Áll a bál a jegyautomaták ritkítása miatt

Fejlődik-e Budapest, jobb lesz-e a közösségi közlekedés, ha a főváros vezetése a BKK jegykiadó automatáinak számát 15 százalékkal csökkenti? Erről folyik a vita, miután a közlekedési központ a T-Systemsszel új keretmegállapodást kíván kötni 735 millió forint összegű fejlesztésre annak érdekében, hogy az utasok szokásaihoz jobban igazodó, gazdaságosabb jegyértékesítésre állhasson át. Az indoklás szerint ma már minden tizedik bérletet mobiljegyként adnak el, és folyamatosan emelkedik a bankkártyás fizetések aránya is.

Budapesten és környékén 361 jegyautomatát működtet a T-Systems, az ezek informatikai hátterét biztosító alapszoftvert az év végére teljesen lecserélik. Az új berendezések már a mobiltelefonok képernyőiről is képesek lesznek beolvasni a QR-kódot, az adatkommunikáció pedig a korábbi 3G helyett a nagyobb adatátviteli sebességet lehetővé tevő 4G/5G-re áll át. 

(Ettől független a T-Systems üzemeltetési szerződése, amely 2021 decemberében lejár, és bár júniusban új közbeszerzést írt ki a társaság, a HVG által részletezett körülmények miatt feltehetően 2022 után is a T-Systems üzemeltetheti majd a BKK jegykiadó automatáit.)

Ezzel párhuzamosan a BKK nagyságrendileg 15 százalékkal csökkenti a készülékek darabszámát. A városban vannak olyan helyszínek, ahol több készülék üzemel egymás mellett.

Ezt már Vitézy Dávid, a Budapesti Fejlesztési Központ igazgatója idézi a BKK nyilatkozatából, hozzátéve, hogy míg 2014-től – amikor az első háromszáz jegyautomatát üzembe állították – meredeken emelkedett a jegyárbevétel, ennek most a fordítottjára, azaz jegyárbevétel-kiesésre kell felkészülnie a főváros vezetésének. Értékelése szerint rövidlátó ez a megszorításon alapuló üzletpolitika.

Az Indexnek nyilatkozó közlekedési szakértő arra hívja fel a figyelmet, hogy bár valóban egyre többen vesznek mobilról bérletet, a BKK applikációja nem képes kezelni a vonaljegyvásárlást, miközben ezt Debrecenben, Miskolcon már megoldották, tehát a technika adott hozzá. Dorner Lajos szerint a BKK feltehetően azért nem kérte ennek korrekcióját a Nemzeti Mobilfizetési Zrt.-től, mert a monopolhelyzetben lévő állami cég (amelyről az Európai Bíróság is megállapította, hogy a piaci verseny elvét sérti) olyan magas jutalékért dolgozik, ami visszafogja a vásárlói igényekhez történő igazítását. Ugyanebből az okból Debrecenben meg bérletet nem lehet vásárolni mobilapplikáción keresztül.

Ugyanis az utasok döntő többsége bérletes. Vonaljegyet és napijegyet jellemzően a turisták vásárolnak, illetve a járvány időszakában néhány korábbi bérletes, akik home office-ban dolgoztak. Most azonban pandémiás helyzet már, számottevő turizmus pedig még nincs. Mivel a turisták nem használják a BKK applikációját, problémát leginkább nekik okozhatna az automaták számának csökkenése, de amerre ők járnak, Budapest nevezetességeinek térségében nem fogják az automatákat ritkítani. Ha lesz is valamennyi vesztesége ezen a társaságnak, az Dorner szerint a BKK-automatákból történő vásárlások alapján kimutathatatlan lesz.

(Borítókép: BKK-jegyautomaták a X. kerület Üllői úton a Pöttyös utca megállóhelynél, háttérben autóbuszra várakozó utasok 2019. október 19-én. Fotó: Róka László / MTVA / Bizományi)