Orbán: Készen állok visszaadni a különhatalmat még ebben a hónapban

2020.05.15. 12:42 Módosítva: 2020.05.15. 13:54

Orbán Viktor Belgrádban tárgyalt, majd közös sajtótájékoztatót tartott Aleksandar Vučić-csal a szerb elnök főtitkárságának épületében, az eseményt a Pannont RTV közvetítette. Az eseményen a szerb sajtó az Európai Unió magyar különleges jogrendet illető kritikáját firtató kérdésére Orbán elmondta, hogy a magyar védekezés a különleges jogrend miatt volt sikeres,

és szerinte már a hónap végéig visszaadhatja a különhatalmat.

A miniszterelnök péntek reggel a közrádiónak adott interjúban még nem beszélt a rendeleti kormányzás közeli befejezéséről.

A magyar miniszterelnök szerint illene mindenkinek bocsánatot kérnie, aki kételkedett abban, hogy a magyar kormány jóhiszeműen nyúlt a különleges jogrendhez.

  • Mikor lehet vége a rendeleti kormányzásnak?
  • Kivel, miről tárgyalt Belgrádban a magyar miniszterelnök?
  • Ha Orbán Viktor tegnap a járványügyi védekezésre hivatkozva nem tudott Brüsszelbe utazni, ma hogy került mégis Szerbiába?

A kormánynak rendkívüli és időkorlát nélküli felhatalmazást adó koronavírus-törvény komoly ellenállásba ütközött. A hazai ellenzék még azt sem volt hajlandó megszavazni, hogy a tervezetet gyorsított eljárásban tárgyalja a parlament. Az európai uniós országok vezetői közösen tiltakoztak, az Európai Néppártban ismét felmerült, hogy ki kellene zárni a Fideszt; a törvénnyel intenzíven foglalkozott a nyugat-európai és az amerikai sajtó is.

A kritikákra válaszul a kormánytagok – elsősorban Szijjártó Péter külügyminiszter – rendszeresen azzal vágtak vissza, hogy egyrészt fake news, másrészt egy globális világjárvány közepén hogyan van arra idejük a külföldi politikusoknak, hogy egy magyar törvénnyel foglalkozzanak.

Az elmúlt két hónapban az európai politika rengeteg szereplője aggodalmát fejezte ki a magyar koronavírus-törvénnyel kapcsolatban. Többek között az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen mondta, hogy kifejezetten aggódik a magyarországi helyzet miatt. Ehhez csatlakozott Didiers Reynders igazságügyi biztos is, aki arról beszélt, hogy a magyar jogszabályok „különös aggodalmakat” vetnek fel, mert más országokhoz képest szélesebb hatásköröket biztosítanak a kormánynak és nincs egyértelmű időbeli behatárolása.

Az Európai Parlament áprilisban egy állásfoglást fogadott el arról, hogy az európai értékekkel teljes mértékben összeegyeztethetetlennek tartja a magyar kormány azon lépéseit, hogy a magyarországi veszélyhelyzetet időkorlát nélkül hosszabbította meg, határozatlan időre rendeletekkel kormányoz, és meggyengítette a magyar Országgyűlés rendkívüli felügyeleti hatáskörét. A képviselők a transznemű és interszexuális személyek jogai elleni magyarországi lépéseket is elítélték.

Brüsszelbe nem, Belgrádba igen

A belgrádi találkozó másik  érdekessége, hogy az EP csütörtökre meghívta Orbánt Brüsszelbe, hogy vegyen részt a magyar koronavírus-törvényről és a jogállamiság helyzetéről szóló vitán. 

Orbán Viktor azzal utasította vissza a részvételt, hogy minden energiáját a járvány elleni védekezés köti le,

ezért a vitában Varga Judit igazságügyért és európai uniós ügyekért felelős miniszter venne részt, és arra kérte levélben Sassolit, hogy biztosítsa a felszólalást Vargának. Az EP elnöke, David Sassoli azonban ragaszkodott az intézmény bevett gyakorlatához, miszerint a plenáris ülésen csak állam- és kormányfők kaphatnak szót (miniszter vagy államtitkár csak az EU Tanácsának soros elnökségének képviseletében vehet részt a vitában). Erre Varga azzal turnézta körbe a kormánybarát sajtót, hogy az unió cenzúrázza Magyarországot, és anélkül ítélkezik, hogy meghallgatta volna a véleményünket.

Az útról megkérdeztük Havasi Bertalan Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkárt, hogy megtudjuk, miért tudott elmenni Belgrádba Orbán Viktor, de Brüsszelbe nem. Amint megjön a válasz, frissítjük a cikket.