A magyar koronavírus-fertőzöttek fele bejárt dolgozni a munkahelyére

A koronavírus magyarországi megjelenése után főként az idősotthonokban, kórházakban, és orvosoknál megjelenő betegek körében készültek adatgyűjtések a fertőzés elterjedtségéről. Nem volt viszont adat arról, mennyire terjedt el a vírus a tünetmentes lakosság körében. A négy hazai orvosi egyetem ezért a május végére tervezett "lazítás" megalapozásához országos felmérést végzett. A H-UNCOVER vizsgálat arról adott képet, hogy május első felében a lakosság hány százaléka lehetett fertőzött, és hányan eshettek már át korábban a fertőzésen. A világon ez volt az első reprezentatív országos szűrés, amely PCR-tesztel és vérvizsgálattal mérte fel a fertőzöttséget és az átfertőzöttséget. A szerdán a Semmelweis Egyetemen ismertetett eredményeket egy nemzetközi tudományos folyóiratban is publikálni fogják.

A felméréshez a Központi Statisztikai Hivatal közreműködésével határoztak meg egy 17 787 fős mintát, amely reprezentálta a több mint 8 milliós, 14 év feletti magyarországi népességet. A mintába szigorúan csak magánháztartásokban élőket választottak be, tehát nem az idősotthonok, zárt intézetek lakóira, vagy a kórházi osztályokon ápoltakra voltak kíváncsiak.

Sokan vállalták a vizsgálatot

Az országos mintába 489 településről, köztük az összes budapesti kerületből választottak ki alanyokat. Őket a négy orvosi egyetem munkatársai tesztelték le rendelőkben, járóbeteg-ambulanciákon, szűrőbuszokon, de kérésre autóval is kimentek a helyszínre. A rendkívül kiterjedt vizsgálatokat mintegy 1500 orvos, ápoló, asszisztens, orvostanhallgató és doktorandusz végezte.

Azért 17 787 fős mintát határoztak meg, mert eleve számoltak azzal, hogy a kiválasztott emberek 30 százaléka nem akar részt venni a vizsgálatban, elhunyt vagy nem található meg, mondta Mag Kornélia, a Központi Statisztikai hivatal alelnöke. A részvételi arány így is kiemelkedően magas lett: 67,7 százalékos volt. 75 százaléknál magasabb volt a részvétel Veszprém, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg- és Békés megyében, említette meg Sebestyén Andor, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjának elnöke.

A résztvevők vállaltak egy vérvételt és a nem túl kellemes PCR-tesztet, amelyhez a torkukból és az orrukból vettek váladékmintát. Emellett egy kérdőívet is kitöltöttek, amelyek segítségével a kutatók a fertőzöttségen túlmutató, elemzésre alkalmas adatokhoz jutottak. Végül 10 474 embert sikerült letesztelni és velük kérdőívet is kitölteni. Még 1700 ember volt, aki csak a kérdőívet töltötte ki, és 101, aki csak az orvosi teszteken vett részt.

Kevesebb mint 1 százalék fertőzött

A május 1. és 16. között vizsgált 10 474 közül a PCR-mintavétel mindössze 3 embernél mutatott éppen aktív koronavírus-fertőzést. Emellett 69 ember vérében mutattak ki antitesteket, ami azt jelenti, hogy ők addigra már átestek a fertőzésen - jelentette be Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora. A 3 pozitív esetet eredményező PCR-mintavételek közül 2 ember éppen kórházban feküdt.

A kutatók ez alapján becsléseket készítettek arra vonatkozóan, hogy a több mint 8 milliós, 14 év feletti magyar népesség körében mennyire terjedhetett el a vírus:

• A becslés szerint május első felében legalább 2421 ember lehetett koronavírus-fertőzött (fertőzöttek)
• Május közepére 56 439 ember lehetett, aki addigra már - nagyrészt tünetmentesen - átesett a fertőzésen és immunitást szerzett (átfertőzöttek).

Mindez százalékokra lebontva rendkívül alacsony számokat jelent. A PCR-ral igazolt aktív fertőzöttek aránya 0,029 százalék, az átfertőzötteké pedig 0,68 százalék.

Mind az aktív fertőzöttségi ráta (2,9 fő 10 ezer lakosból), mind pedig az átfertőzöttség aránya (68 fő 10 ezer lakosból) alacsonynak mondható – mondta a sajtótájékoztatón Merkely Béla. Arról már korábban több konferencián szó esett, hogy az alacsony átfertőzöttség egyfelől jó dolog, hiszen sikerült megkímélni az egészségügyi rendszert a túlzott terheléstől. Mindez a korán bevezetett korlátozó intézkedéseknek és a lakosság fegyelmezettségének volt köszönhető. Rossz abból a szempontból, hogy rendkívül alacsony azok aránya, akik immunitást szereztek a vírusra, így egy esetleges második hullámnál is nagyon óvatosnak kell lenni.

