Fegyvergyártás és innováció Zalaegerszegen: 300 szakembernek adnának munkát

A Lynx gyalogsági harcjármű a hírek szerint attól egyedi, hogy más típusokban már bevált technológiákat egyesít. Milyen típusú fejlesztések szintéziséről van itt szó?

Armin Papperger: A tűzerő, a védelem és a mozgékonyság alapvető képességei az olyan modern harcjárműveknek, mint a Lynx KF41. Hogy győzzön a modern harcmezőn, a fejlett megoldások és a széles körű tapasztalatok egyaránt fontosak. A tűzerőt illetően a Lynx KF41 a közepes kaliberű Lance fegyvertoronyrendszerre támaszkodik. 30 milliméteres, hagyományos és cél felett robbanó (airburst) lőszerekkel egyaránt tüzelni képes gépágyúja a maximális hatékonyságot nyújtja a célpontok széles köre ellen. Az MK30-2/ABM néven ismert fegyver többek között a német Puma gyalogsági harcjármű és az ausztrál Boxer felderítő harcjármű fő fegyvereként már szolgálatban áll.

A Lynx KF41-es emellett a legkorszerűbb szenzor- és tűzvezető rendszerekkel rendelkezik. Ami a mozgékonyságot illeti, diverz megközelítést alkalmaztunk. Motorként a 850 kilowattos Leibherr-megoldást választottuk, de a bevált, Renk erőátviteli rendszerrel összekötve. Természetesen számos más alrendszer és alkatrész van, amelyek már szolgálatban vannak más harcjárműveken, mint a Leopard 2 harckocsi, a PzH 2000 önjáró tarack és a Boxer páncélozott szállító harcjármű.

Tavaly szeptemberben a világon elsőként rendeltünk 218 darabot a Hiúzból. Az persze remekül hangzik, hogy valami jobb lesz, és elsőként nekünk lesz, de vajon nincs kockázat abban, hogy olyat vásárolunk, amiről még nincsenek, mert nem is lehetnek tapasztalatok?

Maróth Gáspár: Évek óta figyelemmel kísérem munkatársaimmal a Lynx fejlesztést. Az a tény, hogy a Rheinmetall szinte minden német páncélos projektben nélkülözhetetlen szerepet játszott, garancia volt a döntésünk sikerére.

Többszörösen is nagy dilemma előtt álltunk: nemcsak azzal az elvünkkel kellett szakítani, hogy kipróbált és bizonyított fegyverrendszereket szerzünk be, hanem azzal is, hogy igyekszünk csatlakozni az egységes európai platformokhoz. Mind a kettőben komoly csatákat vívtunk, de végig magam mögött tudhattam a Magyar Honvédség teljes körű támogatását, ezért közös sikerünknek tartom az eredményt. Mostanra a nemzetközi szakvélemény is visszaigazolta, hogy jó döntéseket hoztunk.

Nem szeretnénk mellébeszélni, komoly kockázat volt ebben a döntésben, de ez a kockázat nagyobbnak tűnik a laikus világ szemszögéből, mint amekkora az valójában volt.

A döntés után percekkel megjelenő szakmai fórumokon tapasztalt kitörő lelkesedés is ezt támasztotta alá.

A megrendelt harcjárművekből 172 már a Rheinmetall új, zalaegerszegi gyárában fog elkészülni. Hogyan esett Zalaegerszegre a választás?

Maróth Gáspár: A kormányzat a térségi sajátosságokat is igyekszik figyelembe venni iparfejlesztési erőfeszítései során. Ilyenek a helyi adottságok, amelyekre lehet építeni, de az is, ha egy térség megerősítésre szorul. A fejlesztéshez elsősorban lehetőségeket kell teremteni. Ez az én feladatom. A döntéseink során az Európai Unió nyitott munkaerőpiacán érvényesülő elszívóhatásokra is tekintettel kell lennünk.

Ha magas technológiai színvonalú, magas hozzáadott értékű, ezáltal a cégeknek és munkavállalóiknak is magasabb jövedelmezőségű iparágakat tudunk meghonosítani, maradásra tudjuk bírni az embereket. Így tudunk gazdasági gravitációs tereket létrehozni. Ez a gravitáció az oktatást és a kultúrát is automatikusan magával vonzza, így a régió teljes társadalmára kihatással van. A modern védelmi ipar telepítése ilyen kivételes lehetőségeket teremt a Dunántúlon éppúgy, mint az Alföldön.

A hazai célra vásárolt darabok legyártása után évente mennyi harcjármű előállítását tervezik? Mikor kezdődik a tényleges termelés?

