Orbán: Készen állok visszaadni a különhatalmat még ebben a hónapban
További Belföld cikkek
Orbán Viktor Belgrádban tárgyalt, majd közös sajtótájékoztatót tartott Aleksandar Vučić-csal a szerb elnök főtitkárságának épületében, az eseményt a Pannont RTV közvetítette. Az eseményen a szerb sajtó az Európai Unió magyar különleges jogrendet illető kritikáját firtató kérdésére Orbán elmondta, hogy a magyar védekezés a különleges jogrend miatt volt sikeres,
és szerinte már a hónap végéig visszaadhatja a különhatalmat.
A miniszterelnök péntek reggel a közrádiónak adott interjúban még nem beszélt a rendeleti kormányzás közeli befejezéséről.
A magyar miniszterelnök szerint illene mindenkinek bocsánatot kérnie, aki kételkedett abban, hogy a magyar kormány jóhiszeműen nyúlt a különleges jogrendhez.
- Mikor lehet vége a rendeleti kormányzásnak?
- Kivel, miről tárgyalt Belgrádban a magyar miniszterelnök?
- Ha Orbán Viktor tegnap a járványügyi védekezésre hivatkozva nem tudott Brüsszelbe utazni, ma hogy került mégis Szerbiába?
Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik, És vannak, akik az Indexet olvassák.
Támogass te is!A kormánynak rendkívüli és időkorlát nélküli felhatalmazást adó koronavírus-törvény komoly ellenállásba ütközött. A hazai ellenzék még azt sem volt hajlandó megszavazni, hogy a tervezetet gyorsított eljárásban tárgyalja a parlament. Az európai uniós országok vezetői közösen tiltakoztak, az Európai Néppártban ismét felmerült, hogy ki kellene zárni a Fideszt; a törvénnyel intenzíven foglalkozott a nyugat-európai és az amerikai sajtó is.
A kritikákra válaszul a kormánytagok – elsősorban Szijjártó Péter külügyminiszter – rendszeresen azzal vágtak vissza, hogy egyrészt fake news, másrészt egy globális világjárvány közepén hogyan van arra idejük a külföldi politikusoknak, hogy egy magyar törvénnyel foglalkozzanak.
Az elmúlt két hónapban az európai politika rengeteg szereplője aggodalmát fejezte ki a magyar koronavírus-törvénnyel kapcsolatban. Többek között az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen mondta, hogy kifejezetten aggódik a magyarországi helyzet miatt. Ehhez csatlakozott Didiers Reynders igazságügyi biztos is, aki arról beszélt, hogy a magyar jogszabályok „különös aggodalmakat” vetnek fel, mert más országokhoz képest szélesebb hatásköröket biztosítanak a kormánynak és nincs egyértelmű időbeli behatárolása.
Az Európai Parlament áprilisban egy állásfoglást fogadott el arról, hogy az európai értékekkel teljes mértékben összeegyeztethetetlennek tartja a magyar kormány azon lépéseit, hogy a magyarországi veszélyhelyzetet időkorlát nélkül hosszabbította meg, határozatlan időre rendeletekkel kormányoz, és meggyengítette a magyar Országgyűlés rendkívüli felügyeleti hatáskörét. A képviselők a transznemű és interszexuális személyek jogai elleni magyarországi lépéseket is elítélték.
Brüsszelbe nem, Belgrádba igen
A belgrádi találkozó másik érdekessége, hogy az EP csütörtökre meghívta Orbánt Brüsszelbe, hogy vegyen részt a magyar koronavírus-törvényről és a jogállamiság helyzetéről szóló vitán.
Orbán Viktor azzal utasította vissza a részvételt, hogy minden energiáját a járvány elleni védekezés köti le,
ezért a vitában Varga Judit igazságügyért és európai uniós ügyekért felelős miniszter venne részt, és arra kérte levélben Sassolit, hogy biztosítsa a felszólalást Vargának. Az EP elnöke, David Sassoli azonban ragaszkodott az intézmény bevett gyakorlatához, miszerint a plenáris ülésen csak állam- és kormányfők kaphatnak szót (miniszter vagy államtitkár csak az EU Tanácsának soros elnökségének képviseletében vehet részt a vitában). Erre Varga azzal turnézta körbe a kormánybarát sajtót, hogy az unió cenzúrázza Magyarországot, és anélkül ítélkezik, hogy meghallgatta volna a véleményünket.
Az útról megkérdeztük Havasi Bertalan Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkárt, hogy megtudjuk, miért tudott elmenni Belgrádba Orbán Viktor, de Brüsszelbe nem. Amint megjön a válasz, frissítjük a cikket.