessen kedvezőtlen körülmények között elhelyezni.