Távcsöves puskával lőtték fejbe

• Martin Luther King 1929. január 15-én született az egyesült államokbeli Georgiában.
• Anyja tanárnő, apja baptista lelkészi tevékenysége előtt munkásként és tűzoltóként is dolgozott.
• Tizenöt évesen magánfőiskolára kezdett járni, átugorva a kilencedik és a tizenkettedik tanévet, valamint a hivatalos vizsgát.
• 1948-ban szociológiából, 1951-ben teológiából szerzett diplomát.
• 1955-ben doktorált.
• 1953-ban vette feleségül Coretta Scottot, akitől négy gyermeke született.
• 1954-től az alabamai Montgomery baptista gyülekezetének vezetője.
• Ifjúkorától érdekelték a társadalmi kérdések. Tanulmányozta Gandhi erőszakmentes tiltakozási módszereit, amelyeket később maga is sikeresen alkalmazott.
• 1957-ben alapította meg a Déli Keresztény Vezetők elnevezésű, több mint száz egyházi és polgári szervezetet tömörítő erőszakmentes ellenállási mozgalmat.

„I Have a Dream”

Azaz „Van egy álmom”. Martin Luther King 1963. augusztus 28-án a washingtoni Lincoln-emlékmű előtt mondta el pályafutása leghíresebb beszédét, amelyben – kiváló retorikai érzékkel – 

King minden szempontból kihasználta a helyszínt: a faji diszkrimináció megszüntetését az abolicionista mozgalom legendás alakjának, Abraham Lincolnnak a szobra előtt követelte, és az ország történetének legtekintélyesebb politikusait és dokumentumait idézve nyújtotta be a „csekket” az elnyomó rendszernek, miközben egy igazságosabb társadalmi berendezkedés álomképével lelkesítette negyedmilliós hallgatóságát.

Van egy álmom: egy napon felkel majd ez a nemzet, és megéli, mit jelent valójában az, ami a hitvallásában áll: „Számunkra ezek az igazságok nyilvánvalóak; minden ember egyenlőnek lett teremtve.” Van egy álmom: egy napon Georgia vöröslő dombjain a hajdani rabszolgák fiai és a hajdani rabszolgatartók fiai le tudnak ülni a testvériség asztala mellé. Van egy álmom: hogy egy napon még Mississippi állam is, amely ma az igazságtalanság és az elnyomás forróságától szenvedő sivatag, a szabadság és a jog oázisává fog változni. Van egy álmom: négy kicsi gyermekem egy napon olyan országban fog élni, ahol nem a bőrük színe, hanem a jellemük alapján fogják megítélni őket. Van egy álmom.

A washingtoni beszéd utóélete

A tudományos világ képviselői az elmúlt csaknem hat évtizedben különféleképpen elemezték már a beszédet. Sok ezer folyóiratcikk, könyv, monográfia tárgyalta ezt a kimagasló szónoki teljesítményt. Vizsgálták gazdag szókincsét, változatos retorikai eszközeit (ellentét, ismétlés, analógia, párhuzamosság stb.), és abban is szinte mindannyian megegyeztek, hogy a 20. századi történelem egyik leghatásosabb szónoklata máig korkép és program egyszerre.

Martin Luther Kinget a Time magazin az 1963-as év emberévé választotta, majd 1964-ben minden idők legfiatalabb kitüntetettjeként a Nobel-békedíjat is megkapta. King tevékenysége hozzájárult ahhoz, hogy 1964. július 2-án Lyndon B. Johnson elnök aláírta az Egyesült Államok első polgárjogi törvényét, amely a rabszolgaság 1865-ös eltörlése után a legjelentősebb lépés volt az amerikai feketék egyenjogúsága felé.

Bombatámadás, késszúrás, lövés

Többször is a polgárjogi harcos életére törtek:

• bombatámadás érte a házát 1956 januárjában, a montgomeryi buszbojkott idején, amit az váltott ki, hogy egy afroamerikai varrónő nem adta át a fehéreknek fenntartott ülést egy felszálló utasnak, és emiatt őrizetbe vették;
• 1958-ban a New York-i Harlemben könyvdedikálás közben Izola Curry, egy mentálisan instabil nő levélvágó késsel mellkason szúrta, de King ezt az akciót is túlélte;
• 1966-ban Chicagóban is megtámadták.

Martin Luther Kinget 1968. április 4-én este hatkor a Tennessee állambeli Memphisben, ahol a város köztisztasági munkásainak sztrájkját kívánta jelenlétével támogatni, a szállodája erkélyén távcsöves puskával fejbe lőtték. King halála országszerte zavargásokat okozott. Johnson elnök április 7-ét gyásznappá nyilvánította. Gyilkosát, James Earl Rayt a londoni Heathrow repülőtéren fogták el, hamis kanadai útlevéllel próbált megszökni. Ray, akinek az életfogytiglani büntetését nyolcszor is megerősítették, a halála napjáig kitartott ártatlansága mellett.

1977-ben Jimmy Cartertől posztumusz megkapta az Elnöki Szabadság Érdemrendet, mert kiállt a fehérek és feketék közötti egyenjogúság mellett. 1986-tól minden év januárjának harmadik hétfőjét Martin Luther King-nap néven ünnepnapként tartják nyilván az Egyesült Államokban. 2004-ben az amerikai kongresszus posztumusz kitüntette a Kongresszusi Aranymedállal. Talán kevesen tudják, hogy King Bibliáját használták 2013-ban Barack Obama második elnöki beiktatásakor.

A legfrappánsabb King-idézetek

Martin Luther King sok találó mondást, bonmot-ot hagyott az utókorra. 

A kitartásról:

Ha nem tudsz repülni, hát fuss. Ha nem tudsz futni, hát gyalogolj. Ha nem tudsz járni, hát mássz. Bármit is teszel, nem állhatsz meg: menned kell az utadon előre.

A hatalomról:

Nincs semmi rossz a hatalomban, ha a hatalmat helyesen használják. Láthatjátok, mi történik, ha néhány filozófusunk eltér az alapoktól. És az egyik legfőbb gond a történelemmel az, hogy a szeretet és a hatalom fogalmát általában szembehelyezték egymással, így a szeretetet a hatalomról lemondásként értelmezték, a hatalmat pedig a szeretet elutasításaként.

A sikerről:

Hajlamosak vagyunk a sikert jövedelmünk vagy autónk nagyságával meghatározni, nem pedig segítőkészségünk fokával vagy emberségünk érettségével.

A tudomány és a vallás szerepéről:

A tudomány kutat; a vallás értelmez. A tudomány tudást ad, ami hatalom; a vallás bölcsességet ad, ami irányítás. A tudomány főleg a tényekkel foglalkozik; a vallás főleg az értékekkel foglalkozik. A kettő nem egymás riválisa, hanem egymás kiegészítői.

A munkáról:

Ha egy embernek utcaseprő a munkája, akkor úgy seperjen utakat, ahogy Michelangelo festett, ahogy Beethoven komponált, vagy ahogy Shakespeare írt verseket. Olyan jól seperje az utakat, hogy a mennynek és a földnek minden lakója megálljon egy percre, s azt mondja, ím, itt élt egy nagyszerű utcaseprő, aki jól végezte a munkáját.

Borítókép: Martin Luther King 1963. augusztus 28-án a washingtoni Lincoln-emlékmű előtt – Fotó: AFP