Armin Papperger: Hamarosan! A 46 Lynx járműből álló kezdeti sorozat gyártása ebben az évben megkezdődik Németországban. Teljes erőbedobással zajlanak az előkészületek. A második sorozat gyártása 2023 januárjában kezdődik Magyarországon, Zalaegerszegen. Az évenként gyártott járművek száma a tervezett sorozattól és a változatoktól függ. A kibocsátás tíz és negyven rendszer között lesz évente.

Maróth Gáspár: A német partnerrel létrehozott vegyesvállalat részét képezi a Rheinmetall globális hálózatának. A magyar megrendeléssel egyidejűleg, reményeink szerint, már külföldre is gyártani fog. Az üzleti modellt ennek figyelembevételével a hosszú távú piaci fenntarthatóság igényeire tekintettel dolgoztuk ki.

Az új gyárhoz nyilván mérnökök is kellenek. Körülbelül mennyi? Helyi vagy nemzetközi csapatban gondolkodnak? Autógyártásban szerzett tapasztalatra lesz szükség, vagy valami másra?

Armin Papperger: A Rheinmetall saját és külsős magyar munkaerő-toborzókkal működik együtt, akik a legkorszerűbb eszközökkel, például elektronikus kérdőívekkel dolgoznak. Ezen túlmenően azt tervezzük, hogy felvesszük a kapcsolatot az egyetemekkel, hogy elérjük a hallgatókat, jövőbeli végzett alap- és mesterszakosokat, PhD-seket Magyarországon.

Különböző készségszintekre van szükség többek között műszaki, minőség- és programmenedzsment, pénzügyi, kontrolling és IT-területeken. Fogadókészek vagyunk sokféle ipari tapasztalati háttérrel rendelkezők jelentkezésére, nem csak az autóipar területéről érkezőkére.

Az új, csúcstechnológiás légvédelmi radarjainkat is a Rheinmetall Kanadától szerezzük be, ezek belföldi gyártása is része a megállapodásnak?

Armin Papperger: A gyors válasz az, hogy igen, de még több minden más is. A Rheinmetall megfontolja teljes termékpalettája számára a helyi gyártást és bedolgozást Magyarországon. Az igazság az, hogy a helyi gyártás csak egy aspektusa a projekt megvalósítási fázisában sorra kerülő, átfogó ipari együttműködésnek. Az általunk szállított élvonalbeli, valós körülmények között kipróbált Aktív Elektronikus Nyalábeltérítésű (AESA) radart járművekre kell integrálni. A rendszer mobil irányítóközpontot, kommunikációs infrastruktúrát és generátorokat is tartalmaz, amelyek a magyar iparral való együttműködésre adnak lehetőséget.

A Rheinmetall és a magyar cégek közötti együttműködés a tudás- és technológiatranszferre is kiterjed, amely a tervezésben és a gyakornoki képzésekben való helyi részvétellel valósul meg.

Ezen túlmenően egyes részegységek helyi beszerzésére, gyártására is sor kerül egyes alrendszerek helyi összeszerelésével és integrációjával egyetemben. A projekt része a teljes radarrendszerek helyi összeszerelése, integrációja, tesztelése és végső leszállítása is a Magyar Honvédség részére. Végül, de nem utolsósorban pedig helyi tervezőirodákkal fogunk dolgozni, hogy integráljuk a rendszereket Magyarország vezetés-irányítási hálózatába.

A Rheinmetall meg van róla győződve, hogy ez az együttműködési modell biztosítja kulcsfontosságú ismeretek és képességek átadását a magyar ipar számára, amely lehetővé teszi, hogy gondoskodjon a radarrendszerekről teljes élettartamuk során. Az így nyert szakértelem nagyban hozzásegíti továbbá a magyar védelmi ipart jövőbeli rendszerek kifejlesztésére.

Magyarországnak eddig nem sikerült teljesítenie a NATO-nak tett haderőfejlesztési vállalásait. Jórészt emiatt van ez a mostani fejlesztés- és beszerzésdömping?

Maróth Gáspár: A NATO-csatlakozás után szükség volt a megfelelő érettségi szint elérésére, ezért tűnik úgy, mintha Magyarország nem teljesítette volna a NATO elvárásait. Való igaz, hogy a haderőfejlesztést egy politikai vita is súlyosan késleltette. Ez a vita arról szólt, hogy van-e nemzeti, tagországi felelősségünk a NATO védelmi rendszerének felépítésében, vagy elég csak a haszonélvezőjének maradnunk.

