Csömör nem akar mindenáron város lenni

Az Index múlt héten átfogó elemzést közölt arról, hogy az Orbán-kormány elmúlt hét évében egyetlen új település sem kapta meg a „város” titulust, noha pályázó éppen akadt volna. Fábri Istvánt, az egyik legnagyobb lélekszámú hazai nagyközség, a tízezer lakosú Pest megyei Csömör polgármesterét kérdeztük a témában, aki civil foglalkozását tekintve egyébként szociológus, tehát kétszeresen is szakértőnek számít. 

Sokan még ma is azt hiszik, hogy a városi ranghoz érdeke fűződik egy településnek. Ez régebben valószínűleg így volt, de az utóbbi évtizedekben már egyáltalán nem.

A városi rang elnyerése egy község, nagyközség számára csak és kizárólag presztízsszempont, abból se közigazgatási, se anyagi, sem egyéb előnye nem származik – véli a polgármester. Nincs olyan törvényi szabályozás, pályázati-költségvetési eljárás, amelyet befolyásolna a település besorolása. Talán csak egy esetben számított: amikor néhány éve megszüntették a kétezernél kevesebb lelkes településeken a polgármesteri hivatalokat, akkor megengedték, hogy a városi rangúak (például Pálháza és Visegrád) megtarthassák hivatalukat – folytatja Fábri.

Nem a lélekszám az egyetlen szempont

A csömöri polgármester szerint a vélt előnyöknél és a presztízsszempontoknál is fontosabb, hogy milyen jellemzők alapján tekintünk valóban városnak egy települést. A legújabb szabályozók bár adnak erre némi fogódzót, azonban az egyetlen igazán egzakt feltétel, a lakosságszám, a legkevésbé fontos mutató, legalábbis a megjelölt 10 ezres kategóriánál. Fábri leszögezi, hogy még csak elfogultság vádjával sem illethető e kérdésben, hiszen Csömör azon pár település közé tartozik, amely biztosan eléri ezt a számot.

Ehhez hozzátartozik a település lakóinak identitása is, nevezetesen az, hogy miként élik meg ottlétüket, falusiasságukat vagy városiasságukat. A lakosságszám tehát majdhogynem másodlagos mutató.

A szociológus–polgármester szerint

miközben egy hazai fővárosi agglomerációs település, legyen az akár tíz-húszezres is, csak kertes házak tömegét jelenti néhány bolttal, ahogy a fővárosi külső kerületrészek is teljesen falusias karakterűek.

A helybéli lakosság megosztott

Csömörön 2012-ben teljes körű lakossági felmérést végeztek, több mint háromezer háztartást megkeresve egy esetleges várossá nyilvánítási kezdeményezésről. A felmérésből kiderült, hogy a polgárok több mint a fele hallott arról, hogy az önkormányzat foglalkozik a várossá nyilvánítással. A kérdésben megosztottnak bizonyult a lakosság: szinte ugyanannyian támogatták a kezdeményezést (40%), mint ahányan nem (43%), míg sokan nem tudtak állást foglalni (17%). A fiatalok mellett elsősorban az utóbbi években beköltözők, az infrastrukturálisan legrosszabbul ellátott körzetek lakói támogatták a pályázatot.

Mások a nyugalom, a zsákfalujelleg elvesztése és a népesség növekedése miatt aggódtak. A polgármester szerint

ha az önkormányzat a szabályozási tervében garantálná a falusias, kertvárosias jelleg megőrzését, a várossá válást ellenzők kisebbségbe kerülnének.

(Borítókép: Google Maps)