A tinédzsereket is elérte a vírus   

Érdekes a fertőzöttség területi eloszlása. Az aktuálisan fertőzöttek május közepén legnagyobb arányban Budapesten (8,6/10 000) és Észak-Magyarországon (7,6/10 000) fordultak elő. A fertőzésen már korábban átesetteket legnagyobb arányban Budapesten és Nyugat-Magyarországon mérték. A legalacsonyabb a fertőzésen már átesettek (átfertőzöttek) aránya Észak-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon.

Az alapos előkészítésének és a kérdőívek felvételének köszönhetően a vizsgálatnak számos egyéb érdekes megállapítása volt:

• Dolgozni jártak a fertőzöttek - A felmérés adatai alapján készített becslés szerint például május első felében az aktív 2421 fertőzött közül 1269-en munkába jártak egy héten többször is, a fertőzésen már átesettek közül pedig 17 329-en dolgoztak.
• Fő tünet a szaglás és ízérzékelés elvesztése - A vírussal fertőzöttek között a legtöbben a szaglás- és ízlésvesztést, valamint az izom és ízületi fájdalmakat nevezték meg a fertőzés legjellemzőbb tünetének. Azok között, akik átestek a fertőzésen, gyakran említett tünet volt a légzésnehézség és a hasmenés. Körükben valamelyest gyakoribb – 54,4 százalék – volt a krónikus betegségek előfordulása az átlagpopulációra jellemző 41,5 százalékhoz képest. 

• Összefüggés egyéb betegségekkel - Tendenciózusan gyakoribb a fertőzés egyes társbetegségek esetén, például magas vérnyomás, szívbetegség, krónikus tüdő-, máj- és vesebetegség.
• Összefüggés a dohányzással és az elhízással - A kutatók nem találtak releváns összefüggést a dohányzást vagy a túlsúlyt vizsgálva. Ezek a faktorok nem növelték meg a fertőzés esélyét.
• Férfiak és nők - A vizsgálaton résztvevők 53,6 százaléka nő, 46,4 százaléka férfi volt. Érdemi nemi különbségek nem voltak érzékelhetők a pozitív teszteredményt kapók között. 
• Korosztályok - Globálisan egyértelműen az idősebb korosztályt érintette a fertőzés, de a kor szerinti eloszlásban több érdekesség van. Míg Kelet-Magyarországon jellemzőbben az idősebb korosztály volt érintett a fertőzésben, Nyugat-Magyarországon épp ellenkezőleg, a fiatalabbak. Ezt Lengyel Csaba, a Szegedi Tudományegyetem Klinikai Központjának elnöke azzal magyarázta, hogy a határon átnyúló mobilitásnak köszönhetően a központi és dunántúli régióban a fiatalok voltak többségben az átfertőzöttek között. Mindez arra is utal, hogy Kelet-Magyarországra inkább behurcolták a vírust.
• A tinédzsereket is elérte a fertőzés - Három korcsoportban volt a legmagasabb a fertőzésen már átesettek aránya: a 80 évnél idősebbek körében, az 50-59 éves korosztályban, és érdekes módon a 14-19 évesek között, akik feltehetően tünetmentesen vagy enyhe panaszokkal vészelték át a fertőzést.
• Munkába járás - Tendenciaszerű összefüggés volt, azaz több ember fertőződött meg azok közül, akik gyakran jártak munkába, karanténra kötelezett vagy ismerten fertőzött emberrel kerültek kontaktusba (például kórházi-idősotthoni dolgozók), és akik március 1. után még külföldre utaztak.

Romániában már a második hullám van 

Az országos vizsgálatot a tervek szerint még két alkalommal megismétlik. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora erről azt mondta: ennek csak akkor lesz értelme, ha mutatkoznak jelei egy második fertőzés hullámnak.

Merkely elmondása szerint a vírus terjedésének nem kedvez, ha tartósan 25 fok fölött van a hőmérséklet. Elképzelhető, hogy a nyáron lesznek kisebb helyi fertőzési gócok, az esetszámok viszont szeptemberben-októberben ismét megemelkedhetnek, amikor megnyitnak az iskolák. Merkely szerint érdemes odafigyelni arra is, hogy ne érkezzen külföldről egy újabb fertőzési hullám. A környező országokban nem mindenhol csengett le a járvány: Romániában vagy Ukrajnában, illetve a távolabbi Bulgáriában vagy Albániában szabályos második hullámot mutatnak a statisztikák, ezekben az országokban ismét emelkedett az új fertőzések száma. 

Merkely Béla és Szabó Attila, a Semmelweis Egyetem klinikai központjának elnöke a nyárra azt tanácsolta: a légkondicionálóval hűtött helyiségekben, irodákban vagy akár a tömegközlekedésben érdemes elkerülni a nagyobb tumultust, de figyelni lehet arra is, hogy a helyiségeket ne hűtsék 25 fok alá, ez ugyanis kedvezhet a vírus terjedésének.    

(Borítókép: Mag Kornélia, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese ismerteti a H-UNCOVER májusi vizsgálatának eredményeit a Semmelweis Egyetemen rendezett sajtótájékoztatón 2020. július 1-én. Fotó: Rostás Bianka/Index)