Kirobbanhat a vita a Galvani hídról

78668093 2580511902017900 6565469549070647296 o
2019.12.12. 10:22
Nagy vita várható a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa csütörtöki ülésén arról, mi legyen Budapest következő hídja: a csepeli északi szigetcsúcsnál áthaladó Galvani híd, vagy délebbre a budafoki, csepeli és pesterzsébeti városközpontok magasságában építendő Albertfalvai híd. Vitézy Dávid, a BKK korábbi vezérigazgatója a közösségi oldalán ma reggel közzétett bejegyzéssel megnyitotta a szópárbajt.

Az, hogy eltérnek az álláspontok, már Fürjes Balázs kormánybiztos napokban adott nyilatkozatából kiderült, amikor azt mondta: azt hallotta, igaz, nem megerősített forrásokból, hogy a főváros új vezetése le akarja fújni a Galvani híd építését, és a délebbi, Albertfalvai híd építését részesítené előnyben. Az új városvezetés válasza szerint lefújásról szó sincs, de meghallgatják és komolyan veszi azokat a szakmai érveket, amelyek az albertfalvai híd építését megalapozottabbnak tartják a Galvani hídnál, döntés még nem született.

Vitézy a Facebookon tett közzé egy posztot. Szerinte két döntő érv van a Galvani híd elsősége mellett: a rozsdaövezeti városfejlesztési potenciál kiaknázása és az átfogó belvárosi forgalomcsillapítás lehetősége.

Véleménye szerint a Galvani híd jelentős városfejlesztési potenciált képes felszabadítani olyan ma elhagyatott, a belvároshoz közeli helyszíneken, mint a Budafoki út menti volt ipari területek, Észak-Csepel egy része vagy a Soroksári-Duna-ág menti pesti rozsdaövezet és vasúti területek.

Mint írja, ezekben a rozsdazónákban, felhagyott ipari és vasúti területeken viszonylag könnyen lehet vonzó, közintézményekkel, szolgáltatásokkal és jó közlekedéssel ellátott, a városi életformához illő lakókörnyezetet teremteni, ami alternatívája lehet az agglomerációba való kiköltözésnek – az autózásra épülő, a város életére és a környezetünkre is káros szuburbanizációnak. Ezért is fókuszál a legtöbb állami nagyberuházás a ferencvárosi Atlétikai Sportcsarnoktól és a Ráckevei-Duna-ág menti új Diákvárostól a kőbányai Opera Eiffel Műhelyházon át a Közlekedési Múzeumig éppen erre a zónára.

A Galvani híd és az új körút Dél-Budapestnek pontosan ezt a sávját szelné át, Kelenföldtől Észak-Csepelen át egészen az Üllői útig. Alapvető elvárás, hogy az új körút ne autópálya, hanem városias főút legyen fasorokkal, szintbeli csomópontokkal, kerékpáros infrastruktúrával. És ami épp ilyen fontos: végig villamospályával, mely összekapcsolja a dél-budai villamosvonalakat, a megújítás előtt álló HÉV-eket és az M3-as metrót a fejlesztési területekkel, teszi hozzá Vitézy.

A BKK volt vezérigazgatója szerint az Albertfalvai híd városfejlesztő hatása gyengébb lenne, hiszen jórészt elkerülné ezeket a rozsdaövezeteket, csupán a külső kerületek meglévő központjait tudná összekapcsolni. Továbbá azzal érvel, hogy az új Galvani híd minimum 37 ezer, de kísérő intézkedésekkel akár 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. Bár a híd nélkül is lehetne rengeteg dolgot tenni, az új híd új lehetőségeket nyit meg a belváros forgalmának csillapítására, a pesti rakpart szerepének újragondolásától akár a Rákóczi út megújításáig.

Az Albertfalvai híd ellenben szerinte az elhelyezkedése miatt elsősorban a Budapestet igen távolról kerülő, de épp itt, a déli Duna-hídnál éppen most 2x3 sávosra bővülő M0-s körgyűrűről vonzana be tranzitforgalmat a városba, és így a ma a körgyűrűt használók eggyel rövidebb útvonalon kerülhetnék el a pesti belvárost.

De mit mondanak az ellenzők?

Mint arról beszámoltunk, azóta, hogy kiderült, hogy az állam (eredetileg az olimpiai tervek miatt) a Galvani hidat építené meg a budapesti városrendezési tervekben évtizedek óta előnyben részesített Albertfalvai híd helyett, végig kritikus hangok kísérték a terveket. Az ellenzők nagyon leegyszerűsítve pont azzal érvelnek, mint Vitézy, csak fordítva: a Galvani híd jelenleg üres (igaz fejlesztendő vagy fejlesztés alatt álló) területeket kötne össze, az Albertfalvai híd pedig több tízezres lakosságszámú déli kerületközpontokat. Azaz a kérdés úgy vetődik fel, hogy nagyjából üres területeknek épüljön híd, vagy sűrűn lakott városközpontoknak.

Emellett véleményük szerint nem a Galvani híd miatt indulnak el majd a fejlesztések, hanem pont a tervezett fejlesztések miatt akarja a Galvani hidat a kormány: az óriás lágymányosi lakónegyed már épül, és híd nélkül nehezebb lenne elérni az atlétikai centrumot és a Ráckevei-Duna-ág menti új Diákvárost, a többi tervezett állami nagyberuházást.

Az ellenzők továbbá azt mondják, hogy a Galvani híd levezető úthálózata tovább torzítaná a város körútjainak szerkezetét, és olyan helyekre vinné a forgalmat, ahol már amúgy is nagy, például Budán az Andor utcába. A pesti hálózat kialakításáról, a kispesti kiserdő érintettségéről pedig még élesebb viták folynak, annyira, hogy az előkészítést két éve le is kellett állítani.

Az Albertfalvai híd levezető hálózata a külső kerületeket ívben összekötő Munkás körút lenne, aminek építésébe a kilencvenes évek óta bele akar vágni a főváros, de pénz hiányában eddig nem sikerült rászánnia magát. Ennek a hídnak a belvárost tehermentesítő hatásáról, az áthaladó autók számáról még nem készültek pontos számítások.

(Borítókép: Vitézy Dávid facebook)