Szlávik János elárulta, hogyan leszünk hihetetlenül védettek

Sokkal ritkábban kerülnek kórházba és intenzív osztályra koronavírus-fertőzéssel azok, akik megkapták az oltást – mondta Szlávik János az InfoRádió Aréna című  műsorában. 

Fontos mondatok a műsorból:

• Az oltás révén hamarosan eljöhet az idő, amikor már nem kell maszkban járni. 
• Az oltási reakciók nincsenek összefüggésben a védettség szintjével.
• Ha mindkét oltást megkaptuk, akkor is megfertőződhetünk, de csak enyhe tüneteket tapasztalunk majd.
• A posztcovidos tünetek hosszú időre elnyúlhatnak, már az apróbb jeleknél érdemes orvoshoz fordulni.
• A gyermekek kisebb valószínűséggel fertőznek meg másokat, 12 év alatt ezért végképp nem lesz érdemes beoltani őket.
• A fejlődő országokban még mindig „vígan tud a vírus terjedni, mutálódni”.
• Még mindig nem tudjuk, hogy pontosan meddig nyújtanak védettséget a vakcinák, ezért szükség lehet majd emlékeztető oltásokra is. 

„Akit már kétszer oltottak, az elkaphatja-e a koronavírust?” – hangzott el az első kérdés. A Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa elmondta, hogy aki mindkét oltást (vagy egydózisú oltásnál az egyet) megkapta, az még ha meg is fertőződik, jóval gyengébb tüneteket tapasztal és kisebb eséllyel adja át a fertőzést másnak.  

Szlávik János ráadásul azt is hangsúlyozta, hogy ilyesmi csak ritkán, elszórtan fordul elő. 

Hozzátette: „drámai a különbség” az oltatlanok és az oltást megkapó személyek között abban a tekintetben, hogy milyen gyakran kerülnek kórházba, illetve intenzív osztályra.

 Akár nyolcvan százalékkal is csökken az ilyen súlyos események előfordulása az első oltást követő három hétben

– mondta. 

A főorvos azt is elmondta, hogy a gyermekek kisebb valószínűséggel fertőznek meg másokat. Ennek ellenére meggondolandó, hogy a 12–16 év közöttieket is beoltsák,

de 12 év alatt végképp nem érdemes beoltani a gyermekeket [...] hiszen egy tanulmány kimutatta, hogy szinte alig-alig fertőznek

– mondta. 

Szlávik János arról is beszélt, hogy aki elkapta a vírust, annak a gyógyulás után két-három hónappal ajánlott felvenni az oltást. „Aki megfertőződik, az ezzel szinte megkapta az első oltást”, mondta, hozzátéve, hogy ebben az esetben

A posztcovidtünetekről beszélve a főorvos azt mondta, hogy azok akár hosszú hónapokig elhúzódhatnak. Arra is figyelmeztetett, hogy a SARS-fertőzés esetében voltak példák is, amikor a gyógyulás után egy-két évvel voltak a páciensnek utótünetei.

Egy védőoltás felvételekor nagyon sok betegnek javulnak a posztcovidos tünetei

– tette hozzá. 

Szlávik János arról is beszélt, hogy még mindig nem tudjuk, pontosan meddig nyújtanak védettséget a vakcinák. Egyedül a Szputnyik oltásról mondták azt a készítői, hogy két évig véd, szerinte ez akár igaz is lehet. 

Jó lenne a harmadik oltást már egy olyan vakcinából felvenni, amely nagyobb hatékonysággal bír a mutánsok ellen 

– tette hozzá, arról beszélve, hogy a későbbiekben emlékeztető oltásokkal lehet majd visszahozni a védettséget.

A főorvos az antitestszint mérésének lehetőségéről is beszélt, amelyet az utóbbi időben néhányan felvetettek. Elmondta, hogy egyelőre még nincs egységesítve, hogyan mérik, ráadásul nemcsak ezek határozzák meg a védettséget, hanem a neutralizáló testek is. Ezért nem feltétlenül érdemes méregetni az antitestszintet – ismételte meg.

Szlávik János arra is kitért, hogy a maszkhasználat más fertőzések ellen is védelmet nyújtott. Műsorvezetői kérdésre válaszolva hozzátette: hamis az az állítás, hogy a maszkok akár a viselőiket is nagy eséllyel megfertőzhetik.

Kitért arra is, hogy Amerikában már egyre kevésbé kell maszkot viselni, ami szintén a védőoltásoknak köszönhető. 

Látszik, mi vár ránk Magyarországon [...] lesz egy olyan időszak, amikor már nem kell maszkban járni

– mondta, hozzátéve: egyesek szerint az átoltottság, mások szerint viszont a járványadatok alapján kell meghatározni, mikor juthatunk el ide. 

Az adás itt rövid időre megszakadt. A szünet után Szlávik János arról beszélt, hogy  azzal sincs baj, ha valaki később kapja meg a második oltást, mint kellene, mert az immunrendszer „megjegyzi” az elsőt, és alkalmazkodik. 

Az oltások keveréséről a főorvos elmondta, hogy eddig viszonylag ritkán fordult elő, „úgyhogy egyelőre ott tartunk, hogy kísérletek folynak (…) nem biztos, hogy ez a módszer előrébb visz, viszont a tudósok próbálkoznak” – mondta. 

Az oltások mellékhatásairól elmondta, hogy nem függenek össze a védettséggel. 

A főorvos arra is felhívta a figyelmet, hogy azokban az elmaradott országokban, ahol még alacsony az átoltottság, ott „vígan tud a vírus terjedni, mutálódni”. 

Lesz egy olyan szint, amikor ez megáll [... ] akkor már biztosan nem lesznek nagyobb járványok. Lehet, hogy azután is velünk marad, de akkor már senkit nem fog érdekelni

– mondta, hozzátéve: azt egyelőre még nem lehet látni, pontosan mikor érkezhet el ez a pillanat. 

A koronavírus elleni gyógyszerekről elmondta, hogy azok fejlesztése még mindig korai fázisban jár. Néhány gyógyszernél kimutatták, hogy segíthet a súlyos tünetek meggátolásában, de a járványt ezek önmagukban nem tudják megfékezni. 

Minden idők legnagyobb járványa zajlik Peruban az ivermectinhasználat ellenére

– hozta fel a példát. 

Szlávik János azt is elmondta, hogy az utóbbi másfél évben „nagyon sokat tanultunk” a betegségről és kezeléséről, ezáltal egyre több esetben sikerül megakadályozni a súlyos tünetek kialakulását és az elhalálozást.

Elmondta, hogy a posztcovidos tüneteknél az embereknek már akkor is érdemes orvoshoz fordulniuk, ha csak apró, jelentéktelennek tűnő dolgokat észlelnek, mivel ezzel meggátolhatják, hogy súlyos utótünetek alakuljanak ki. 

A főorvos arról is beszélt, hogy a vírustól és a tünetektől – a tévhitek ellenére – a C-vitamin nem véd meg. Az időseknek viszont a D-vitamin valamelyest segíthet a betegség leküzdésében. 

Szlávik János a beszélgetés végén kiemelte: rendkívül véletlenszerű, hogy azok közül, akik elkapják a fertőzést, ki lesz súlyos beteg, és ki nem.