Orbánék politikai blöffje lehet a norvég EGT-szerződés megvétózása

Ahogy arról korábban az Index is beszámolt, egy 2014-es konfliktus miatt Magyarország elveszítette a Norvég Alap által folyósított, 77 milliárd forintnak megfelelő összeget. A magyar kormány diktátumnak titulálta Norvégia döntését, később pedig a Magyar Közlönyben, Orbán Viktor miniszterelnök aláírásával határozatba foglalta, hogy

A Népszava információ szerint a kormány most az EGT-szerződés megvétózására készülhet. A lap az ügyben megkereste a norvég külügyminisztériumot, a szaktárca szerint a két kormány „gyökeresen eltérő módon” értékeli a nemzetközi szerződést, melyet mind a két fél aláírt. 

A norvég külügyminisztérium válaszában azt is leszögezi: az eredeti, 1994-ben kiadott EGT-szerződés semmilyen lejárati határidőt nem tartalmaz, így azt nem is kell meghosszabbítani jövőre. 

Korábban még Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt arról a múlt heti Kormányinfón, hogy az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsnak 2022-ben meg kell újítani az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló nemzetközi szerződést, és mivel

Az EGT-szerződés lényege, hogy Norvégia, Izland és Liechtenstein, melyek nem akartak csatlakozni az Európai Unióhoz, részei lettek az akkor 12 tagállamból álló belső piacnak, így részesülhettek az áruk, a tőke és a munkaerő szabad áramlásából származó előnyökből formális tagság nélkül is. 

Három ország cserébe vállalta, hogy hétévente – az uniós költségvetési ciklusokhoz igazodva – meghatározott pénzösszeget bocsájtanak az unióhoz 2004-ben és 2007-ben csatlakozott fejletlenebb tagállamok számára, ez az úgynevezett Norvég Alap.

Az EGT-szerződést később minden olyan állam ratifikálta, amely csatlakozott az Európai Unióhoz, köztük Magyarország is.