A negyedik hullám új lökést adhat egy Covid-terápiának

GettyImages-1221347456
2021.10.24. 17:49
A monoklonális antitest-terápia ismert Covid elleni eljárás, a koronavírus harmadik hullámában rendszerszerűen használták a kórházakban. Ráadásul a krónikus betegeknél hatásosabb, mint a gyógyszeres kezelés, és több ezer adag áll rendelkezésre belőle a kórházakban.

A favipiravir és a remdesivir közismert készítmények Covid ellen, előbbi tabletta, a másik intravénásan adható, sokat írtunk róluk az Indexen. Kezdeti fertőzési stádiumban szokták adni őket a betegeknek háziorvosi ajánlásra.

Létezik más terápiás módszer is, a monoklonális antitest-terápia, ugyancsak enyhe és közepesen súlyos tüneteket mutató koronavírusos betegek kezelésére.

Az antitesteket vagy a Covid-fertőzésen átesett betegek vérplazmájából vonják ki tisztítás után (egyik kollégánk is adott vért ilyen célból), vagy géntechnológiai módszerrel állítják elő. Egerekben váltják ki az antitesttermelést, és a több ezer féle megtermelődött antitest közül azt nyerik ki, amelynek legerősebb a kötődése a vírus tüskefehérjéjéhez. Ma már ezt az úgynevezett rekombináns technikát alkalmazzák inkább, mert nem kell bevonni hozzá a betegségen átesett embereket, és korlátlan mennyiségben elő lehet állítani.

Kifejezetten azoknak a 12 évnél idősebb, 40 kilogramm feletti testsúlyú embereknek ajánlják, akik a betegség legkorábbi szakaszában vannak, vagyis a megfertőződést követő 14 napon belül, még nem szorulnak oxigénterápiára, de fennáll a veszély, hogy megfertőződve a betegség súlyosabb stádiumába kerüljenek, vagyis a rizikócsoportba tartoznak. Ilyenek az idősek, az elhízottak, a szívbetegek, a tüdőbetegek, a májbetegek, a vese- és cukorbetegek és az immunbetegek.

Jelenleg kétféle antitest-terápia érhető el Magyarországon, az egyiket a bamlanivimab nevű szerrel végzik, a másikat a casirivimab/imdevimab »antitestkoktéllal«. Az eljárás lényege, hogy a PCR-teszten pozitív mintát adó betegnek a megfertőződés utáni 14 napon belül – az időablak nagyon fontos – be kell mennie valamelyik hazai kórházba, és intravénásan, nagyjából 45 perc alatt beadják neki az antitestet

– magyarázza Szekanecz Zoltán, a Debreceni Egyetem belgyógyász-reumatológus-immunológus tanszékvezetője, aki rendszeresen részt vesz a koronavírussal fertőzött betegek kezelésében.

A szervezetbe juttatott antitest megakadályozza, hogy a vírus tüskefehérjéje bejusson a sejtjeinkbe, mégpedig úgy, hogy ő maga kötődik a proteinhez. A bamlanivimabot önmagában is alkalmazzák, illetve koktélban. A koktél lényege, hogy többféle antitestet tartalmaz, vagyis még hatásosabban képes fellépni a vírussal szemben.

A másik ilyen, két antitestből álló koktél a casirivimab és imdevimab antitestek kombinációja. Azért előnyös egyszerre kétféle ellenanyagot beadni, mert azok a tüskefehérje más-más részéhez kötődnek, ezért hatásosabbak a tüskefehérjét érintő mutációkkal szemben.

Szekanecz Zoltán hangsúlyozza, a terápiát általában a favipiravirral kezdik, de erre sok esetben a fiatal egészségesek reagálnak jól, az idősebb, krónikus betegek nem, nekik van szükségük az antitest-terápiára.

A betegnek felírja a háziorvos a terápiát, bemegy a kórházba, nagyjából 45 perc alatt lecsöpög a koktél, és mehet is haza. A favipiravirt viszont például napokig kell szedni, az intravénás remdesivirt pedig több ütemben kell beadni

– mondja az orvos, hozzátéve: ez az eljárás jóval hatásosabbnak tűnik a rizikócsoportban, mint a favipiravir, a klinikai vizsgálat eredménye alapján 70-75 százalékban megóvta a betegeket a súlyos tünetektől, a kórházba kerüléstől és a haláltól.

A belgyógyász-reumatológus szerint viszont az a gond, hogy mivel rengeteg favipiravir és remdesivir áll rendelkezésre, sokkal előbb nyúlnak ezekhez a gyógyításban, mint a nagyobb hatásfokú antitest-terápiához. Annak ellenére, hogy az utóbbi időszakban nyilvánvalóvá vált, hogy a nagy kockázatú csoportba tartozóknak ez a terápia sokkal jobb, mint a favipiravir.

„Esetleg a háziorvosok kevésbé gondolnak rá, vagy a beteg egyszerűen nem kerül be a rendszerbe, erre nem tudom a választ, a kórházi orvosok vagy az immunológusok tisztában vannak a fontosságával.

Nagyon fontos lenne, ha most már tényleg bekerülne a köztudatba, hogy ez a terápia nagy hatásossággal képes megvédeni a rizikócsoportba tartozókat.

A beteg megkérdezheti a háziorvosát vagy egy infektológust is, a lényeg, hogy érdemes tudakozódni róla, mert több ezer betegnek elegendő adag áll rendelkezésre.”

Szekanecz Zoltán azt mondta, arra nem is mer gondolni, hogy esetleg azért nem ajánlják a betegeknek, mert az amúgy is túlterhelt, most a tesztelést is a nyakukba kapó háziorvosoknak ez pluszmunka, pedig a terápiához csak egy beutaló szükséges.

Ha kell, újra bevetik

Megkerestük a Háziorvosok Online Szervezete egyik alapítóját, Békássy Szabolcsot, hogy vajon mit lehet látni a háziorvosok részéről. Információhiány vagy valami más állhat amögött, hogy a favipiravir és a remdesivir népszerűbb, mint az antitest-terápia?

A harmadik hullámban szoros egyeztetés zajlott az antitest-terápiát végző intézetekkel, intézményekkel, és megvoltak az ellátási protokollok, hogy a háziorvosok mely kórházakba küldhetik a betegeket. A protokollt a negyedik hullámban is követni kell, ám szerencsére egyelőre sokkal enyhébb tünetekkel találkozunk a betegeknél, mint a harmadik hullámban

– véli Dunavarsány háziorvosa. Hozzáfűzte, egyelőre nem látni olyan oltatlan betegtömeget, amely igényelné az antitestes kezelést, de vannak egyedi esetek, és nekik most is javasolják a terápiát.

Békássy Szabolcs azt is elmondta, bizonyos esetekben a betegeknek vagy a hozzátartozójuknak nehézséget jelent eljutni a centrumkórházakba, márpedig az antitest-terápia csak itt érhető el, így számukra marad a favipiravir – praktikus okból, hisz ezt csak a gyógyszertárban kell kiváltani. Viszont jelezte, ha elkezd felfutni a napi fertőzések száma, és emelkedik azok száma, akik súlyosabb állapotba kerülhetnek, ha nem kapnak nagyobb hatásfokú szert, akkor az antitest-terápia jelentősége is újra megnő.

(Borítókép: Egy meggyógyult koronavírusos beteg vérplazmát adományoz a Covid-antitestek kutatására. Fotó: Alexander Hassenstein / Getty Images)