Csak egy jobb iskolát akarnak a szülők Pesterzsébeten

Folyamatos kritikák kereszttüzében áll az állami közoktatás. Az elégtelen tárgyi és környezeti feltételek mellett az oktatók leterheltsége, javadalmazása és az ezzel összefüggő oktatási színvonal jelent elsősorban problémát az érintettek számára. Nem nehéz kitalálni, hogy mindezek hátterében az állami közoktatás alulfinanszírozottsága áll. Korábban az Index is írt arról, hogy milyen egyenlőtlenség húzódik az állami és egyházi fenntartású oktatási intézmények kormányzati támogatása mögött. Azokban az iskolákban, ahol a szülők többsége lát maga előtt előrelépési lehetőséget, és kellő érdekérvényesítő erővel rendelkezik, folyamatosan keresi – és esetenként meg is találja – a változást biztosító lehetőséget.

Ennek ékes példája a pesterzsébeti József Attila Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskola. Az itt működő szülői munkaközösség egyik tagja azt mondta, ők még márciusban értesültek arról, hogy a katolikus egyház, pontosabban a Esztergom–Budapesti Főegyházmegye Katolikus Iskolai Főhatósága megkereste az iskola vezetését azzal, hogy ha mutatkozna rá igény, szívesen átvennék a fenntartói feladatot a Külső-Pesti Tankerületi Központtól.

Itt a szülők áprilisban a több anyagi forrás és a magasabb oktatási színvonal reményében a változás mellett döntöttek.

A szülői munkaközösség e hét elején értesült arról, hogy az önkormányzat csütörtökön tárgyalja az ügyet. Az előterjesztés szerint az iskola az önkormányzat tulajdona, épületének vagyonkezelője pedig a tankerület. Rábel Krisztina tankerületi vezető lapunknak azt jelezte, hogy a „Tankerületi Központ részéről semmilyen jogszabályi akadálya nincs a fenntartóváltás lebonyolításának. A miniszteri döntésnek megfelelően, a jogszabályban foglalt kötelezettségei szerint az átadást végrehajtja”.

Az önkormányzatnak a következő lépés szerint szerződést kell kötnie az egyházzal. Annyi tudható, hogy az egyházi fenntartó azzal, hogy magára vállalta az iskolai gyermekétkeztetést, nagyságrendileg 20 millió forint éves kiadás alól mentesítette az önkormányzatot. Csakhogy volt egy kis bökkenő. A döntés a baloldali többségű testület kezében volt.

Szabados Ákos, a XX. kerület független polgármestere személyesen támogatásáról biztosította az egyházi fenntartásba adást, fenntartva, hogy a körzetes gyermekeknek is lehetőséget kell teremteni ahhoz, hogy ebbe az iskolába iratkozhassanak be. A három felkínált alternatíva közül a harmadik, azaz a piaci alapú bérleti díj megszavazása teljességgel ellehetetlenítette volna az egyházi kézbe adást. Igazán bizonytalan helyzetet azonban a második jelentett volna, az említett 900 ezer forintos változat. 

A csütörtök délelőtt, még a testületi ülés előtt több fórumon is érdeklődtünk a várható döntésről. Nem tudjuk, hogy ennek vagy másnak a hatására, de végül azok a képviselők is az első határozati javaslat, tehát az ingyenes használatba adás mellett voksoltak, akik korábban még önkormányzati bevételt reméltek tőle. Gyetván Gábor, az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye Katolikus Iskolai Főhatóságának főigazgatója szerint olyan megállapodás született a XX. kerületi önkormányzat és az egyházi fenntartó (EKIF) között, amely minden fél számára kielégítő.

Maga az iskolaépület nagyon elhanyagoltnak ugyan nem mondható, de azért bőven hagy még kívánnivalót maga után. Az első osztályt szeptemberben kezdő kicsik szüleit például arra kérték, hogy menjenek és fessék ki az osztálytermet

– mondta el az egyik szmk-s szülő, azt érzékeltetve, hogy miért is pártolják az egyházi fenntartást. Szabados Ákos polgármester ezt annyival egészítette ki, hogy maga az egyház is jelezte, szeretne felújításokat és különböző beruházásokat az épületen végrehajtani, ami egyébként rá is fér. 

A szülők nyertek, az állami közoktatás tovább zsugorodott.

(Borítókép: A pesterzsébeti József Attila Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskola. Fotó: Google Street)