Az ellenzék sok helyen javított: segített az összefogás és Borkai Zsolt

Amennyiben a 2019-es önkormányzati választáson kifejezetten az ellenzék szereplését szeretnénk értékelni, akkor kijelenthető, hogy az ellenzék határozottan jobban szerepelt, mint öt évvel korábban, igaz, a „bázis” nagyon vérszegény volt. Nagyon leegyszerűsítve a mostani eredményeket:

• a fővárosban az ellenzék jól szerepelt;
• a megyei jogú városokban vegyesen, de itt is sokkal meggyőzőbben, mint öt éve;
• a kisebb településeken, illetve a megyei közgyűlésekben azonban továbbra is minden narancsszínű maradt, itt semmit nem lehetett tapasztalni a politikai eltolódásból.

A sikeres szereplés legerősebb jelképe természetesen a fővárosi főpolgármesteri poszt, Karácsony Gergely győzelme az általánosan javuló ellenzéki teljesítmény fő mutatója. A következő napokban jöhetnek majd a részletesebb elemzések, de úgy tűnik, hogy nem zavartak be a fővárosi versengésbe a Karácsony mögött álló erőket megosztó hangfelvételek, Berki Krisztián elindulása, ahogy Tarlóst az sem mentette meg, hogy ő legalább határozottan igyekezett elhatárolódni a Borkai Zsolt-féle városvezetői minőségtől.

A fővárosi ellenzéki siker elsősorban az összefogásról, de nem csak az összefogásról szól.  Magánál a főpolgármester-választásnál ez biztosan fontos volt, hiszen 2014-ben még nagyon megosztott volt a kihívók ereje Tarlós István ellenében, így a főpolgármester 50 százalék alatti támogatottsággal is magabiztosan nyert. De nem csak erről szól, hiszen tarlós István arányaiban is kevesebb voksot kapott.

Volt honnan javítani

Ha a főváros és a vidék többi pozícióját nézzük, természetesen érdemes azzal kezdeni, hogy az összehasonlítás alapjául szolgáló ellenzéki bázis nem volt túl erős, hiszen 2014-ben a Fidesz–KDNP kihívói a megyei jogú városok közül csak Békéscsabát, Salgótarjánt és Szegedet tudták behúzni, míg a fővárosi kerületek közül is csak hatot: a XIII., XIV., XV., XIX., XX. és a XXIII. kerületet.

A megyei közgyűléseket öt éve mindenhol a Fidesz dominálta, sok helyen a parlamenti arányoknak megfelelően, egyedül Borsod-Abaúj Zemplén, Csongrád és Somogy volt viszonylag kiegyenlített, de ott is kormánypárti többséggel.

Fővárosi földcsuszamlás

Budapesten végül a kerületeket tekintve, 14-9-re nyert az ellenzék, vagyis a fővárosban nagyon látványosan javított, és talán a Borkai-ügy nem kezelése elsősorban a budai és a belvárosi, több hírt fogyasztó, valóban konzervatívabb kerületekben hatott.

Ez akkor is fontos megállapításnak tűnik, ha valójában a győri Borkai Zsolt mellett a budaörsi Wittinghoff Tamás vagy a kispesti Gajda Péter könnyedén megtartotta posztját.

Gajda Péter

Fotó: Soós Lajos / MTI

Mégis a budai, hagyományosan konzervatív városrészekben nagyon látványos volt a váltás, egyes helyeken korábban még soha nem győzött nem jobboldali jelölt, de most Pokorni Zoltán XII. kerületi sikere mellett ellenzéki jelölt tudott nyerni az I., a II., a III. és a XI. kerületben. Ez alighanem a választás egyik legmeglepőbb tanulsága. 

Polgármesterválasztás a fővárosban

győztes

vesztes

2014

2019

20%

40%

60%

80%

20%

40%

60%

80%

I. kerület

II. kerület

Fidesz

ellenzék

III. kerület

IV. kerület

V. kerület

VI. kerület

Ahol oldalt váltott a

kerület a korábbi

választás eredményehez

képest

VII. kerület

VIII. kerület

IX. kerület

X. kerület

XI. kerület

XII. kerület

XIII. kerület

XIV. kerület

XV. kerület

XVI. kerület

XVII. kerület

XVIII. kerület

XIX. kerület

XX. kerület

XXI. kerület

XXII. kerület

XXIII. kerület

Ellenzék alatt a legesélyesebb, nem a Fidesz által

állított vagy támogatott jelölt eredményét értjük.

