Elkezdték kimenteni a Fidesz nagyágyúit, két év múlva több miniszter sem indulna egyéniben

D  AS20201008003
2020.10.18. 13:22 Módosítva: 2020.10.19. 09:05
Úgy tűnik, Gulyás Gergely, Varga Mihály és Kocsis Máté sem méreti meg magát. A hivatalos indok az, hogy teljes erőbedobással a kampányt akarják segíteni, de a visszavonásuknak rossz üzenete lehet a kormánypárti szavazók előtt is.

A héten jött a hír, hogy Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője helyett Sára Botond, a fővárosi kormányhivatalt vezető kormánymegbízott, míg Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter helyett Fürjes Balázs, Budapest fejlesztéséért felelős államtitkár indulhat a Fidesz–KDNP egyéni jelöltjeként a 2022-es országgyűlési választásokon. De bedobta magát Bús Balázs, Óbuda fideszes expolgármestere is, aki megpendítette hogy szívesen indulna a 10-es választókerületben. Párttársa, Varga Mihály pénzügyminiszter a másik óbudai körzet parlamenti képviselője. A tárcavezető ma az atv.hu-nak megerősítette, hogy egyéniben nem áll rajthoz, valószínűleg Gór Csaba ügyvéd, II. kerületi önkormányzati képviselő indul helyette. A televízió kormányközeli és fideszes forrásokból úgy értesült, több miniszter sem fogja megmérettetni magát egyéniben. Hivatalosan azért, hogy teljes erőbedobással a kampányt segíthessék, de inkább az első vonalbeli kormánypárti politikusok „kimentéséről” lehet szó. 

A 2018-as országgyűlési választásokon Gulyás Gergely a budapesti 3. számú egyéni választókerületben, Kocsis Máté pedig a 6. számú egyéni választókerületben nyert mandátumot.

A valasztas.hu adatai szerint Gulyás Gergely 23 173 szavazatot szerzett, szorosan a nyomában végzett a DK-s Bauer Tamás, aki 21 176 szavazatot kapott. Alig kétezer a szavazatkülönbség. Az LMP-s Hajdu Máriára 3787-en, a jobbikos Gyöngyösi Mártonra 3142-en, a momentumos Kádár Barnabás Áronra 1449-en voksoltak.

Még úgy is, hogy a Magyar Kétfarkú Kutya Párt nem összefogáspárti (a viccpárt társelnökét, Kovács Gergelyt 1530-an támogatták), ha közös ellenzéki jelölt állt volna ki vele szemben, Gulyás Gergely könnyen elbukhatta volna a választókerületet.

A teljes képhez hozzátartozik, hogy a 2019-es önkormányzati választásokon a XII. kerületben megtartotta polgármesteri székét Pokorni Zoltán. A városrészt 2006 óta vezető kormánypárti politikus 16 462 szavazatot kapott, Élő Norbertre, a Momentum–DK–MSZP–Párbeszéd–LMP közös jelöltjére pedig 11 171-en voksoltak. Azt azonban hozzá kell tenni, hogy az országgyűlési egyéni választókerületek nincsenek fedésben a kerületekkel, a budapesti 3. számú egyéni választókerülethez tartozik a XII. és részben a II. kerület, így az összevetés sántít egy kicsit.

A 2018-as választásokon a 6. számú egyéni választókerületben Kocsis Máté 18 818 szavazattal nyerte meg a választást. A DK-s Ara-Kovács Attila 14 947, a jobbikos Dúró Dóra 6001, az LMP-s Jakabfy Tamás 2582, az EGYÜTT jelöltjeként Baranyi Krisztina 1454, a momentumos Cseh Katalin 1190 szavazatot szerzett. A matek alapján itt is egyértelmű, hogy egy ellenzéki közös jelöltnek reális esélye van elnyerni a választókerületet a kormánypártoktól.

Bár a választókerület ebben az esetben sem egy budapesti kerületet jelent, nem elhanyagolható tény, hogy a 2019-es önkormányzati választásokon a VIII. kerületben (Józsefvárosban) és a IX. kerületben (Ferencvárosban) is ellenzéki jelölt, Pikó András és Baranyi Krisztina nyerte a polgármester-választást. Pikó 11 241, míg Sára Botond 10 972 szavazatot kapott. Utóbbi 2018 júliusában lett polgármester az időközi józsefvárosi választáson, miután Kocsis egyéni országgyűlési képviselői helyet szerzett áprilisban, és lemondott városvezetői pozíciójáról, mivel az önkormányzati, illetve a parlamenti mandátum összeférhetetlen. Sára egyébként akkor – alacsony részvétel mellett – elsöprő győzelmet aratott, 8269-en szavaztak rá, a teljes baloldali ellenzék (LMP, Momentum, Párbeszéd, MSZP, DK, Liberálisok, Szolidaritás) és a helyi civilek által támogatott, de hivatalosan független Győri Péterre csupán 4787-en voksoltak.

