Aki nem tartja be a védőtávolságot egy rendezvényen, azt a szervezők eltávolíthatják

2020.05.28. 12:41 Módosítva: 2020.05.28. 13:26

Péntektől már szabadtéri rendezvényeket is lehet tartani Magyarországon. A szervezőknek nem feladatuk, hogy az érkezők fertőzöttségét, egészségi állapotát ellenőrizzék, de aki nem tartja be a megfelelő távolságot a többiektől, azt eltávolíthatják a rendezvényről – mondta Kiss Róbert, az operatív törzs ügyeleti központjának vezetője. A védelmi intézkedések betartása és betartatása a szervező felelőssége. 

A hatóságok azt kérik: csak egészséges emberek látogassák a rendezvényeket.

A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendeletek szerint május 29-től nemcsak a vendéglátóhelyek belső, zárt részei nyílhatnak meg (a dolgozóknak kötelező lesz szájmaszkot viselni), de péntektől szabadtéri rendezvényeket is lehet tartani. 

Megnyílhatnak a stadionok, uszodák, szabadtéri színpadok, szabadtéri mozik, és ide tartozik a cirkuszsátor is. Ezeken a rendezvényeken a nézők – a páholyok kivételével – csak minden negyedik ülőhelyet foglalhatják el. Két néző között három ülőhelyet üresen kell hagyni, és a közvetlenül egymás mögötti ülőhelyekre nem szabad ülni. Az egymás mellett és a különböző sorokban ülők között pedig lehetőség szerint legalább 1,5 méteres távolságot kell biztosítani. 

Zenés, táncos rendezvényeket viszont továbbra sem lehet tartani, és „ tilos tartózkodni a nem zárt helyen tartott, zenés, táncos rendezvény helyszínén. Így például fesztiválokon, könnyűzenei koncerteken, táncházban, táncklubban, diszkóban, rockklubban.”   

Csak egészséges emberek látogassák a szabadtéri rendezvényeket - az operatív törzs május 28-i tájékoztatója

A hidroxi-klorokint már nem használják Magyarországon

Szerdáról csütörtökre 23 új koronavírus-fertőzöttet azonosítottak Magyarországon. Az aktív fertőzöttek száma 1311-re csökkent, 404 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 24-en vannak lélegeztetőgépen. Elhunyt újabb 4 krónikus beteg, ezzel 509-re emelkedett az elhunytak száma. Magyarországon március eleje óta 3816 embernél igazolták a fertőzést, 1996-an már meggyógyultak.   

Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője az Index kérdésére azt mondta: korábban sikerrel kezeltek betegeket Magyarországon hidroxi-klorokinnal, amely szer tesztelését mostanra a WHO leállította, és elég sok tudományos kritika is érte már. Szlávik azt mondta: a járvány elején csak a kínai tapasztalatokra tudtak támaszkodni, ezért alkalmazták a betegek érdekében a szert. Ismerték a készítmény mellékhatását az idős és szívbeteg emberekre, de ezt mindössze egyetlen páciensnél észlelték. Mostanra változtattak a terápiás protokollon, és a szerrel már nem kezdenek kezelni koronavírusos betegeket Magyarországon. 

op04

Az időseknél máshogy jelentkeztek a tünetek

Szlávik azt mondta, ugyan még nem ismertek az orvosi egyetemek országos felmérésének eredményei, de feltételezhető, hogy több tízezer ember eshetett át tünetmentesen a fertőzésen Magyarországon. Ők nem fordultak orvoshoz, nem tesztelték őket, torokfájással, köhögéssel, enyhe hőemelkedéssel eshettek át a betegségen.

A Covid-19 betegség az ismert esetek 80 százalékában is enyhe tüneteket produkált. Végül több mint ezer ember került kórházba száraz köhögés, láz, az ízlés és a szaglás elvesztése vagy izom- és ízületi fájdalmak miatt. A vírus az idős emberekre jelentett leginkább veszélyt, náluk különbözött a betegség lefolyása: az immungyengeség miatt ők kevésbé voltak lázasak, inkább az elesettség, apátia, fogyás volt jellemző rájuk.

Több mint 200 esetben szorultak betegek intenzív osztályos kezelésre légzési elégtelenség miatt, őket altatásban, lélegeztetőgépeken tartották. A betegség sok esetben nagyon hosszú lefolyású. Van olyan beteg, aki már négy hete lélegeztetőgépen van. A súlyos eseteket plazmaterápiával vagy biológiai terápiával kezelik.

Az újrafertőződés még nem bizonyított

Több mint 500 beteg halt meg Magyarországon, mondta Szlávik. A tapasztalatok szerint a vírus nemcsak a tüdőt támadja meg, több esetben apró vérrögök keletkeztek, amelyek agyvérzést okoztak, a fertőzés megtámadta a szívet és a vesét is. A gyermekeknél enyhék a tünetek, ennek egyik organikus magyarázata az, hogy a gyermekek orrában kevesebb olyan receptor van, amelyet a vírus meg tud támadni. Ettől függetlenül a gyermekek is tovább tudják adni a fertőzést.

Az Inforádió azt kérdezte: biztosan védettséget szerez-e a vírus ellen az, aki már átesett a fertőzésen. Szlávik János erre azt mondta: aki átesett a fertőzésen, az hosszú hetekre, hónapokra védettséget szerez. Mivel nem telt el még annyi idő, azt biztosan nem lehet állítani, hogy a védettség évekre vagy akár egész életre szól. Az újrafertőzöttségről szóló hírek esetén nem mindig új fertőzésről volt szó, jegyezte meg, hanem arról, hogy az eredeti betegség még nem ért véget, a gyógyulás nagyon hosszú volt. 

Szlávik azt mondta: a halálozási arány Magyarországon hasonló mértékű a környező országokéhoz képest.

Az, hogy ennyi ember halt meg, nem azt jelenti, hogy nem kaptak megfelelő egészségügyi ellátást. 

Az Index még ezeket a kérdéseket küldte el az operatív törzsnek: 

  • Milyen esetben javasolná az országos tisztifőorvos az úgynevezett egészségügyi válsághelyzet kihirdetését? Konkrétan mit jelent a "nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet", illetve "az emberek életét, testi épségét, vagy az egészségügyi ellátást veszélyeztető körülmény"? Milyen megbetegedések, milyen esetszám esetén jelenthetnek ilyen helyzetet? A koronavírus magyarországi megjelenésének (március 4.) napján már fennálltak volna ezek a feltételek?
  • Miben különbözne az országos tisztifőorvos új, javaslattételi jogköre attól, az egészségügyi törvényben foglalt jogkörtől, amely a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedések érdekében normatív határozat meghozatalára lehetőséget ad, és amellyel Müller Cecília március 26-án már egyszer élt is?
  • Miközben szabadtéri sportesemények már látogathatóak, javasolja-e az operatív törzs a kormánynak, hogy – akár feltételekkel – újra nyithassanak a kollégiumok a felsőoktatásban, de legalábbis fogadhassák azokat a diákokat, akiknek a vizsgaidőszak gyakorlatilag kivitelezhetetlen közlekedési terhekkel jár kollégiumi elhelyezés nélkül?
  • Magyarországon élő szlovák állampolgárok is átmehetnek úgy Szlovákiába 48 órára, hogy utána gond nélkül visszatérhetnek Magyarországra, ahol életvitelszerűen élnek?