20%

40%

60%

80%

Polgármesterválasztás

a fővárosban

győztes

vesztes

2014

2019

Fidesz

ellenzék

20%

40%

60%

80%

I. kerület

II. kerület

III. kerület

IV. kerület

V. kerület

Ahol oldalt váltott a

kerület a korábbi

választás eredményehez

képest

VI. kerület

VII. kerület

VIII. kerület

IX. kerület

X. kerület

XI. kerület

XII. kerület

XIII. kerület

XIV. kerület

XV. kerület

XVI. kerület

XVII. kerület

XVIII. kerület

XIX. kerület

XX. kerület

XXI. kerület

XXII. kerület

XXIII. kerület

20%

40%

60%

80%

Ellenzék alatt a legesélyesebb, nem a Fidesz által

állított vagy támogatott jelölt eredményét értjük.

A Fidesz az „egy számjegyű” kerületek közül egyedül az V. kerületet tudta behúzni, pedig ez egy kifejezetten botrányos gazdálkodású kerület, de az ellenzék elkövette azt a hibát, hogy Tüttő Katalint indította Szentgyörgyvölgyi Péter ellenében, és pont az ő esetében magyarázni kellett, hogy nem fonódott össze a politika és volt társa, Leisztinger Tamás révén a milliárdos ingatlanbiznisz .

Sok váratlan befutó

A meglepőbb sikerek között említhető, hogy az örökös jobbos I. kerületben V. Naszályi Márta le tudta győzni Nagy Gábor Tamást,  a II. kerületben Őrsi Gergely Láng Zsoltot, míg a III.-ban Kiss László Bús Balázst.

Kevésbé volt meglepő, hogy XI. kerületben László Imre a Szent Imre Kórház korábbi igazgatója megverte Hoffmann Tamást.

A közeli kerületekben, így a VI.-ban a momentumos Soproni Tamás, majd a VII.-ben Niedermüller Péter győzelme magabiztos volt.

Fotó: Huszti István / Index

Újpesten, Józsefvárosban, Ferencvárosban is az ellenzék nyert, ez egy változó világban azért nem meglepő, ezek inkább szegényebb, régebbi fogalommal munkáskerületek. Mégis ,sorrendben Déri Tibor, Pikó András, illetve a kifejezetten magabiztosan nyerő Baranyi Krisztina sikere sem volt előre borítékolható.

A megyei jogú városokban is sok a váltás

Ha a megyei jogú városok összesítését megnézzük, a kormánypárt vezető aránya ugyan megmaradt, de immár nem 20-3, hanem csak 13-10 arányban. Vagyis, ez alapján az öt évvel korábbi helyzethez képest hét helyen fordult a kocka. Érdekesség, hogy valójában nyolc helyen váltotta az ellenzék a kormánypártot, és egy helyen „papíron” a kormánypárt szerzett pozíciót, utóbbi eset úgy történt, hogy a jelölt valójában ismétel, csak mögötte az erők módosultak.

2014-ben ugyanis Szarvas Péter, a Jobbik jelöltje nyert, 2019-ben pedig már a Fidesz is őt támogatta, aki magabiztosan ismételt is.

A régi fideszes városokban a jelöltek magabiztosan ismételtek, így Debrecen (Papp László), Kaposvár (Szita Károly), Kecskemét (Szemereyné Pataki Klaudia), Székesfehérvár (Cser-Palkovics András), Szolnok (Szalay Ferenc), Zalaegerszeg (Balaicz Zoltán) nem volt kérdéses.

Polgármesterválasztás nagyvárosainkban

győztes

vesztes

2014

2019

20%

40%

60%

80%

20%

40%

60%

80%

Békéscsaba

Debrecen

ellenzék

Fidesz

Dunaújváros

Eger

Érd

Győr

időközi választást

tartottak

Hódmezővásárhely

Kaposvár

Kecskemét

Miskolc

Ahol oldalt váltott a

város a korábbi

választás eredményehez

képest

Nagykanizsa

Nyíregyháza

Pécs

Salgótarján

Sopron

Szeged

Székesfehérvár

Szekszárd

Szolnok

Szombathely

Tatabánya

Veszprém

Zalaegerszeg

Ajka

Baja

időközi választást

tartottak

Balmazújváros

Cegléd

Dunakeszi

Esztergom

Hajdúszoboszló

Kalocsa

Keszthely

Komló

Mátészalka

Mosonmagyaróvár

Ózd

Pápa

Siófok

Szigetszentmiklós

Tata

Vác

Ellenzék alatt a legesélyesebb, nem a Fidesz által

állított vagy támogatott jelölt eredményét értjük.

