Nekik a 90 százalék alatti eredmény már szinte bukás

2019.10.21. 11:53 Módosítva: 2019.10.21. 12:05

Vannak olyan polgármesterek, akik a településükön voksolók több mint 90 százalékát meg tudták győzni és ezzel elsöprő győzelmet arattak ellenfeleik felett. Nagyon aprócska falvakban talán kevésbé meglepő, ha ilyen aránnyal nyer valaki, de néhány ezer lakost számláló településeken, sőt kisebb városokban is akadtak ilyen eredmények. Meg is kérdeztük Ballószög, Csenger, Kiskunfélegyháza, Tornyospálca és Zalakomár polgármestereit, hogyan kell 90 százalék feletti eredményt elérni.

Ha megnézzük a közös pontokat az Indexnek nyilatkozó, nagyon nyerő polgármesterek beszámolóiban, a siker receptje egyszerűnek tűnik:

  • Kell egy olyan polgármester, aki legalább egy ciklus óta eredményesen vezeti az adott települést.
  • Nem a kampányidőszak dönt.
  • A falvakban nem a pártok támogatását kell megszerezni, a városokban is érdemes a helyi ügyekre koncentrálni az országos politika helyett.
  • Inkább az kell, hogy a szavazók ismerjék és lássák munka közben a polgármesterüket.
  • Megéri közösséget építeni.
  • Az se árt, ha kihívók nem komolyan vehető polgármesterjelöltek. (Például azért, mert komolyan vehető jelöltek eleve el nem akarnak elindulni a regnáló vezető ellen.)

Félegyháza nagyon folytatná

A nagyjából harmincezres Bács-Kiskun megyei városban, Kiskunfélegyházán a szavazásra jogosultak valamivel több mint harmada voksolt vasárnap. Így is figyelemre méltó, hogy a szavazók több mint kilencven százaléka, 9626 fő adta le a voksát Csányi Józsefre, a Nemzeti Fórum Fidesz által támogatott jelöltjére. 

Csányi József (jobbra) egy kampányeseményen
Csányi József (jobbra) egy kampányeseményen
Fotó: Csányi József legyen Félegyháza polgármestere / Facebook

Ebben a városban öt évvel korábban komoly fideszes belharc dúlt. Az előző önkormányzati választáskor a körzet országgyűlési képviselője, Lezsák Sándor a nem állt be a fideszes polgármester mögé. Inkább a saját szervezete színeiben elindította Csányit Józsefet és egy sor, a helyi Fideszből kizárt képviselőjelöltet. A Fidesz 2014-ben végül csúnyán leszerepelt Kiskunfélegyházán: a legtöbb jelöltjük kikapott a Lezsák-féle Nemzeti Fórum jelöltjeivel szemben. Csányi József akkor a szavazatok 55 százalékát megszerezve került a város élére.  

A kiskunfélegyházi polgármestert idén már a Fidesz-KDNP is támogatta. Csányi ennek ellenére azt mondta, fel sem merült, hogy fideszes színekben mérettesse meg magát. 

Egyáltalán nem tartottam attól, hogy a jobboldalon másik induló is lenne mellettem, hiszen Kiskunfélegyházán az elmúlt években kialakult egy erős és összetartó közösség.

- mondta az Indexnek Csányi, aki ezúttal a „Folytassuk Félegyháza” szlogennel kampányolt. Az előző ciklusról azt mondta, azért is tudott sikeres lenni, mert Lezsákon kívül Kerényi Jánossal, a Fidesz regionális pártigazgatójával is jó kapcsolatot ápolt.

A nagyarányú győzelmét Csányi két dologgal magyarázta:

Az egyik, hogy mi mindig, mindig esetben az „asztal felett játszunk”. Őszinték voltunk a képviselőkkel, a városlakókkal és a munkatársainkkal is egymás között. A másik fő oka pedig az, hogy ez a város öt évig nem a pártpolitikáról, hanem a helyi ügyekről szólt és ez egységbe kovácsolta a várost.

Egy polgármester a világ végén, aki nem a modorával nyert

Lukácsi Attilát vasárnap a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található Tornyospálcán 92 százalékos többséggel választották újra polgármesterré a helyiek. Az Indexnek arról beszélt, hogy 13 éve ő a polgármester, sokat dolgozik, és úgy látja, nem a kampányán múlt a sikere, hanem az előző évek munkáján és eredményein.

Lukácsi büszke például az általa vezetett, 2700 fős Tornyospálca iparosítására, mert szerinte fontos, hogy "itt vidéken, a világ végén" ne csak mezőgazdaságból éljen a falu. Tornyospálcán van egy már működő fémfeldolgozó és most épül egy gyümölcsfeldolgozó is. Itt van ugyanis az ország legnagyobb almatermő területe, ezzel sikerült a településre befektetőket csalogatni, magyarázza a polgármester.

