Az október 23-i megemlékezések ezúttal nem 1956-ról szóltak

PAP 3755
2021.10.23. 20:44
Tömegrendezvények kísérték az idei október 23-át. Volt Békemenet – több is –, beszédet mondott Orbán Viktor, és közösen állt színpadra az ellenzéki összefogás. Összefoglaljuk, mi történt a nemzeti ünnepen.

Zászlófelvonás, majd elindult az első Békemenet

Az október 23-i megemlékezések a Kossuth téren kezdődtek reggel 9 órakor a zászlófelvonással. Az első nagyobb rendezvény a Magyar Kétfarkú Kutya Párt békemenete volt. A szimpatizánsok 12 óra körül indultak el az Oktogontól és két óra múlva érkeztek meg a Széll Kálmán térre. A pártelnök, Kovács Gergely beszédében október 23-át egy nagy közös érzésnek nevezte, amiről mindenkinek ugyanaz jut az eszébe: Gyurcsány Ferenc.

És ki áll mögötte? Egy 10 méteres megagyurcsány.

A pártelnök kitért a nyáron kirobbant megfigyelési botrányra is, szerinte csak azért hallgatták le az embereket, hogy tudják, mit szeretnének, és felszólított mindenkit, hogy töltse le a Pegasust.

A CÖF által szervezett Békemenet is útra kelt

Ismét a Civil Összefogás Fóruma szervezte az ezúttal már 8. Békemenetet, amelynek résztvevői délután 2 órakor indultak el a következő útvonalon a belvárosi Erzsébet térre: Műegyetem rakpart–Szent Gellért tér–Szabadság híd–Fővám tér–Kálvin tér–Múzeum körút–Astoria.

Az elmúlt évtizedben összesen hét Békemenetet szerveztek a második, majd a harmadik Orbán-kormány mellett. A harmadik és az ötödik demonstrációt az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepén, október 23-án, míg az utolsó kettőt 2014-ben és 2018-ban, közvetlenül az országgyűlési választások előtt rendezték meg. A nyolcadik Békemenet apropóján visszatekintettünk a korábbi megmozdulások kiváltó okaira és tanulságaira.

Orbán Viktor: Mi vagyunk az a Dávid, akit jobb, ha elkerül a Góliát

Az összegyűlt tömeg előtt Orbán Viktor az eredeti fél 4 helyett, csak 4 óra előtt kezdett beszélni. Bevezetőjében a kormányfő hangsúlyozta, hogy emlékezni kell a 65 évvel ezelőtti napokra és a 15 évvel ezelőtti délutánra is.

15 évvel ezelőtt itt, az Andrássy és a Bajcsy-Zsilinszky út sarkán farkasszemet nézett egymással a múlt és a jelen. Az ifjú kommunisták október 23-ból november 4-et csináltak. Az egyik oldalon könnygáz, gumilövedék, vipera, azonosító nélküli egyenruhák és vízágyúk. A másik oldalon a becsapott és megalázott nemzet állt, aminek 50 év elteltével újra azt kellett hallania, hogy hazudtak neki reggel, éjjel meg este.

Orbán kitért arra is, hogy 2010 után évek kellettek jóvátenni a baloldal rombolását, „nagy kegyelem, hogy eközben a nemzeti egység végig fennmaradt”.

Sikerült eltakarítani a romokat, talpra állítottuk Magyarországot.

Orbán Viktor leszögezte, nem lehet elfelejteni, hogy az egész Európai Unió ránk támadt, és ránk támadtak akkor is, amikor „megállítottuk a migránsokat”, és felállítottuk a kerítést. mint mondta, úgy látja, hogy „érzékennyé, liberálissá vernek minket, ha beledöglünk is”, Brüsszel úgy viselkedik a magyarokkal és a lengyelekkel, mint az ellenségekkel, a Brezsnyev-doktrína járja át Európát, pedig Brüsszelnek is meg kell értenie:

velünk még a kommunisták sem boldogultak, mi vagyunk a homok a gépezetben, a bot a küllők között, tüske a köröm alatt. Mi vagyunk az a Dávid, akit jobb, ha elkerül a Góliát.

A kormányfő szerint akárki az ellenség, a baloldal mindig a hátuk mögé került, és ott ártott, ahol csak tudott.

Szervezkednek, szórják a békétlenség, a gyűlölködés, a viszály és az erőszak magvait. Ellenfeleink azt hiszik, ha báránybőrbe bújtatják a farkast, akkor nem fogjuk felismerni, de mi rögtön felismerjük.

Szerinte a farkas már megette a nagymamát, mindenki eltűnt az összefogás bendőjében, de van még ott hely percemberkéknek; hozzátette: „készülődik Gyuri bácsi is” – utalva Soros Györgyre.

