Lehet-e tüntetni veszélyhelyzet idején?
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
Alkotmánybírósághoz fordul a Magyar Helsinki Bizottság segítségével a gyulai Jámbor Sándor, mert a Kúria jóvá hagyta a Gyulai Rendőrkapitányság döntését, amellyel betiltotta azt a bejelentett tüntetést, amelyen két órás forgalomlassító felvonulással a kormány járványellenes intézkedései ellen akartak demonstrálni.
A Gyulai Rendőrkapitányság március 23-án hozott határozata a novemberi kormányrendelet általános tiltására hivatkozva, mérlegelés nélkül tiltotta meg a szabályosan bejelentett autós tüntetést. A rendőrség döntését bíróságon támadták meg, így került az ügy a Kúriára.
A tüntetés szervezője, Jámbor Sándor – a Helsinki Bizottság segítségével – bírósági keresetében azzal érvelt, hogy a novemberi kormányrendelet ellentétes az Alaptörvénnyel, mert teljes egészében lehetetlenné teszi a gyülekezési jog gyakorlását még olyan esetekben is, amikor a tüntetésnek
nincs semmilyen járványügyi kockázata.
A Kúria elutasította a keresetét, a gyulai rendőrséghez hasonlóan a novemberi kormányrendeletre hivatkozott oly módon, hogy az kivétel nélkül minden egyes tüntetés megtiltását előírja.
A Kúria megtagadta Jámbor Sándor kérését, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz, mert a bíróság nem találta úgy, hogy a kormányrendeletnek a gyülekezést teljesen megtiltó rendelkezései ellentétben állnának az Alaptörvénynek a gyülekezési jogot garantáló szabályával.
Korábban, még tavaly decemberben a mostanival megegyező indokolással döntött a Kúria a Budapest Pride december 10-re, az emberi jogok világnapjára tervezett autós tüntetését betiltó rendőrségi határozat felülbírálatakor is. Ennek a tüntetésnek a célja az LMBTQ-kisebbséget érintő „megalázó és jogfosztó jogalkotással” szembeni demonstráció volt. A Kúria ebben az ügyben eljáró tanácsában „saját meggyőződése alapján” nem merült fel a kétség, hogy a gyülekezési jog totális tilalma az Alaptörvénybe ütközne, ezért nem látta szükségét, hogy az ügyben az Alkotmánybírósághoz forduljon. A Kúria álláspontja szerint „a korlátozó intézkedések meghozatalát az állampolgárok életének és egészségének biztonsága indokolta” – adta hírül tavaly decemberben közleményében a Magyar Helsinki Bizottság.
A vitatott rendelet valójában nem korlátozta, hanem teljes egészében megfosztotta az állampolgárokat a gyülekezési joguktól, és azokat a demonstrációkat is tiltja, amelyek a járvány szempontjából nem hordoznak kockázatot – ezért a Helsinki Bizottság segítségével ez az ügy is az Alkotmánybíróság elé kerül.
Tekintettel arra, hogy volt már arra példa, hogy az Alkotmánybíróság gyülekezési joggal kapcsolatos panaszügyet hat évvel a jogsértést követően vett elő, majd okafogyottságra hivatkozva utasított el, a civil jogvédők a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága előtt is kezdeményezik a gyülekezési jog megsértésének megállapítását.
A jogi háttér megvilágítására kértük Kádár András Kristófot, a Helsinki Bizottság társelnökét, aki elmondta, hogy a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet lehetővé teszi a kormány számára, hogy az alapjogainkat korlátozza. Hoztak egy olyan kormányrendeletet, amely alapján megtiltották a gyülekezést.
Mivel a tilalom mindenkit érint, a Magyar Helsinki Bizottság az egyéni panaszosok képviselete mellett készített egy panaszmintát is, amellyel bárki az Alkotmánybírósághoz fordulhat, aki ebben az időszakban a védelmi intézkedések betartása mellett gyakorolni kívánta volna a gyülekezési jogát, de ebben a jogszabályi tilalom megakadályozta. A panaszminta alapján is több ügy került már az Alkotmánybíróság elé.
Kérdésünkre, hogy amikor a Szél Bernadett és Hadházy Ákos által szervezett tavaszi dudálós tüntetések résztvevői komoly bírságokat kaptak a rendőrségtől, ám ezeket a pénzbüntetéseket a bíróság később megszüntette, nem jelenti-e azt, hogy a bíróságok is pontosan látják, hogy alkotmánysértő módon korlátozták egyik legfontosabb alapjogunkat, Kádár András Kristóf elmondta: a rendelet alkotmányellenességét csak az Alkotmánybíróság mondhatta volna ki. Ám erre nem kerülhetett sor, mert ezeket ügyeket senki nem vitte el az Alkotmánybíróságig, a tavaszi ügyekben eljáró bíróságok más okokból és jogi érvek alapján szüntették meg az eljárásokat, vagy enyhítettek a kiszabott büntetéseken.
