Ésszel küzdenek az iskolai támadások ellen

IMG 1528
2021.10.24. 21:24
A krízishelyzetek kezelésére készítik fel a pedagógusokat Győrben, ahol 2019 decemberében egy diák késsel támadt rá a tanárnőjére. Ez az eset egyértelműen rávilágított arra, hogy az iskolai támadásokat nem szabad félvállról venni, leginkább meg kellene előzni őket. A hogyanról Dézsi Csaba Andrást, a város polgármesterét és Gergó Veronikát, a megkéselt tanárnő kolléganőjét kérdeztük.

Az elmúlt években döbbenetes mértékben megszaporodtak a durva konfliktussal, komolyabb bűncselekménnyel járó esetek a magyarországi iskolákban. Az egyik legnagyobb médiafigyelmet kapó történet 2019 decemberére, a győri Jedlik Ányos középiskolába nyúlik vissza. Egy 17 éves tanuló késsel támadt rá a fizikatanárnőre, aki szerencsére nem sérült meg életveszélyesen, de ehhez az is kellett, hogy egy másik diák közbelépjen. Nem ez volt az egyetlen alkalom, amikor egy tanuló agresszíven lépett fel a tanárával szemben, Mezőtúron és Nagykátán is történt hasonló. A kormány többek közt az ilyen esetek elkerülése miatt vezette be még tavaly szeptemberben az iskolaőrséget, de az intézmények helyi szinten is küzdenek a támadások elkerüléséért.

Győrben például a polgármester, Dézsi Csaba András kezdeményezése nyomán vehetnek részt a pedagógusok egy olyan tréningsorozaton, amely segítheti az iskolai konfliktusok hatékony megoldását. A képzés – amelyet a Belügyminisztérium Nemzetközi Oktatási Központja szervez meg – egyedülálló, korábban még nem volt példa hasonlóra, így a tanárok sok esetben eszköztelenül, üzembiztos forgatókönyv nélkül kezelték a kétes helyzeteket, beleértve azokat is, amelyek a pedagógusok, a diákok vagy a szülők között zajlottak.

Kezdetben mint városvezető és mint orvos pillanthattam be abba, hogyan zajlik egy ilyen kommunikációs tréning, hiszen az egészségügyben is nap mint nap történnek olyan esetek, amelyek megfelelő stratégia nélkül hamar eldurvulhatnak

– kezdte az Indexnek a kardiológián osztályvezető főorvosként is dolgozó polgármester.

„Ekkor jött az ötlet, hogy talán a pedagógusoknak is jól jöhet valamiféle verbális fegyver, ezt ugyanis nem tanítják az egyetemen. A Győri Tankerületi Központ és a helyi intézményvezetők is örömmel fogadták a kezdeményezést, bízunk benne, hogy mihamarabb elindulhat a közös munka – mondta Dézsi Csaba András, aki szerint a fent már említett késelős eset még inkább ráirányította a figyelmet arra, hogy ezeket az eseteket valamiképp meg kell előzni, a tanároknak, a diákoknak és a szülőknek is ez az érdekük.

Az egész város ledöbbent azon, ami 2019 decemberében történt. A 17 éves diák minden előzmény nélkül támadt rá a tanárnőre, az agressziónak nem volt előjele. Egy másik diák lélekjelenlétén múlott, hogy az esemény nem lett végzetes, ő szerencsére megőrizte a hidegvérét, és lefegyverezte társát. Bár az eset után a pedagógusok és a diákok is kaptak pszichológiai segítséget, a célunk az, hogy ezeket az eseteket megelőzzük

– mondta a győri polgármester.

A tanárokat a képzésen csoportokra osztják, ahol különböző szituációkat gyakorolhatnak. Hogyan kezeljék, ha valaki felemeli a hangját, és csúnyán beszél? Mit tegyenek, ha valaki agresszívan megindul feléjük? Hogyan lehet a támadó lelkére hatni? Többek közt ezekre a kérdésekre is választ kaphatnak.

„Az agresszió sok esetben agressziót szül. Ezt kell elkerülni, és mindez tanulható. Ha a módszer beválik, a kezdeményezés reményeim szerint idővel országossá válik. Már most nagyon sok az érdeklődő – tette hozzá Dézsi Csaba András.

Ki segít a diákoknak?

Gergó Veronika, a Jedlik Ányos középiskola angol–német szakos tanárnője hosszú évek óta harcol azért, hogy a diákok ne csak lexikális tudásra tegyenek szert az iskolában, hanem olyan egyszerű relaxációs technikákat is megtanuljanak, amelyek segítenek az indulataik kezelésében.

Tanárként megdöbbentő nap mint nap azt látni, hogy a képernyők előtt felnövő generáció hogyan kezeli a hús-vér helyzeteket. Sok diák hajlamos a depresszióra, az érzelmei elfojtására, ami sajnos gyakran oda vezet, hogy önmagában vagy másban kárt tesz. Idáig nem szabad eljutni

– mondta lapunknak Gergó Veronika, aki az országban elsők között indított el relaxációs szakkört diákoknak, ahol elsősorban stresszoldó és koncentrációt elősegítő feladatokat gyakorolnak.

Emellett Győrben vele együtt már 36 pedagógus végezte el a Magyar Relaxáció és Szimbólum Terápiás Egyesület – amelynek Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus az örökös elnöke – közoktatásban is akkreditált képzését, a Diákrelax-programot. A tanárok ennek segítségével bármikor, amikor úgy érzik, az órákon is alkalmazhatják a különböző relaxációs technikákat. Ez lehet az óra elején egyfajta ráhangolódás, de dolgozat előtt vagy után is jól jöhet egy kis lazítás, nem beszélve arról, ha úgy érzékelik, hogy az osztályban túl sok a feszültség, az indulat.

A mi diákunk, András is indulatból támadt rá késsel a kolléganőmre. Én ekkor mondtam azt, hogy ha most nem teszünk valamit az iskolai agresszió ellen, akkor nem tudom, hogy minek kell még történnie ahhoz, hogy észbe kapjunk. Bár ez a fiú kiváló tanuló volt, és valóban nem volt előzménye a tettének, biztos vagyok benne, hogy beszélgetések, relaxációk segítségével észlelni lehetett volna a problémát, és közbe lehetett volna avatkozni. Ez az eset is megerősített abban, hogy a Diákrelax-programra nagyobb szükség van, mint valaha

– mutatott rá a pedagógus, aki a Győri Jóga Egyesület elnöke is egyben. Elmondása szerint a rendszeres relaxáció jótékony hatása már most kézzelfogható, a tanárok és a diákok is kiegyensúlyozottabbak, az órákon pedig összességében sokkal jobb a hangulat.

(Borítókép: Gergó Veronika)