Az ellenzék még a saját választását sem tudta megnyerni

Amit a baloldal csinál, annak több köze van a szórakoztatóiparhoz, mint a felelős politikához. Öles betűkkel hirdették a plakátokon, hogy legyőznek bennünket, aztán a karácsonyt sem érték meg. Rendeztek maguknak egy választást, de még azt sem tudták megnyerni, amin csak ők indultak. Azon versenyeznek, hogy melyikük lehet majd Brüsszel és Soros György hazai helytartója. Az a cél, hogy Mária kezéből Brüsszel lábaihoz tegyék Magyarországot

– tért ki az ellenzékre Orbán Viktor, azzal folytatva, hogy néhány levitézlett baloldali párt miatt nem kellene ilyen sokan összegyűlniük, de az okos ember nem ringatja magát illúziókba. A beszédről készült részletes tudósítás itt olvasható.

Színpadra állt az ellenzéki együttműködés is

Egységben a szabad Magyarországért! címmel hirdettek nagygyűlést az ellenzéki pártok, hogy közösen emlékezzenek meg 1956 hőseiről. Egymás után szólaltak fel először a miniszterelnök-jelölt aspiránsok, majd Márki-Zay Péter zárta a sort. Jakab Péter a zzal kezdte, hogy egy éve hat ellenzéki párt elnöke azt ígérte, hogy 2021. október 23-án egy színpadon fognak állni az ellenzék közös jelöltjei és kormányfő-jelöltje. Ezt a vállalásukat pedig teljesítették.

Fekete-Győr András a Momentum volt elnöke szerint a fiatal ellenzéki szavazók megjelenésével végül is sikerült átformálni az ellenzéki politikát és új arcokat behozni. Szerinte lehet egyszerű többséggel is változásokat elérni, de szükséges lenne behozni még a bizonytalanokat, a becsapott fideszes fiatalokat és közösen nyerni meg velük a következő választást kétharmados támogatással.

Kétharmados felhatalmazást kell kérni egy új korszak megnyitásához.

Dobrev Klára szerint a következő fél évben még szorosabbra kell fűzni az együttműködést az ellenzéken belül, mert szerinte vagy együtt győzünk, vagy együtt bukunk el. 

Karácsony Gergely kifejtette, hogy a mai nap is egy születésnap, most születik meg a negyedik köztársaság, és most születik meg az a demokrata egység, ami Magyarországot újra közös hazánkká teszi.

Végül az ellenzéki összefogás közös kormányfő-jelöltje, Márki-Zay Péter szólalt fel. 1956-ról azt mondta, hogy "az akkori forradalom a kicsik forradalma volt, ugyanúgy, mint most, mert most ti vagytok a kicsik, és bármilyen ellenséget le tudtok győzni”.  Ezután elmondta, hogy milyen változások jönnek, ha győz jövőre az ellenzéki összefogás, illetve, hogy mit kell tenni ahhoz, hogy ez valóban megtörténjen.  

Most  a szabadságunkról van szó, arról, hogy legyen egy népszavazáson elfogadandó új alkotmány, és csatlakozzunk az Európai Ügyészséghez. Olyan országban akarunk élni, ahol sajtószabadság van, digitális oktatás, az állam nem nyomja el az önkormányzatokat.  Márki-Zay Péter leszögezte, hogy az első adandó alkalommal be fogják vezetni az eurót, a határkerítést megtartják, és kiutasítják „a Fidesz által betelepített bűnöző migránsokat”, valamint lesz elszámoltatás.

Ugyanakkor óvatosságra intett, szerinte „Orbán Viktor barátai és családja is a szabadságért küzd, és mindent meg fognak tenni, hogy szabadon maradhassanak”. Arra is figyelmeztetett, hogy lejáratókampányok fognak következni.

Ezeket a hazugságokat most házhoz viszik, járnak házról házra, aláírásokat gyűjtenek, adatbázist építenek, megfigyelnek és lehallgatnak.

Márki-Zay Péter kiemelte, hogy a választási csalás, az álellenzékiek és ellenzéki árulók alkalmazása, az ellenzék megosztása, mind ott van a Fidesz eszköztárában. A hódmezővásárhelyi polgármester néhány konkrét kampányeszközt is megemlített: használni kell plakátokat, az aszfaltra fel lehet fújni az üzeneteket, lehet hordani korrupcióellenes jelképként a kék szalagot, és minden település minden postaládájába el kell vinniük a szórólapjaikat. Aktivistaként számítanak minden magyarra a pultozáshoz, szórólapozáshoz, szavazatszámláláshoz.

A nap eseményeit percről percre itt tudta követni.

(Borítókép: ünnepélyes zászlófelvonás a Parlament előtt. Fotó: Papajcsik Péter / Index)