A tavaszi autóstüntetések idején a jogi háttér is más volt, mint a decemberi Budapest Pride-nál, vagy a mostani, gyulai ügyben.
A tavaly tavasszal érvényben lévő, gyülekezéseket betiltó rendelet megsértőivel szemben – valószínűleg a jogalkotási folyamat kapkodó volta miatt – nem tartalmazott a jogszabály semmilyen szankciót – mondta el Kádár András Kristóf. Emiatt a tüntetők egy részét azért büntették meg, mert vétettek a KRESZ szabályai ellen, azzal, hogy indokolatlanul dudáltak.
A bíróságok a szabálysértési bírságokat eltörölték, ugyanakkor egyes esetekben a tüntetés résztvevőivel szemben a KRESZ megszegése miatt figyelmeztetést alkalmaztak – magyarázta Kádár András Kristóf. Őket azért büntettek meg, mert megszegték azt a veszélyhelyzeti intézkedést, hogy csak munkavégzés céljából lehet elmenni otthonról, velük szemben azért szűntek meg az eljárások, mert mire bíróság elé kerültek ezek az ügyek, a veszélyhelyzetre hozott rendelet hatályát veszítette.
„Amikor jött a vírusjárvány második hulláma, és novemberben újra elrendelte a kormány a veszélyhelyzetet, már sikerült úgy megalkotni a gyülekezést betiltó rendeletet, hogy az már szankcionálja is a szabálysértőket" – magyarázta Kádár András Kristóf. A gyülekezés résztvevőit 500 ezer forintig terjedő bírsággal, míg
a szervezőket 1 millió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtja.
Kádár András Kristóf elmondta, hogy a decemberi és márciusi tüntetéseket szervező ügyfeleik nem tartották meg a demonstrációjukat, hanem a jogszabályok alapján bejelentették a rendőrségen, jelezve, betartják a járvány elleni védekezés miatt előírt szabályokat. Maszkban, egymástól kellő távolságot tartva, kocsikban ülve dudálnak, forgalmat lassítanak, fél útpályát lezárnak, molinót feszítenek ki, stb. Ennek ellenére megtiltották a tüntetést.
Kádár András Kristóf elmondta, hogy álláspontjuk szerint a rendelet, amely alapján a rendőrség határozatot hozott, alkotmányellenes.
A jogvédő azzal egyetért, hogy járványveszély idején nem lehet megengedni, hogy százezres tüntetésen egymáshoz préselődve vegyenek részt az emberek a Hősök terén vagy az Andrássy úton.
De az nem arányos korlátozása a gyülekezési jognak, hogy ne lehessen például senkit nem veszélyeztetve autós tüntetést tartani, amikor egyébként is tele van a város közlekedő autókkal. Vagy ne lehessen molinót kifeszítve egymástól három méter távolságot betartva, maszkot viselve demonstrálni akkor, amikor a kaszinók működhetnek, amikor a plázák nyitva vannak, amikor misékre járhatnak az emberek
– magyarázta a jogvédő.
Kádár András Kristóf szerint a gyülekezési törvény alapján a rendőrségnek van mérlegelési joga, ám a veszélyhelyzetre vonatkozó rendelet miatt most nincs. Álláspontja szerint a járványügyi szempontokat a gyülekezési jogot biztosító törvény alapján is lehetne érvényesíteni, hiszen a rendőrségnek módja lenne megszabni, hogy milyen feltételek teljesülése, biztonsági intézkedések betartása esetén engedélyezi a tüntetést.
Az Alkotmánybíróságtól azt várják Kádár András Kristófék, hogy mondja ki, a gyülekezés teljes tiltása alaptörvény-ellenes, ugyanakkor a gyülekezési jog pandémia idején észszerűen korlátozható.
Kádár András Kristóf elmondta azt is, hogy a strasbourgi emberi jogi bíróságon van egy svájci ügy, amelyben, ha megszületik az ítélet, hatással lesz az itthoni helyzetre is. Svájcban ugyancsak a pandémiára hivatkozva tiltottak be egy szakszervezeti tüntetést.
Ugyanakkor például Németországban az Alkotmánybíróság már egy évvel ezelőtt kimondta, hogy az embereknek koronavírus-járvány idején is joguk van a politikai célú tiltakozásokhoz.
(Borítókép: Hadházy Ákos 2020. május 4-én. Fotó: Simor Dániel / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
