Közel 13 év után szabadult az olaszliszkai lincselés egyik elkövetője

olaszliszka-dezso
2019.07.15. 07:59

Hétfőn hajnalban, 13 év fegyházbüntetés után hagyta el a börtönt az olaszliszkai lincselés elsőrendű vádlottja, írja a Blikk és a Bors. H. Dezső egy szatyorral a kezében lépett ki a Szegedi Fegyház és Börtönből, ami előtt újságírók és egyik rokona várta. A férfit hiába kérdezték, semmire nem válaszolt, kabátját végig a fejére húzta, végül így szállt be az autóba, amivel elvitték. 

„Ha nem tetszik, megerőszakollak!”

A támadás közben rémületében a vizeletét sem tudta visszatartani, de évekkel a sokkoló lincselés után is szorongással küzdött Zsófi, aki mindössze 5 éves volt, amikor édesapját Olaszliszkán halálra verték. Szögi Lajos két kisebb lányával, Emesével és Zsófival autózott a harmadik testvérért, Zsuzsannáért, aki éppen akkori udvarlójánál volt vendégségben Vámosújfaluban. 2006. október 15-én őt vették volna fel az Olaszliszkával egybenőtt faluban, hogy ne egyedül kelljen hazamennie Tiszavasváriba. 

A történetet szinte mindenki ismeri. A köztiszteletben álló, 44 éves földrajztanár Olaszliszkán áthaladva sodort el egy helyi kislányt. A 11 éves gyerek elesett, de az apróbb horzsolásokon kívül gyakorlatilag semmi baja nem esett. A pedagógus mégis kiszállt, hogy megnézze, minden rendben van-e. Aztán visszaült a kocsiba, és indult volna tovább, de a lány bátyja, ifjabb H. Dezső az autó motorháztetejére ugrott, és bezúzta a szélvédőt.

Apu ki akart szállni, de ketten odarohantak, ütni kezdték az autó üvegeit, és kicibálták a volán mögül 

– idézte fel annak idején a bíróságon Szögi Emese.

A kocsihoz aztán az elsodort gyerek apja és másik három férfi is odaért. Aztán egyre többen jöttek. Felnőttek és gyerekek együtt ütötték Szögi Lajost, miközben két lánya az autó hátsó üléséről nézte, mi történik. Emese húgát ölelte, hogy Zsófi minél kevesebbet lásson, aztán próbált segítséget kérni, de ifjabb H. Dezső azt üvöltötte neki,

ha nem tetszik, megerőszakolják és megverik őket. 

A 14 éves lány csak azután mert kiszállni az autóból, miután már többen otthagyták haldokló édesapját. Hiába kérte, hogy hívjanak mentőt hozzá, az egymást hergelő rokonok nem segítettek. Emese ezért kiszedte húgát az autóból, és Vámosújfalu irányába kezdtek futni. Útközben egy autós állt meg mellettük, végül ő hívta a rendőröket és a mentőket, akik már nem tudták megmenteni a tanár életét.

Mindenki csak egyszer ütött, vagy ott sem volt

Az ügyészség nyolc embert, köztük az elsodort kislány édesanyját és két fiatalkorú férfit vádolta a brutális gyilkossággal. A tárgyalásokat végig óriási érdeklődés kísérte. Teljes körű beismerő vallomást viszont senki sem tett. Az ügy elsőrendű vádlottja, a frissen szabadult ifjabb H. Dezső a bíróság előtt azt vallotta, hogy ő csak megütötte Szögi Lajost, de lányait semmivel sem fenyegette meg. A fiatal férfi apja, idősebb H. Dezső is végig állította, hogy csak egyszer ütött, azért meg „nem érdemelne életfogytiglant”.

Magyarország szégyenei vagyunk. Bocsánatot kérünk az árváktól, az elhunyt szüleitől és Magyarországtól

– mondta a nyolcadrendű vádlott, de J. Gusztáv jogerősen mégis az egyik legsúlyosabb büntetést kapta. A Debreceni Ítélőtábla 2009. november 13-án másodfokon 15 év helyett életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte.

