Apajogok Magyarországon: lépéskényszerben a kormány

Az apák napján sokan ráeszmélnek, hogy nemcsak az anya fontos a családban, de az apa szerepe is meghatározó – mondta a Magyarországon is egyre ismertebb nap okán Galambos Balázs, a Szépen válj el Válásközpont alapítója az Indexnek.

Ma már a világ több mint 80 országában ünneplik ezt a napot, amely sok más ünnephez hasonlóan az amerikaiaktól ered. Egyes feltételezések szerint 1908-ban, míg más források szerint 1910-ben tartották az első napot Washingtonban, majd Európában a második világháború után kezdték el rendszeresen megünnepelni – idézte fel az ünnep születésének körülményeit Herkules Mónika, a Szépen válj el Válásközpont szakértője. 

Galambos Balázs válási szakértő az ünnep okán arra hívta fel a figyelmet, hogy az apák a mindennapokban háttérbe vannak szorítva, amit mi sem mutat jobban, hogy míg

addig a nemzetközi apanapról alig tudnak valamit. Véleménye szerint amíg az apák klasszikusan családfenntartói szerepbe kényszerülnek, addig nehezen tudják kivenni a részüket a gyermeknevelés körüli teendőkből, keveset látják gyermekeiket, és így kevés intimitás tud kialakulni a kisgyermekek és az édesapjuk között. 

Minőségi idő híján pedig nemcsak a gyerek sínyli meg a családfő hiányát, de a családi kapcsolatok felbomlásának egyik kiindulópontja is lehet az, hogy a férfi szerepe a családban elsősorban a pénzkeresésre összpontosul 

– vonta le a konklúziót. Hozzátette: évente húsz-huszonötezer gyermeket érint szülei házasságbontása, és minimum ugyanennyi szenvedi meg az élettársi kapcsolatok felbomlását. 

Herkules Mónika megjegyezte, június harmadik vasárnapját nem kötelezően megtartott, kényszeredett piros betűs napként kell megtartani, amikor kötelező ajándékot adni a férfiaknak, hanem inkább lehetőségként kell rá tekinteni, amikor kifejezzük, hogy az édesapának szerepe, értéke van a családban, és az apai felelősségvállalás komoly szerep.  

Apaszerető nép vagyunk 

Egy most pénteken megjelent kutatás szerint az apai szerep kialakítására a férfiaknak nem lehet panaszuk. A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) apák napja alkalmából készített országos reprezentatív felmérésének adatai azt igazolják, hogy a magyarok jó kapcsolatot ápolnak édesapjukkal. Mintegy kétharmaduk mindennap beszél vele, 72 százalékuk megosztja az örömét, minden második ember pedig a bánatát is az édesapjával. 

A kutatás adataiból az derül ki, hogy Magyarországon még nem igazán ismert az Amerikából eredő apák napja: a válaszadók kevesebb mint harmada tudja, hogy mikor van. Elsősorban a nők hallottak róla, és csak minden negyedik válaszadó köszönti fel édesapját az ünnep alkalmából.

Apák gyesen? 

Herkules Mónika, a Szépen válj el Válásközpont válási szakértője szerint a kutatás adatai alapján egyértelműen alátámasztható, hogy az elmúlt években a férfiak szerepe a gyermeknevelésben sokat változott.

Herkules Mónika arra is rámutatott, hogy ma már az apák hangot mernek adni annak is, hogy fokozott igényük van a gyerekkel töltött időre. 

Erre lehetőség is van, hiszen a kedvező jogszabályi helyzetnek köszönhetően az apák gyesre, gyedre és gyetre is mehetnek, és igénybe vehetik a gyermekápolási táppénzt is. Viszont Magyarországon elsősorban a család jövedelmi viszonyai döntik el, hogy az anya vagy az apa megy gyermekgondozási szabadságra. 

Uniós prés alatt

Az apai pótszabadságok kérdésében a hazai jogszabályoknak rövid időn belül alkalmazkodniuk kell egy 2019-ben elfogadott uniós irányelvhez. Ez kimondja, hogy

ami a jelenlegi szabályozás szerint a gyerek születésekor – teljes fizetés mellett – igénybe vehető munkaidő-kedvezmény. Míg az anyák számára 10 nap, addig az apáknak csak öt munkanap jár. Az európai országok között nálunk jár az egyik legkevesebb pótszabadság az apáknak. Az OECD és az Eurostat adatai alapján szembetűnő különbségek vehetők észre.

Ezen a gondon segíthet az a két éve elfogadott EU-s irányelv, amely minimumhetet határoz meg, ugyanakkor a tagállamok szabhatják meg, hogy a minimális apaszabadság alatt milyen bérek, juttatások járnak az érintetteknek. Az uniós irányelvet 2022-ig bezárólag kell átültetni a saját jogrendbe, így a magyar kormánynak is rövid időn belül módosítania kell a mostani szabályozáson. 

(Borítókép. Egy férfi játszik gyermekével Nyíregyházán a sóstói erdőben 2013. december 29-én. Fotó: Balázs Attila / MTI)