20%

40%

60%

80%

Polgármesterválasztás

nagyvárosainkban

győztes

vesztes

2014

2019

Fidesz

ellenzék

20%

40%

60%

80%

Békéscsaba

Debrecen

Dunaújváros

Ahol oldalt váltott a

város a korábbi

választás eredményehez

képest

Eger

Érd

Győr

a 2018-ban időközi

választás volt

Hódmezőv.

Kaposvár

Kecskemét

Miskolc

Nagykanizsa

Nyíregyháza

Pécs

Salgótarján

Sopron

Szeged

Székesfehérv.

Szekszárd

Szolnok

Szombathely

Tatabánya

Veszprém

Zalaegerszeg

Ajka

Baja

a 2018-ban időközi

választás volt

Balmazújv.

Cegléd

Dunakeszi

Esztergom

Hajdúszo.

Kalocsa

Keszthely

Komló

Mátészalka

Mosonma.

Ózd

Pápa

Siófok

Szigetszentm.

Tata

Vác

20%

40%

60%

80%

Ellenzék alatt a legesélyesebb, nem a Fidesz által

állított vagy támogatott jelölt eredményét értjük.

Újabban immár biztos fideszes városnak számít Nagykanizsa, Nyíregyháza, Sopron, Szekszárd és Veszprém is, ahogyan Győrben is nyert Borkai Zsolt, bár az ő győzelme sokkal kisebb arányú volt, mint korábban, és ennek az indulásnak alighanem hatalmas ára volt más választókörzetekben.

Ellenzéki sikerek

Az ellenzék oldalán szintén nem volt kérdés két város, Salgótarján (Fekete Zsolt), illetve Szeged (Botka László) ismétlése. Öt éve még fideszes volt, de közben az  időközi választásokon már váltott Hódmezővásárhely, Rapcsák András, majd Lázár János egykoron 70 százalékos arányban hozta a várost,  ez a választás azonban ismét, az összefogás lehetőségeit először bizonyító Márki-Zay Péter sikerével zárult.

Fotó: Ajpek Orsi / Index

Meglepően nagyot fordult, vagyis meglepően könnyen nyert az ellenzéki jelölt Dunaújvárosban (Pintér Tamás) , Érden (Csőzik László), Egerben (Mirkóczki Ádám), Miskolcon (Veres Pál), Pécsen (itt Péterffy Attila, a helyi energetikai vezető legyőzte a vízilabdás Vári Attilát), Szombathelyen (Nemény András) Tatabányán (Szűcsné Posztovics ilona).

A megyei közgyűlések, ahol a megyei jogú városokon kívüli szavazók voksai érvényesültek, teljes Fidesz-sikert hoztak, minden közgyűlésben a Fidesz kapta a legtöbb szavazatot.

Erőgyűjtésre alkalmas

Az ellenzék korában abban reménykedhetett, hogy a 2018-as parlamenti és a 2019-es EP-választáson például a fővárosban már többségben voltak az ellenzéki szavazók, ezért a magas részvételi arány és a szélesebb, sikeresebb összefogás elsősorban Budapesten változást ígért.

Az előzetes esélylatolgatásnál azért úgy tűnt, hogy az ellenzék inkább csak erőgyűjtésben reménykedik, vagyis tudja, hogy ma már csekélyebb jelentőségű a helyi képviselet, mégis egy jelzésértékű önkormányzati sikernek nagyon fontos üzenetértéke lehet.

Erősebb lehet a remény a híveikben, hogy nem örökké determinált a magyar pártpolitika, van lehetőség változásra, ahogyan helyi hatalom mellett az anyagi források oldaláról is megerősödhet az alternatív politikai világ a következő országgyűlési választásokig.

Az országos politika szempontjából egészen más helyzet, ha a helyi politika is a kormánypárt kezében van, vagy az, ha lokálisan lehetnek emberek, akik egzisztenciálisan az ellenzék sikerében érdekeltek, illetve a helyi média már nem feltétlenül lesz a kormánypárti propaganda része.

Ahogy hallottuk, ellenzéki értelmezésben az is siker, hogy a főváros és tíz nagyváros lesz ellenzéki vezetésű, hiszen a magyar emberek 30-40 százalékát már nem lehet partvonalra tenni, nem egyedül állnak majd az ellenzékiek.

Ez még akkor is fontos, ha a kórházak, az oktatási intézmények, a kinevezési jogok és a gazdálkodás tekintetében ma már sokkal kisebb a városvezetők szerepe, mint akárcsak hat éve volt.

Borítókép: Ajpek Orsi / Index

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!