Jogerősen egyébként szinte mindenki büntetését súlyosbították. J. Gusztáv mellett a hatodrendű vádlott és az elsodort kislány édesapja is életfogytig tartó fegyházbüntetést kapott.  Az elítéltek közül ketten még fiatalkorúak voltak a gyilkosság idején, ezért őket 10 év fiatalkorúak börtönére ítélték. A gyerek anyja és Sz. András jogerősen 15 év fegyházbüntetést kapott, a lány legidősebb bátyját, ifjabb H. Dezsőt pedig 17 évre ítélték.

Ő olyan példásan viselkedett a börtönben, hogy négy évvel hamarabb, ma feltételesen szabadlábra helyezték. A 32 éves férfi a börtönévek alatt 53 jutalmat kapott, fenyítése nem volt, önismereti és konfliktuskezelő tréningen is részt vett, idén júniusban pedig le is érettségizett. 

Nehezen kicsikart forintok

Nagy horderejű büntetőügyekben több tízmillió forintra is rúghatnak a bűnügyi költségek. Marian Cozma gyilkosainak csaknem 80 millió forintot, a romagyilkosságok miatt elítélt vádlottaknak összesen több mint 100 millió forintot kell fizetniük. Vagyis kellene. Az állam ugyanis a pénzt megelőlegezi, de az elítéltek ezeket az összegeket gyakorlatilag soha nem fizetik vissza. Még akkor sem, ha nagyobb összeghez jutnak hozzá, például azért, mert túl nehéz az életük a börtönben.

A bíróság Szögi Lajos családjának 2010-ben – kamatokkal együtt – 46 millió forintos kártérítést ítélt meg, de ebből sokáig egy forintot sem kaptak. Egészen idén májusig. Az olaszliszkai lincselők közül többen is beperelték az államot a rossz börtönkörülmények miatt. 

Ifjabb H. Dezső például méltatlannak találta a börtönben az illemhely állapotát, a meleg víz hiányát és azt is, hogy nem szellőztettek eleget. És nyert. A bíróság közel 5 millió forint kártalanítást ítélt meg a férfinak.

Helmeczy László, a Szögi család ügyvédje azt mondja, puszta véletlen, hogy egy újságírótól megtudta, az ügy elsőrendű vádlottjának a számlájára nagyobb összeget utalt az állam. Az ügyvéd ezután jelezte a végrehajtónak, hogy zárolják ifjabb H. Dezső számláján a milliókat. 

A pénzt addig egyáltalán nem kellene az elítéltek rendelkezésére bocsátani, amíg a büntetés-végrehajtási intézet meg nem győződik arról, hogy a sértettel szemben nincs sértetti kárigény

–  mondja Helmeczy László. 

A Fővárosi Törvényszék szóvivője szerint ennél árnyaltabb a kép. A rossz börtönkörülmények miatt indított kártalanítási ügyekben mindig a bv. bírók döntenek. Hivatalból vizsgálják, hogy 

  • az alapvető jogot sértő elhelyezési körülmények miatt az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) az államot kártérítésre kötelezte-e, és azt is, hogy 
  • a polgári bíróság korábban ítélt-e meg kártérítést vagy sérelemdíjat a büntetőügy sértetteinek vagy azok hozzátartozói részére. 

„A büntetés-végrehajtási bírónak tizenöt napja van arra, hogy nyilatkoztassa a sértettet arról, hogy az elítélt a kártérítést vagy sérelemdíjat teljesítette-e.

Ha a teljesítés nem vagy csak részben történt meg, azt is megkérdezi, hogy igényt tart-e a még  fennálló követelés kielégítésére az elítélt részére megítélt kártalanítás összegéből 

– válaszolta az Indexnek Szabó József, a Fővárosi Törvényszék szóvivője. 

Ha igényt tart – és miért ne tartana –, a bv. bírók a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarától lekérik, hogy az elítélttel szemben vannak-e bármilyen követelések vagy végrehajtási eljárások. Első körben a követelések jogcímét nézik.

