A városi egyre inkább ellenzékit jelent
További Belföld cikkek
A 2019-es önkormányzati választások bár még mindig fideszes többséget hoztak, sőt a megyei közgyűlésekben erősödött is a kormánypárt, nagy ünneplésre mégsem lehet okuk: nemcsak Budapestet bukták el, hanem jelentős vidéki városokat is, köztük tíz megyei jogú várost. Bár még mindig a Fidesz a legnépszerűbb párt Magyarországon, egyre látványosabb, ahogy teret veszít a városi szavazók körében, és kezd visszaszorulni kistelepülésekre, falvakba.
Az eredmény intő jel lehet Orbánéknak: az ellenzék stratégiailag fontos pozíciókat szerzett, ahonnan képes lehet tovább építkezni a következő években.
Hogy melyik párt mennyire népszerű vidéken, azt leginkább két adat mutatja. Egyrészt a megyei közgyűlések összetétele, másrészt a megyei jogú városok képviselő-testületeinek összetétele. A két adat leginkább együtt értelmezhető, a megyei közgyűlés ugyanis nem az egész megye preferenciáit mutatja, csak a nem megyei jogú városban élők szavazatai számítanak bele. Jó példa erre a 400 ezer fős Csongrád megye, ahol durván a lakosság fele megyei jogú városban, Szegeden és Hódmezővásárhelyen él.
Két Fidesz látható az eredmények alapján:
egy vidéki kistelepülésen erősödő Fidesz és egy városokban gyengülő Fidesz.
A pártok támogatottsága korábban is eltért a településmérettől függően: Magyarországon a tapasztalat az utóbbi szavazásokon az volt, hogy a nagyobb városokban jellemzően jobban teljesítenek a baloldali pártok, míg a jobboldali pártok inkább a kisebb településeken erősek. Ez a tendencia most még tovább látszik erősödni, és ha így folytatódik, az ország lassan kettéválik: kistelepüléseken élő fideszesekre és egy a kormánypártot inkább elutasító városi rétegre.
Az, hogy a megyei közgyűlések térképe tiszta narancssárga, nem meglepetés, itt a konkrét személyek eleve kevésbé számítanak, mint a helyi polgármester kiválasztásánál, alapvetően a pártpreferencia dönt. A Fidesz a megyei közgyűlésekben még erősödni is tudott: míg 2014-ben 225 mandátumot szerzetek, ezúttal 244-et. Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom és Veszprém megyét kivéve mindegyik megyében erősödni tudott a párt a közgyűlésben.
- A legfideszesebb megyei közgyűlés a zalai, itt 12 fideszes képviselőre mindössze 3 ellenzéki jut, de Vas megyében is mindössze 4 ellenzéki áll szemben 12 kormánypárti képviselővel, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 18 fideszesre 7 ellenzéki jut.
- A második vonal Fejér megye, Győr-Moson-Sopron, Bács-Kiskun, ahol az ellenzékiek száma kevesebb mint a fele a fideszeseknek.
- Baranya, Tolna, Hajdú-Bihar és Nógrád és megyék esetében a megyei közgyűlésekben kétszer annyi a fideszes, mint az ellenzéki.
- A többi megyében kisebb a Fidesz dominanciája, de mindenhol többségben vannak a megyei közgyűlésen.
Ezek azok az adatok, amelyeket szívesen tesznek ki az ablakba, Szijjártó Péter külügyminiszter is ezt hozta fel, amikor az eredményről kérdeztük. Amiről értelemszerűen kevésbé beszélnek szívesen, hogy ezzel párhuzamosan a Fidesz gyengülését láttuk a legtöbb nagyvárosban.
Polgármesterválasztás nagyvárosainkban
győztes
vesztes
2014
2019
20%
40%
60%
80%
20%
40%
60%
80%
Békéscsaba
Debrecen
ellenzék
Fidesz
Dunaújváros
Eger
Érd
Győr
időközi választást
tartottak
Hódmezővásárhely
Kaposvár
Kecskemét
Miskolc
Ahol oldalt váltott a
város a korábbi
választás eredményehez
képest
Nagykanizsa
Nyíregyháza
Pécs
Salgótarján
Sopron
Szeged
Székesfehérvár
Szekszárd
Szolnok
Szombathely
Tatabánya
Veszprém
Zalaegerszeg
Ajka
Baja
időközi választást
tartottak
Balmazújváros
Cegléd
Dunakeszi
Esztergom
Hajdúszoboszló
Kalocsa
Keszthely
Komló
Mátészalka
Mosonmagyaróvár
Ózd
Pápa
Siófok
Szigetszentmiklós
Tata
Vác
Ellenzék alatt a legesélyesebb, nem a Fidesz által
állított vagy támogatott jelölt eredményét értjük.
20%
40%
60%
80%
Polgármesterválasztás
nagyvárosainkban
győztes
vesztes
2014
2019
Fidesz
ellenzék
20%
40%
60%
80%
Békéscsaba
Debrecen
Dunaújváros
Ahol oldalt váltott a
város a korábbi
választás eredményehez
képest
Eger
Érd
Győr
a 2018-ban időközi
választás volt
Hódmezőv.
Kaposvár
Kecskemét
Miskolc
Nagykanizsa
Nyíregyháza
Pécs
Salgótarján
Sopron
Szeged
Székesfehérv.
Szekszárd
Szolnok
Szombathely
Tatabánya
Veszprém
Zalaegerszeg
Ajka
Baja
a 2018-ban időközi
választás volt
Balmazújv.
Cegléd
Dunakeszi
Esztergom
Hajdúszo.
Kalocsa
Keszthely
Komló
Mátészalka
Mosonma.
Ózd
Pápa
Siófok
Szigetszentm.
Tata
Vác
20%
40%
60%
80%
Ellenzék alatt a legesélyesebb, nem a Fidesz által
állított vagy támogatott jelölt eredményét értjük.
Csongrádban például miközben a megyei közgyűlés fideszes többségű, a 20-ból 12 képviselő még mindig fideszes, az ellenzéki Márki-Zay Péter simán vitte Hódmezővásárhelyt, a szocialista Botka László pedig Szegedet.
De ellenzéki győzelem született Tatabányán, Érden, Salgótarjánban, Egerben, Miskolcon, Pécsett, Szombathelyen és Dunaújvárosban is. Vagyis összesen tíz megyei jogú városban győzött ellenzéki jelölt, szemben a 2014-es kettővel. Az ellenzék városi tarolását Karácsony Gergely budapesti győzelme tetőzte be, ráadásul rengeteg 10 ezer főnél nagyobb településen is jól teljesítettek. És még ott is látszik a Fidesz gyengülése, ahol végül mégis ők nyertek.
Orbán Viktor az eredményeket értékelő beszédében utalt rá, hogy a következő időszakban értelmezni fogják a látottakat, és levonják belőle a tanulságokat, de hogy eredményez-e mindez irányváltást, előkerülnek-e a városi réteg megnyerését célzó üzenetek, intézkedések, vagy az eddigi stratégiát viszik tovább, és inkább a vidéki, kisvárosi Magyarországot próbálják stabilan megtartani, egyelőre kérdéses. A magyar vidék és kistelepülések társadalmi szerkezetét és trendjeit figyelembe véve az idő kevésbé az utóbbi iránynak kedvez.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
