Cornstein: Trump második ciklusában meglátogatja Orbán Viktort

A távozó amerikai nagykövettel készített interjút a Klubrádió. David Cornstein távozásának okairól, valamint a kitűnő amerikai–magyar kapcsolatokról is beszélt.

Két és fél éve itt vagyok, és emellett már 82 éves is. Recsegnek-ropognak a csontjaim, itt-ott néha olajozásra szorulnak. Ráadásul otthon van a családom, akikkel nagyon szoros a kapcsolatom, nehéz ez a feleségemnek is, hiányzik az unokám, aki a szemem fénye. Bárcsak fiatalabb korban lehettem volna ezen a poszton

– sajnálkozott az üzletemberből lett diplomata.

A kapcsolatokra vonatkozó kérdésről azt mondta:

Tudja, szerintem előtte nem létezett magyar–amerikai kapcsolat. Az előző elnök és kormánya csak bírálta a magyar kormányt. [...] Szerintem a védelmi területen nagy eredményt értünk el a Katonai Együttműködési Egyezmény aláírásával. A nemrég tető alá hozott légvédelmi rakétavásárlásról szóló megállapodással is. Ahhoz, hogy egyre inkább NATO-kompatibilis eszközök legyenek Magyarországon. [...] Emellett nagy érdem az is, hogy az ENSZ-ben is olyan kapcsolatot sikerült kialakítanunk a magyar kormánnyal, amelynek köszönhetően, ha bíráltak minket, a magyar képviselet mindig megvédte a szervezeten belül az amerikai érdekeket, kiállt értünk. [...] És valóban, az elnök fogadott, vagy egy órán át beszélgettünk, és persze rögtön rákérdezett, na, mi újság Viktorral? S akkor nyomban fel is hívta az elnök őt. Pedig hát tudvalevő, hogy ha Amerikában két vezető beszélgetni akar, akkor a Nemzetbiztonsági Tanácson keresztül a témát, meg ezt-azt egyeztetni kell. De ahogy ön is mondta, ők valóban barátok, úgyhogy erre nem volt szükség.

David Cornstein kérdésre elismerte, hogy az Egyesült Államokban valóban nem a legjobb a magyar miniszterelnök megítélése, egyben magyarázattal is szolgált:

Az átlagos amerikai általában negatívan reagál Orbán Viktorra az Egyesült Államokban. [...] Mert amit írnak Magyarországról vagy Orbán Viktorról, az mindig negatív. Aminek az az oka, hogy a sajtó az Egyesült Államokban alapvetően nagyon liberális.

Az egyetlen hivatalos amerikai kritikával kapcsolatban, amely a Covid–19 első szakaszában bevezetett időkeret nélküli felhatalmazásról szólt, úgy vélekedett:

A két és fél év alatt ez volt az egyetlen nyilvános kritikám. El is mentem a kormányhoz, és elmondtam a véleményemet, amivel ők nem értettek egyet, de ehhez persze megvan a joguk. Pedig csak azt kértem, legyen a rendeleti kormányzásnak időkerete – hat hónap, egy év, mindegy, de így nem lehet.

Az elnöki látogatásról szóló hírekkel kapcsolatban kifejtette:

biztos vagyok abban, hogy második terminusában felbukkan majd Magyarországon. Az lepne meg, ha nem így történne, mert nagyon szereti Magyarországot és a magyarokat is. Ezt ő mondta nekem.

A Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió volt elnökével folytatott beszélgetés is szóba került, amelyről a távozó diplomata az egyensúlyt emelte ki:

Amikor Jamie Fly itt járt, akkor arról beszélgettünk, hogy az Amerika hangjához hasonló új Szabad Európa Rádióra van szükség. Ahol a mi értékrendünket szembeállítják mondjuk a kínai kommunista vagy az orosz értékrenddel, amibe például a Krím bekebelezése sem fér bele. Azt mondtam neki, ha találtok a kormánnyal szemben kritikus ügyeket, a szabadságjogokkal való visszaélést, akkor azzal szembesíteni kell a kormányt. Azonban ha jó ügyet szolgál a vezetés, azt is ugyanúgy meg kell írni.

A búcsúkérdésre, miszerint „mit tenne ma másként?”, válaszul Közép-Európa jelentőségét emelte ki, majd hozzátette:

A közép-európai amerikai nagyköveteknek sokkal jobban össze kellene hangolniuk a munkájukat.

A Népszava által szemlézett baloldali brit The Guardian vasárnap hosszú cikkben írt a jobboldali politikusokról, akik szakítva a diplomáciai szokásokkal, nyíltan kiálltak Trump mellett a november 3-án esedékes amerikai elnökválasztás előtt. A cikk kifejezetten hosszan foglalkozik Magyarországgal, Olaszországgal, valamint Jair Bolsonaro brazil elnökkel, de nem felejti el megemlíteni Lengyelországot sem, felidézve ezzel Joe Biden hétvégi kirohanását. A lap hosszasan elemzi egy esetleges Biden-kormányzat várható hatásait, és azzal a konklúzióval zárul, hogy a jobboldali kormányzatok nem számíthatnak könnyű menetre, ha a demokrata jelölt nyer.