Egy tartás díj szinte minden más követelést megelőz

– magyarázza Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke.  

A kifizetésről a bv. bíró határozata alapján végül az Igazságügyi Minisztérium intézkedik. Ha kiutalható az összeg, az a végrehajtó letéti számlájára kerül, innen pedig – a jutalékok levonása után – a sértettek családtagjainak számlájára.

Az olaszliszkai ügyben, a végrehajtó és az Igazságügyi Minisztérium is lemondott a kijáró jutalékról, így a teljes összeget utalták át a családnak 

– mondta az Indexnek Schadl. Hozzáteszi azt is, hogy a bv. bíróknak egyébként arra is van lehetőségük, hogy pontosan meghatározzák, kinek mekkora összeget utaljanak ki, és mekkora összeg maradjon az elítélt számláján. Olaszliszka estében nem volt kérdés, hogy a teljes összeget a megölt tanár családja kapja. A lúgos orvos esetében viszont csak a megítélt összeg felét utalták ki Renner Erikának.

Elnéző ítéletek

A kivételes brutalitás hátterében részint az állhatott, hogy az egyik elítélt férfi családjában tíz évvel ezelőtt tragédia történt: a lincselés helyszínétől 300 méterre egy ittas sofőr elütötte 5 éves gyereküket, és elhajtott.

Fekete Gyula, a község akkori polgármestere a gyilkosság után a sajtónak arról beszélt, hogy Olaszliszkán általában nyugalom van, de a lakosság közel harmadát kitevő mintegy ötszáz fős roma közösség néhány tagja folyamatos munkát adott a hatóságoknak. A rendőrség szinte minden bűncselekményt felderítette,

a bírósági ítéletek viszont annyira „elnézőek″ voltak, hogy semmi visszatartó erejük nem volt.

A környéken akkor is kevés volt a munka, a cigány családok többsége pedig támogatásokból tartotta fenn magát.   

Olaszliszka bűnügyi statisztikája 13 éve átlagosnak számított. 2006-ban kilenc erőszakos bűncselekmény történt, és mindegyiket felderítették. A brutális támadás azonban nem számított példátlannak a faluban. Olaszliszkai fiatalok 2006 májusában egy vascsővel kétszer is olyan súlyosan megvertek egy helyi férfit, hogy keze-lába eltört. Nem sokkal később ugyanez a két fiú egy asszonyt ütlegelt, mert a nő nem adott nekik cigarettát.  Egy hónappal korábban ivócimborák verekedtek össze, ami egyikük halálához vezetett. 2005 decemberében pedig 8-10 éves gyerekek a helyi zsidó temetőben sírköveket döntöttek le. Hivatalosan sehol sem tartották nyilván az elkövetők származását, de az esetek nagy részét romákkal hozták összefüggésbe.

Gönczöl Katalin kriminológiaprofesszor, volt ombudsman az olaszliszkai lincselés után arra figyelmeztetett, hogy amit sztereotip módon cigányokra jellemző bűncselekménynek neveznek, az nem a roma kultúra sajátosságaival függ össze, hanem a szegregált életmóddal.

Minél elzártabb egy közösség, annál hevesebbek a reakciói a külső impulzusokra,

viszont sikerrel lehetne tanítani az erőszakmentes konfliktuskezelés módszereit a legeldugottabb falvakban is. Emellett fontos lenne az, hogy minél több roma rendőr, fegyőr szolgáljon.

A lincselés óta 13 év telt el. A lányok felnőttek. Emese az egyik budapesti kórházban rezidens, húga idén érettségizett, nővérük pedig óvónőként dolgozik. Idősebb Szögi Lajos egyetlen fiát veszítette el. Ő még mindig Tiszavasváriban él. A temetőbe mindennap, Olaszliszkán évente egyszer jár. Október 15-én, amikor fiát megtámadták, és esélyt sem adtak neki.

(Borítókép: H. Dezső a debreceni másodfokú tárgyaláson 2009. november 30-án. Fotó: Barakonyi Szabolcs / Index)