Ferencvárosban a Momentum–DK–MSZP–Párbeszéd–LMP által támogatott Baranyi  (12 188 szavazat) verte meg Bácskai Jánost (8376 szavazat), aki kilenc évig vezette a IX. kerületet.

Működik az ellenzéki együttműködés modellje

A 2019-es önkormányzati választás eredményei bebizonyították, hogy ha közös jelöltet állítanak, az ellenzéki pártok le tudják győzni a Fidesz–KDNP-t. Budapest élén Karácsony Gergely váltotta Tarlós Istvánt, továbbá tizennégy budapesti kerületnek (I., II., III., IV., VI., VII., VIII., IX., XI., XIII., XIV., XV., XVIII., XIX.), illetve tíz megyei jogú városnak lett ellenzéki polgármestere. Ez mind az ellenzék, mind pedig a kormányoldal számára jelzésértékkel bír a 2022-es országgyűlési választásokra nézve.

Az egyre szorosabbá váló ellenzéki együttműködés (DK–Momentum–Jobbik–MSZP–LMP–Párbeszéd) két főpróbája volt a dunaújvárosi és a borsodi időközi választás. Előbbit úgy nyerte meg az ellenzék által támogatott jobbikos Kálló Gergely, hogy a kormányoldal nem is indított ellene saját jelöltet. Dunaújváros mondhatni ellenzéki fellegvár lett, az időközit megelőző önkormányzati választásokon ugyanis szintén az ellenzék által támogatott jelölt, a jobbikos Pintér Tamás nyerte el a polgármesteri széket.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 6-os számú, tiszaújvárosi székhelyű egyéni választókerületben nem sikerült megismételni az ellenzéki győzelmet. Ezzel az összefogás látszólag  elbukott, a számok tükrében azonban mégis úgy tűnik, hogy nincs kudarcra ítélve az együttműködés modellje. A választáson mind a kormánypárt, mind az ellenzék mozgósította az erőforrásait, és a szoros eredmény pontosan ezt is tükrözi. A fideszes Koncz Zsófia 17 597 szavazattal nyert, de alig maradt el tőle az ellenzék által támogatott, jobbikos Bíró László, akire 15 875-en voksoltak. A különbség 1722 szavazat.

Lehet azt vizsgálni, hogy az ellenzék miben hibázhatott ebben a kampányban, vagy a kormányoldalnak mi kellett ehhez a győzelemhez, de az látható, hogy 2022-ben az ellenzéki együttműködéssel kiegyenlítettebb lehet a küzdelem, mint eddig bármikor 2010 óta.

Az sem mellékes, hogy 106 választókerület esetén már nem lehet majd sem a kormányoldalnak, sem az ellenzéknek ennyire egy helyre koncentrálnia az erőforrásait. Ez döntően befolyásolhatja majd a választókerületi esélyeket.

Tisztában lehetnek ezzel a kormányoldalon, és ez akár indokolhatja is, hogy a kockázatosabb választókerületekből „kimenekítik” a Fidesz–KDNP elsővonalbeli politikusait.

A kormányoldal elbizonytalaníthatja a szavazóit

Kellemetlen lenne egy-egy kormánytag veresége a Fidesz–KDNP számára, márpedig egy közös jelölttel minden budapesti választókörzetben esélyes az ellenzék

– mondja Vermes Ádám, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője az Indexnek arról, hogy Kocsis Máté és Gulyás Gergely sem indulna egyéniben a 2022-es választásokon.

Vermes Ádám szerint a Fideszben vereségekkel számolhatnak a belső méréseik alapján gyengébb választókerületekben, így a kormánytagok visszalépése az indulástól a központi stratégia része lehet, nem egyéni döntésekről van szó.

Az egyéniben nem indulókat voltaképpen nem veszélyezteti a kiszorulás a politika első vonalából, hiszen jelenleg is több olyan meghatározó tagja van a kormánynak, aki listáról szerzett mandátumot vagy nem is országgyűlési képviselő

– mutat rá az elemző. Erre példa, hogy a 2018-as választásokon Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, illetve Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke sem indult egyéniben, a Fidesz országos listáján kaptak biztos befutó helyeket.

Vermes Ádám szerint a választási frontvonalból való kivonásnak lehet azonban rossz üzenete is a kormánypárti szavazók előtt, hiszen olyan vezető fideszes politikusok nem vállalják a megméretést 2022-ben, akik legutóbb még győzelmet arattak egy megosztott ellenzékkel szemben, ezzel pedig igazolják az ellenzéki összefogás létjogosultságát, és közvetve elismerik a kormánypártok önbizalomhiányát is.

(Borítókép: Gulyás Gergely. Fotó: Kovács Tamás / MTI)