"Én írom a pályázatokat, van amiben én vagyok a projektmenedzsment is. De nemcsak az irodában dolgozom, ha kell traktorba ülök, ha kell markológépbe" - mesélte Lukácsi.

Nem a klasszikus polgármesteri dolgokat csinálom, talán ezt értékelhetik a tornyospálcaiak, mert amúgy nem vagyok túl kedves ember. Nem a sima modorom miatt szavaznak rám és pártok sem állnak mögöttem.

Lukács Attila, Tornyospálca polgármestere 2010-ben
Lukács Attila, Tornyospálca polgármestere 2010-ben
Fotó: Index

Tornyospálca polgármestere szerint ilyen kis településen nem a pártállás alapján választanak vezetőt az emberek. Úgy emlékszik, az előző választások előtt a Jobbik ugyan előírta a helyi szervezetének, hogy indítaniuk kell egy polgármester-jelöltet. De azt mondja:

A helyi Jobbikosok akkor inkább kiléptek a Jobbikból, mint hogy induljanak ellenem. 

A falvakban nem a pártállás számít

A tornyospálcai polgármesterhez hasonlóan két másik település, a 3600 lakosú Bács-Kiskun megyei Ballószög és a 2800 fős Zalai Zalakomár vezetője sem az első polgármesteri ciklusát kezdi meg a nagyarányú győzelmét követően. A Ballószögön 97 százalékos többséggel megválasztott Somogyi Lajosnak és a Zalakomárban a voksok 93 százalékát megszerző Csárdi Tamásnak a története is sokban hasonlít a fentiekhez. 

Egy jó polgármester nem az utolsó pillanatban kezd el utakat építeni, meg átadásokat csinálni. Szerintem a folyamatos munka az, ami meghozza a gyümölcsét. Én fölveszem a munkásruhát, beindítom a láncfűrészt és kimegyek a közmunkásaimmal fát vágni. Ha kell, télen beülök a traktorba és havat húzok. Ha meg arra van szükség, akkor öltönyben megyek a minisztériumba tárgyalni.

- mondta Somogyi Lajos. 

71891828 2506656546066625 6075850900893597696 n
Fotó: Lajos Somogyi / Facebook

Hasonló tapasztalata volt Csárdi Tamásnak is. Zalakomár polgármestere szerint egyértelmű, hogy az általa elvégzett munkát díjazzák a szavazói, hiszen nem támogatta őt sem pár, sem más szervezet. Azt mondta, ez amúgy sem jellemző a hasonló léptékű településeken.

Hiába akadnak kihívók

Két fontos titka van egy sikeres polgármesteri kampányának, állítja Forján Zsolt, aki a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Csenger városában aratott 94 százalékos győzelmet: egyrészt szeretni kell az embereket, másrészt, ha megkapja a lehetőséget, akkor élni is kell vele. Forján szerint polgármesterjelöltként akkor lehet ilyen kiugró eredményt elérni a választáson, ha az emberek azt látják, fejlődik a településük és a polgármester értük dolgozik.

Az eddig bemutatott vezetőkhöz hasonlóan a csengeri polgármester sem az első ciklusára készült, ő 2010 óta vezeti a várost. Az Indexnek újraválasztása kapcsán Forján is arról beszélt: hogy szolgálatként tekint a munkájára; hétvégén is elérik a csengeriek, és megoldást találnak a problémáikra; miközben a város lakói látják a település fejlődését. Például azt, hogy lett bölcsődéje és saját járóbeteg ellátó központja is Csengernek, így sok vizsgálat is elérhető ma már Csengerben, amiért korábban a környező nagyobb városokba kellett menni.

Orbán Viktor miniszterelnük adta át a csengeri járási tanuszodát 2017-ben Forján Zsolttal
Orbán Viktor miniszterelnük adta át a csengeri járási tanuszodát 2017-ben Forján Zsolttal
Fotó: Forján Zsolt / Facebook

Interjún kívül több, az Index által megkeresett, nagyarányú győzelmet elkönyvelhető polgármester is egyértelműen utalt arra:

a 90 százalék feletti támogatottságukban szerepet játszott az is, hogy az ellenfeleik nem voltak valódi vetélytársaik.

Igaz, a kompetens ellenfelek hiányát sokszor annak tudták be, hogy az általuk vezetett település az eredményes munkájuk miatt egyértelműen mögöttük áll, ezért senki nem szívesen indulna ellenük a polgármesteri pozícióért.

A csengeri Forján Zsolt viszont arról beszélt, mindig akadtak igazi kihívói. Pedig ő már az előző választáson is elsöprő győzelmet aratott: 2014-ben is a szavazatok több mint a 91 százalékát meg tudta szerezni.