Az a tény, hogy a Fidesz-kormány vállalta ennek a tagságnak a felelősségét, egyértelműen visszaállította a presztízsünket a NATO szövetségi rendszerén belül. A politikai döntésen túl meg kellett teremtenünk a haderőfejlesztés gazdasági és szakmai alapjait is. Szükség volt arra, hogy kineveljünk egy katonagenerációt, ami már az új, nyugati fegyverrendszereket tanulta, amely már ismeri a megváltozott világ modern katonai doktrínáit, és ezek alapján képes haderőt tervezni.

Ez egy olyan érési folyamat, amit akarva sem lehetett volna jobban felgyorsítani. A kérdésben rejlő feltevést én máshogy látom. Valójában szerintem nem követtük el azt a hibát, hogy akkor terveztünk vagy akkor vásároltunk volna, amikor még nem voltunk a szakmai ismeretek birtokában.

A haderőfejlesztési programunkat külön elismerés és kitüntetett figyelem övezi annak koherens, átgondolt, logikus lépéssorozatai miatt.

A NATO tagországaként egyeztetjük, vagy kell-e egyeztetnünk a fejlesztések irányát, technológiai tartalmát és volumenét a katonai szövetségeseinkkel? Egyetértenek a stratégiai célokban velünk?

Maróth Gáspár: A NATO-ban összetett mechanizmus gondoskodik a haderőfejlesztési tervek összehangolásáról. Magyarország része ennek a folyamatnak, és az említett pozitív értékeléseket ezeken a csatornákon keresztül is megkaptuk. Leegyszerűsítve, terveink megvalósításához végre tényleges erőforrásokat rendelünk, amit a szövetség szakemberei is hitelesnek fogadnak el. Egy példát kiragadva, a szövetség az elmúlt évek negatív biztonságpolitikai tendenciái miatt elvárja a tagországoktól korábban felszámolt nehéz szárazföldi erői helyreállítását. A Leopard harckocsik, az önjáró tüzérségi eszközök és a Lynx gyalogsági harcjárművek alkotta nehéz dandárunk ennek a követelménynek fog megfelelni.

Most, hogy nem csupán fegyverbeszerzés történik, hanem a hazai ipari háttér is kezd kiépülni mögötte, milyen további befektetésekre vagy innovációkra számítanak középtávon nálunk?

Maróth Gáspár: A teljesség igénye nélkül engedje meg, hogy felsoroljak néhány területet, ahol már vagy bejelentettük, vagy a közeljövőben készülünk döntéseket hivatalossá tenni. Ilyenek a már említett új műveleti igényeknek megfelelő gépjárműfejlesztések, szenzortechnológiák, intelligens lövedékek, légvédelmi ágyúk fejlesztése, lézer-, anyagmegmunkálási és modern hibrid meghajtási technológiák fejlesztése.

Nem véletlenül esett a választásunk a Rheinmetallra, hiszen ez a cég több mint 130 éve a német hadiipar fejlesztéseinek zászlóshajója.

Nagyon ritka az olyan vállalat, amely ilyen hosszú ideig meg tudja őrizni a vezető szerepét egy adott iparág fejlesztésében. Ez az együttműködés a garancia számunkra, hogy az ezekre a befektetésekre elköltött közpénzek jó helyre fognak kerülni.

Armin Papperger: Kiemelten innovatív technológiai vállalatcsoportként a Rheinmetall a globális autóipar és védelmi ipar jól ismert, bevett szereplője.

Végezetül engedje meg, hogy kifejezzem hálánkat azért a nagy fokú bizalomért, melyet magyar barátaink részéről tapasztaltunk, és azért a szoros kötelékért, melyet az ország iránt érzünk. Ez egy erős kapcsolat, amely a bizalomra épül. Érzékeljük az erős elkötelezettséget a projektben érintettek részéről, mert mindenki tudja, hogy ebben a kapcsolatban benne rejlik egy kölcsönösen gyümölcsöző, évtizedekig tartó partnerség lehetősége.

Nagy megtiszteltetésnek tartjuk, hogy olyan partnerekkel dolgozhatunk, akiknek van jövőképük a hazájuk számára: a magyar védelmi technológiai képességek folyamatos kibővítésére, értékes, magasan kvalifikált munkahelyek létrehozására, a fejlesztési képességek bővítésére a katonai járműszektorban, a magyar haderő NATO-normáknak megfelelő fejlesztésére.

Ezzel együtt arra törekedve, hogy Európában a technológiai vezető szerepbe kerüljenek. Lehetőségeink szerint mindent megteszünk, hogy biztosítsuk közös vállalkozásunk hosszú távú sikerét magyar partnereinkkel.

(Borítókép: Maróth Gáspár és Armin Papperger. Fotó: Sóki Tamás / Index)